SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Utalok arra, hogy a szociális bizottság az alkotmányügyi bizottságtól függetlenül járt el. Mielőtt még az alkotmányügyi bizottság az interpelláció megtárgyalásához juthatott volna, tulajdonképpen a maga részéről döntést is hozott. Döntést hozott azok után, hogy Kiss Gyula miniszter úr a szociális bizottságnak tényállást kiegészítő levelet írt, amelyben további kérdésekre részletes választ adott, illetve ehhez csatolt a miniszter úr egy további kimutatást annak a dokumentálására, hogy a felvetett kérdéssel kapcsolatosan milyen eljárások lefolytatására — nevezetesen fegyelmi eljárás lefolytatására —, milyen lépésekkel került sor, és ezeknek mi lett az eredménye.
Tehát a szociális bizottság ezt a tevékenységet elvégezte, ezeket megvizsgálta és kialakította a maga véleményét. Ezután jutott az alkotmányügyi bizottság is abba a helyzetbe, hogy ezzel az interpellációval foglalkozni tudott.
A bizottságunkban arra a kérdésre nézve merült fel vita, hogy az ügyben eljáró bizottság hatáskörébe tartozik-e az, hogy a lefolytatott eljárások valóban reális és valós eredményt hoztak-e, tehát, hogy a fegyelmi eljárások minden tekintetben, tartalmilag is, formailag is megfelelőek voltak-e és eredményük tartalmilag helytálló-e?
Ebben a kérdésben a bizottság kétszer is állást foglalt. Először akkor, amikor először vizsgálta ezt a kérdést és akkor úgy ítélte meg a bizottság többsége, hogy vizsgálni kell azt is, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója miként gyakorolta ezt a jogkörét, helyesen járt-e el?
Erre a vizsgálatra az alkotmányügyi bizottság egy albizottságot is kijelölt. Meg kell jegyeznem, hogy az albizottság személyi összetételében időközben változás is történt, tekintettel arra, hogy az oda kijelölt egyik bizottsági tag, Balás István képviselő úr bizottsági tagsága később megszűnt. Az Országgyűlés az MDF indítványára visszahívta őt az alkotmányügyi bizottságból, és más bizottsági taggal egészült ki az albizottság.
A későbbiekben az albizottságot jelentéstételre kértük fel, és ennek során ismételten kérdésként merült fel, hogy helyénvaló-e a fegyelmi jogkör gyakorlásának az érdemi vizsgálata. Ekkor a bizottság többségi álláspontja úgy formálódott ki, hogy az alkotmányügyi bizottság és egyáltalán egyetlenegy parlamenti bizottság sem veheti át a fegyelmi jogkör gyakorlását és nem vonhatja azt el, ilyen mélységekbe tehát nem bocsátkozhat.
Mindezek mellett a bizottság ezek után — hasonlóan, mint a korábban eljárt szociális bizottság — a rendelkezésre álló dokumentumok alapján állást foglalt, és úgy ítélte meg, hogy az ügyben nincs szükség további intézkedésre. A munkaügyi miniszter úrnak a bizottsági eljárás során előterjesztett levelében foglalt válaszát és a megtett intézkedésekről szóló jelentését a szociális bizottsággal egyetértően és egybehangzóan tudomásul vette.
