HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF)
HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF)
HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Kérdést kívánok feltenni a tatabányai vízaknák jövője tárgyában.
Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyék egymáshoz közel eső részein az Észak-dunántúli Vízmű Részvénytársaság látja el a lakossági ivóvíz-szolgáltatást. A társasághoz tartozó Tatabányai Regionális Vízmű 38 település, a Bicskei Regionális Vízmű 21 település vízellátását biztosítja, mintegy 400000 ember részére.
A vízellátáshoz szükséges főművek állami tulajdonban, a társaság kezelésében vannak. A térségi rendszer vízbázisa az ivóvíztermelést szolgáló, Tatabányán található 14/A és 15/C vízaknák azonban nem a társaság, hanem a felszámolás alatt álló Tatabányai Bányák Vállalat kezelésében és üzemeltetésében vannak.
A társaság vásárolja az ivóvizet a Tatabányai Bányák Vállalattól, és ezt adja tovább, illetve el a lakosságnak. A jelenlegi helyzet ellentétes a térség vízgazdálkodási érdekeivel. Nem teszi lehetővé a víztermelés, -szállítás, -elosztás és -szolgáltatás egységes rendszerben történő működtetését. Végső soron nem biztosítja a gazdaságos és biztonságos ivóvíz-szolgáltatás és vízbázisvédelem feltételeit, a lakosság számára drágítja az ivóvízellátást.
A regionális rendszerek — beleértve a kulcsfontosságú vízbázisokat is — egységes működtetése elengedhetetlen feltétele a térség hosszú távú, megnyugtató vízellátásának. Ennek érdekében szükséges a tatabányai vízaknák tulajdonjogának rendezése is.
Az Állami Vagyonkezelő Rt. az Észak-dunántúli Vízmű Rt. alapításakor arról is határozott, hogy rendezendő a bányavállalat kezelésében lévő vízaknák sorsa is. A jelenlegi helyzetet tovább rontja, hogy a felszámolás alatt lévő Tatabányai Bányák Vállalat és Tatabánya megyei jogú város 1993. szeptember 23-án megalakította a Karsztaqua Vízbányászati Kft.-t. Ebben 85 millió forintos értékben a két vízakna vízbányászati jogát tartaléktőkeként kívánják bevinni az alapítók. Praktikusan ez azt jelentheti a közeljövőre nézve, hogy a térség 59 településéből a tulajdonosi jogokat gyakorló Tatabánya előnyös helyzetbe kerülhet a többi 58 településsel szemben, eltérő vízdíjak alakulhatnak ki az 58 település kárára.
Tisztelt miniszter úr! Mindezek alapján az alábbi kérdéseket teszem fel önnek:
1.Indokoltnak tartja-e, hogy egy kézbe kerüljön a víztermelés, -szállítás, -elosztás és -szolgáltatás feladata?
2.Jogszerű-e a vízbányászati jognak önkormányzati kézbe adása, szerezhet-e egy önkormányzat ilyen tulajdonjogot?
3.Mit kíván tenni a kialakult helyzetben, és mikorra várható a vízaknák, vízbányászati jog tulajdoni helyzetének rendezése? Tisztelettel és érdeklődéssel várom miniszter úr válaszát.
