VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az illetéktörvénynek a bírósági eljárási illetékre vonatkozó módosítása után a Kormány újabb átfogó illetéktörvény-módosító javaslatot terjesztett be.
A módosítás tehát két ütemben történik, azaz hogy Gaál Gyula szavaival éljek, a két ütem nemcsak a robbanómotoroknál jár — úgy tűnik — környezetszennyezéssel.
A tervezett módosítás az öröklési és ajándékozási, a visszterhesvagyon-szerzési illetékfizetési kötelezettség körében egyes államigazgatási eljárási illetékek körében tartalmaz jelentős változtatásokat. A javaslat az illeték százalékos mértékét emeli.
Az általános indoklás szerint erre azért van szükség, mert — idézem az indoklást — "az örökölt, ajándékba kapott vagy ellenérték fejében megszerzett vagyonok után befizetett illetékekből származó bevételek stagnálnak, még az infláció mértékét sem követik."
Tekintve, hogy a vagyonszerzési illetékek a hatályos rendszerben is százalékos kulcsúak, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értékének hányadában vannak meghatározva, ezért nem világos, hogy a vagyonszerzések kapcsán beszedett illeték az inflációt miért nem követi.
A vagyonszerzési illetéknek az inflációt automatikusan követnie kell, hiszen az infláció növekedésével vélhetően növekszik az átruházott vagyontárgyak értéke, és ily módon automatikusan az átruházás után fizetendő illeték is. Ezért, amennyiben a Pénzügyminisztérium adatai azt mutatják, hogy a vagyonszerzési illetékbevétel nem nő, ennek két oka lehet: vagy a vagyonátruházások vagyontárgyi értékénél nincs infláció, vagy pedig az illetékkiszabási és illetékbeszedési rendszer hiányos.
A rendszer megfelelő működése mellett azonban, változatlan illetékkulcsok esetén az nem képzelhető el, hogy az átruházott vagyontárgyak forgalmi értéke nő, a beszedett illetékbevétel viszont stagnál vagy csökken. Ily módon az indoklásnak az illetékkulcsok emelését indokló azon okfejtése, hogy az illetékbevételek az infláció ellenére stagnálnak, nem fogadható el.
(11.10)
A vagyonszerzési illeték fizetése a közteherviselés egyik formája. A vevő, az örökös vagy a megajándékozott az általa megszerzett vagyontárgy értékének bizonyos százalékát befizeti a költségvetésbe. Ellentétben a bírósági eljárási illetékekkel, az államigazgatási eljárási illetékekkel vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetékkel, ezért a befizetett illetékért az állam közvetlenül semmiféle szolgáltatást nem nyújt. Öröklés esetén pedig nem a vagyonszerző elhatározásán múlik, hogy ingatlan-adásvételi szerződést vagy ajándékozási szerződést köt-e, legfeljebb annyi múlik rajta, hogy az örökséget elfogadja-e, vagy sem.
Ily módon a vagyonszerzési illeték az eljárási illetékektől eltérően inkább adó jellegű elvonás, mint a bíróság vagy az államigazgatás szolgáltatásaiért fizetett ellenérték.
Természetesen hosszas vitát lehetne arról nyitni, hogy a jövedelemszerzést, a nyereségszerzést, a fogyasztást, az árbevételt vagy a vagyonszerzést indokoltabb-e adó jellegű elvonásokkal sújtani. Vagy esetleg mind a négyet, és melyiket milyen arányban? Minden megoldáshoz más-más igazságossági és célszerűségi érvek hozhatók föl. Bizonyos mértékig igazságosnak tartható, hogy a tehetősebbek önmagában vagyonszerzésük miatt is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a társadalmi közös kiadásokhoz. Túlzott mértéke azonban már igazságtalan lehet, illetőleg sértheti az állampolgároknak a tulajdonhoz való jogát.
A túlzottan magas vagyonátruházási illeték alkalmazása célszerűtlennek is tűnik, mert a vagyontárgyak mobilitását gátolja. Ez például lakás, termőföld, vagy egyéb vagyontárgy esetében kifejezetten hátrányos lehet.
Tisztelt Ház! A lakástulajdon öröklését kivéve az öröklési illetékek durva mértékben emelkednek. Az első csoportba tartozó örökös esetén 5%-ról 10%-ra, a második csoportnál 8%-ról 14%-ra, a harmadikban 10-ről 20%-ra, amely általában egy duplájára történő emelést jelent.
Megítélésem szerint az emelés jelentős mértékű, és a tervezett illetékkulcsok magasak. A kormányzatnak az adó- és illetékbevételek minden áron való emelési szándékát tükrözi. Ez természetesen fölveti a kormányzat egész költségvetési gazdálkodásának igen messzire vivő és bonyolult kérdéskörét.
A hatalmas költségvetési hiány első megközelítésben indokolja persze az adóterhek növelését, az adóprés fokozását. A társadalom tűrőképessége viszont az adóterhek csökkentését tenné égetően szükségessé. Az elvonás mértéke már így is elképesztő, és minden józan mértéket felülmúl.
Ezért égetően szükség lenne arra, hogy a Kormány mihamarabb legalább olyan intenzitással dolgozzon a költségvetési kiadások csökkentésén, mint az adó- és illetékbevételek növelésén.
