KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság alelnöke:
KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság alelnöke:
KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság alelnöke: Tisztelt Országgyűlés! A bizottságunk március 18-án mint az ügyben illetékes főbizottság tárgyalta meg az ügyet. Tekintve, hogy ez igen régen volt, nagyon röviden szükséges áttekinteni, hogy miről is van szó.
Az interpelláció — Kóródi képviselő asszony interpellációja — '92. december végén hangzott el, egy '92-es ÁSZ-jelentésre alapozva. A vizsgált időszak, amit az ÁSZ-jelentés vizsgált, a Munkaügyi Minisztériumnak az 1991-es tevékenysége.
Meg kell mondanom ezzel kapcsolatban, hogy ez mindenképpen egy töredék év, egy félkészülési év volt, ami alatt a munkanélküliség a 30 000-es szintről ennek több mint húszszorosára növekedett. Ebben az évben — '91. februárban — fogadtuk el a IV. törvényt, a munkanélküliek ellátásáról és foglalkoztatásának elősegítéséről.
Ez után álltak fel a Megyei Munkaügyi Tanácsok az év során fokozatosan, például a budapesti csak ez év, tehát a tárgyalt év októberében. Ezek voltak hivatottak arra, hogy az elosztást pályázatok útján megtegyék, valamint ez a törvény osztotta meg az addigi foglalkoztatási alapot foglalkoztatási és szolidaritási alapra. Egy felkészülési év volt ez tehát, miközben dinamikusan, robbanásszerűen nőtt a munkanélküliség.
A bizottsági tárgyalás során — amely igen beható és többórás tárgyalás volt — tudomásunkra jutott az interpelláció óta az ügy további fejleménye. Ennek során tudomásunkra jutott az, hogy az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága is megtárgyalta '93. február 4-én a számvevőszéki jelentést. Tudomásul vette azt, hogy az egyéb bevételek és kiadások részletes nyilvántartásáról, a szakmai információs rendszer adattartalmáról a Munkaügyi Minisztérium által végzett ellenőrzések számáról és gyakorlatáról és az egyes foglalkoztatási eszközök működtetésének sajátosságáról intézkedési tervet készített, amit az Állami Számvevőszék is tudomásul vett és elfogadott, és ezt a Parlament számvevőszéki bizottsága is elfogadta.
Indoklást nyert tulajdonképpen az átcsoportosítás is, hiszen hogyha a foglalkoztatási alapból — a szolidaritási alap feltöltése előtt — nem történt volna meg egy gyors átcsoportosítás, ami utána természetesen csak kölcsönként volt tekinthető, és vissza lett fizetve, tízezrek vagy százezrek maradhattak volna átmenetileg ellátatlanul. Ez tehát indokolt intézkedés volt, bizottságunk ezt így értékelte.
Végül is a bizottságunk 13 igen szavazattal, 2 ellenében, 3 tartózkodás mellett a jelentést elfogadta, és a Háznak elfogadásra ajánlja.
