LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mint azt a képviselő úr a kérdésében megállapította, valóban gazdasági kényszerek miatt következett be ez a lakossági villamosenergiaár-emelés. Ezeknek a kényszereknek a felsorolásától most eltekintenék azért, mert az elmúlt időszakban meggyőződésem szerint rendkívül sok sajtócikk publikálta ezeket a kérdéseket, és elég sok vitát is indukált.
Az 1993. november 1-jén bevezetésre kerülő tarifamódosítás mint árváltoztatás nem általános, minden háztartásra kiterjedő, hanem csak az országos átlag felett fogyasztókat érinti. Ezt bizonyítja, hogy az áremelés a mintegy 4 millió fogyasztási hely közül a szakértői becslések szerint — és itt jelezni szeretném, a szakértői becslések alatt mind az ipari minisztérium szakértőit, mind a Villamosművek Részvénytársaság szakértőit értem — körülbelül 200000 háztartást érint, országosan ez 4-5%-os árváltozást jelent.
Egy, úgynevezett harmadik fizetési tömb alkalmazásával korlátozott mértékben ugyan, de a tarifában is meg kívánjuk jelentetni a háztartásivillamosenergia-szolgáltatás költségszintjét. Azok a háztartások, amelyek ezt a tömbhatárt túllépik, a jövőben többet fizetnek a villanyáramért, de hangsúlyozom, hogy fogyasztásuknak csak azért a hányadáért, amely a tömbhatáron felül esik. A tömbhatár alatti fogyasztás és mindazoknak a fogyasztása, akik nem lépik túl a tömbben meghatározott mennyiséget, változatlan áron kerül elszámolásra.
Őszintén hiszek abban, hogy a vázolt módon megszerkesztett törvényben foglaltak megfelelő érvényre juttatnak szociális szempontokat is. A közepes és kis fogyasztású háztartásokat, ahol a kisjövedelműek és nyugdíjasok zöme él, a tervezett áremelés nem érinti. Ugyanakkor tudatában vagyok annak, hogy az érintett a reá nehezedő áremelés terhét nem tudja igazságosnak elfogadni. Lesznek olyan háztartások — elsősorban a nagycsaládosok —, amelyeket ez az áremelés érzékenyen érint majd.
Ezért az áremelés előkészítése során külön figyelmet fordítottam az érdekegyeztető fórumok véleményére, ezen belül is a Nagycsaládosok Országos Egyesülete véleményére. Javaslatára, ennek eredményeként — a szakértői javaslatoktól eltérően — a nappali áramnál évi 3000 kilowattóra fogyasztás helyett 3600 kilowattórában, a hőtárolós készülékeken külön mért éjszakai áramellátásnál évi 10000 kilowattóra helyett évi 12000 kilowattórában állapítottam meg azt a fogyasztási határt, ameddig a jelenlegi díj változatlan marad. Ezt meghaladó fogyasztásnál 5,30 forint/kilowattóráról 7,50 forint/kilowattórára, illetve éjszaka 2,70 forint/kilowattóráról 3,50 forint/kilowattórára változik a többletfogyasztási díj, természetesen ehhez még az áfa-költségek hozzájönnek.
Az első tömb szerinti alacsonyabb díj, azaz a régi szerinti 600 kilowattóra/év nappali és 2400 kilowattóra/év külön mért hőtárolós készülékkel történő fogyasztásnál csak egy fogyasztási helyen illeti meg a fogyasztót, ami azt jelenti, hogy a jelenleg is nappal 3,70, éjszaka 1,90 forint/kilowattórával fizetett fogyasztási tömböt csak az állandó bejelentett lakáson lehet igénybe venni.
Fenti tarifa bevezetésével nem emelkedik a lakosok többségének áramdíja, ugyanakkor emelkedik a nagymértékben villamosított háztartások, a második vagy többletfogyasztási hely, a termelő tevékenység fogyasztását a háztartási fogyasztással együtt mérő fogyasztók, a fűtési célra nappali áramot igénybe vevők, például cserépkályhafűtések áramfogyasztásának a díja. Ez utóbbi kategóriában javasolni fogjuk a külön mért éjszakai fogyasztásra történő áttérést. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