Tisztelt Ház! Ajándékozás esetén a javaslat — nem lakás ajándékozásánál — az illetéket az öröklési illetékhez hasonló mértékben emeli. Lakástulajdon esetén 100%-os az emelés mértéke, az így kialakuló illetékkulcsok jóval magasabbak az indokoltnál. Szintén 100%-os az emelés mértéke a visszterhes vagyonátruházás esetén is. 10%-a a megszerzett vagyonnak jelentős, számottevő része, 10%-os beszerzéskori vagyonadó véleményem szerint sok. Ilyen magas vagyonszerzési illeték a szerkezetátalakítás, a privatizáció szempontjából sem kedvező.
Az állami tulajdon privatizációja a privatizációs értékesítésekkel vagy felszámolási eljárás keretében sok esetben ingatlanértékesítéssel valósul meg. 10%-os visszterhes vagyonszerzési illeték már olyan magas, ami kedvezőtlen irányban befolyásolhatja az ingatlan-termelőeszközök forgalmát.
Tisztelt Ház! Jelentős, ugyanakkor kedvezőtlen változás, hogy a Kormány meg kívánja szüntetni a lakástulajdonok eladása és vétele esetén a cserepótló kedvezmény igénybevételének lehetőségét. A hatályos törvény alapján, ha valaki nem elcserélte lakástulajdonát, hanem eladta, és ugyanabban az évben vagy az azt megelőző, vagy azt követő évben másik lakást vásárolt, az esetben csak az ingatlanok forgalmi értékének a különbözete után kellett az illetéket megfizetnie, ami a lakás mobilitására igen kedvező hatással járó kedvezmény.
Ezt a kedvezményt javasolja megszüntetni a törvénymódosítás. A Kormány szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás a tapasztalatok szerint visszaélésekre ad lehetőséget. Hadd idézzem szó szerint az indoklást: "Az egymásra épülő szerződések szinte láncolatot alkotnak, s ily módon ellenőrizhetetlenek. Ezen túlmenően a kedvezmény igazságtalan azokkal szemben is, akik nem rendelkeznek lakástulajdonnal, vagy nem ilyen funkciójú ingatlan értékesítéséből származó jövedelmükből szereznek lakást."
Véleményem szerint ez gyenge érv, hogy ily módon a szerződések láncolatot alkothatnak, hiszen éppen ez a cél, a lakásmobilitás, vagyis a szerződések láncolata, és még gyengébb érv, hogy ezt a láncolatot az illetékhivatal nem képes nyomon követni.
A tervezet szerint emelkedni fog a gépjármű átruházásának illetéke is. A jelenleg hatályos szabályozás degresszív skálát alkalmaz, amit a javaslat akként kíván módosítani, hogy az illeték a gépjármű korától függetlenül 6 forint/cm3. Ez például a hat év feletti gépjárművek esetében szintén duplájára emeli az illetéket.
A lakásmobilitás leállítása után tehát úgy tűnik, a Kormány igyekszik megnehezíteni a gépjárművek adásvételét is.
Tisztelt Ház! És végül ugyancsak kedvezőtlen tendencia az a kedvezményszűkítés, amely az ingatlanforgalmazó cégeket érinti elsősorban. Eddig ugyanis mentes volt a visszterhes vagyonátruházási illeték alól újraértékesítés céljából ingatlan tulajdonjogának, illetőleg kezelői jogának cégbejegyzés szerint ingatlan forgalmazására jogosult vállalkozó által történő megszerzése. A Kormány ezt a kedvezményt két irányból szűkíti. Egyrészt csak lakás forgalmazására jogosult vállalkozó általi szerzést tenné kedvezményezetté, másrészt egy éven belüli elidegenítéshez kötné a kedvezmény feltételét.
Az egy éven belüli elidegenítési feltétel támasztásával egyet lehet érteni, azonban a kedvezménynek az ingatlanokon belül a lakásokra szűkítésével nem. Irodák, telephelyek, gyárak forgalmazására is alakulhatnak ingatlanforgalmazó cégek, és ezen ingatlanok olyannyira kívánatos mobilitását gátolja, hogyha ezek forgalmazásával foglalkozó cégek saját nevükre nem vásárolhatják meg ezeket az ingatlanokat a magas illetékek miatt.
Tisztelt Ház! Az illetéktörvény módosításától a Kormány többletbevételt remél, ezáltal is csökkenteni kívánja a költségvetési deficitet. A tervezett módosítások azonban jóval nagyobb károkat okozhatnak a gyakorlati életben, mint a remélt bevétel. Lelassíthatják az ingatlanmobilitást, indokolatlanul megnehezíthetik a privatizációs folyamatot, sértik az állampolgárok magántulajdonhoz való jogát.
Ezért javasoljuk, hogy az elhibázott illetékemelések helyett a Kormány fontolja meg, nincs-e lehetőség a kiadási oldalon történő megtakarítással a hiány csökkentésére. Amennyiben ilyen törvénymódosítást terjeszt a Kormány a tisztelt Ház elé, ebben a FIDESZ-frakció messzemenőkig támogatni fogja. Addig a jelen módosítást sajnos, nem tudjuk támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)
