NYERS REZSŐ (MSZP)

Teljes szövegű keresés

NYERS REZSŐ (MSZP)
NYERS REZSŐ (MSZP) Tisztelt Ház! A magunk részéről, a szocialisták részéről a kamarai törvényt tárgyalásra alkalmasnak tartjuk. Úgy érezzük, hogy egy nagyon lényeges lépés történik ezzel a gazdasági rendszerváltás folyamatában.
Igaz, a rendszerváltás közepette vagyunk. Igaz, hogy Európára tekintve, az Európai Közösségre tekintve, amely felé távlatilag törekszünk, nem mondhatjuk azt, hogy ott változatlan, végső formájában kialakult volna akár a kamarai rendszer. Mégis a kérdés úgy is felvetődik, hogy Magyarországon működik ma egy kamarai rendszer. Ez a kamarai rendszer ellentmondásos törvényi alapokon működik, hiszen egy nem megfelelő törvényi bázison működik. Valójában az egyesületi törvény alapján működik a Magyar Gazdasági Kamara.
Ha pedig működik ez a gazdasági kamarai rendszer, és most már van agrárkamara, és mindenféle más kamarák is alakultak, akkor úgy érezzük, hogy az az alternatíva már nem valós, hogy várjuk meg, milyen irányban fog fejlődni az Európai Közösség, és majd azután mi abba a végső formába beállunk, és így igazodni fogunk az európai viszonyokhoz. Éppen a gazdasági rendszerváltás érdekében, hogy ez társadalmi egyeztetés, bizonyos társadalmi megállapodások közepette menjen végbe, helyeseljük a kamarai törvény megalkotását.
Elismerem, hogy sok kritizálnivaló van a törvény jelenlegi formájában. Bizonyos módosításokat igényel. Ezeket alaposan meg kell tárgyalnunk.
(16.20)
Az egésznek, a mai körülményeknek a vázát azonban, úgy érzem, megfelelőnek minősíthetjük.
Végül is azok a feladatok, amelyek előtt ma a magyar nemzetgazdaság áll, hogy megteremtsük a gazdasági növekedés feltételeit, ennek egyik legfontosabb feltételeként a hazai gazdasági és jogi biztonságot, a közgazdasági feltételek kiszámíthatóságát, a szerződéses viszonyok javítását megoldjuk, a külföldi működőtőke importjának a befogadását kedvezőbbé tegyük az ország számára, mindezeket elősegítheti mind az érdekképviseletek jó működése, mind pedig a kamarai rendszer aktív szerepvállalása. De ha azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon a magyar gazdasági növekedés feltételeinek alapvető része-e az, hogy a külkereskedelmi viszonyainkat fejleszteni tudjuk, hogy exportorientált gazdasági növekedés valósulhasson meg, akkor ebből a szempontból a kamarai törvény megalkotását szintén pozitívan kell értékelnünk.
Az, hogy az Európai Gazdasági Közösségben milyen kamarai rendszer van, az már elhangzott itt az előző hozzászólásokban is, hogy különböző. Országonként is különböznek, de mégis van bizonyos hasonlóság. Akkor is, ha kötelező tagság közepette működnek, és akkor is, hogyha nem kötelező a tagság. Ebből a szempontból elvileg Magyarország a mi véleményünk szerint is választhatja azt is, hogy kötelező tagság mellett hozza létre, automatikus tagsággal a kamarai rendszert,választhatja azt is, hogy önkéntes tagságra alapoz. Elvileg, a gazdasági liberalizmus szempontjából az önkéntes tagság a jobb. De praktikusan feltéve a kérdést, hogy a mai Magyarországon, ahol nem alakultak ki még véglegesen a vállalati viszonyok, éppen azért, mert átformálódóban van, éppen azért, mert egy kamarai rendszernek át kellene fognia a maga szolgáltatásai tekintetében a gazdaság minden szektorát és a vállalkozások minden formáját, mert így tud hatékony lenni, bizony ilyen praktikus érvek amellett szólnak, hogy az általánosabb megoldást válasszuk. Ezért én a magam részéről, és a Szocialista Párt is hajlik arra, hogy a kötelező tagságot fogadjuk el.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a kötelező tagság örök időkre szóló megoldás-e egy törvényben. Nem hiszem. Nem hiszem. Hiszen ha örök időkre szólna, ha nem nyílna evolúciós út a kötelező tagságból az önkéntes tagság felé, akkor kérem mi lenne az Európai Közösségben azokkal a kamarákkal, amelyek működnek. Van ilyen út megfelelő politikai rendszerben is és a piacgazdasági feltételek bizonyos kifejlődése esetén. Tehát ebből a szempontból nem tartunk attól, hogy a kötelező tagság eleve rossz lenne.
A kamarai szolgáltatásokat a feltételezések szerint kívánatos, hogy igénybe vegye a gazdasági élet minden cselekvője. És valószínűleg ez így is lesz. Ha pedig igénybe veszi, akkor az a kérdés, hogy adjunk-e beleszólási alkalmat — mert itt alkalomról van szó — szinte egy törvény jogerejénél fogva a gazdasági élet szereplői számára, hogy bele is szóljanak a kamarának az ügyeibe. Speciálisan a mai átalakulás időszakában tehát több előny szól a kötelező kamarai tagság mellett, véleményem szerint.
Felmerült itt a vitában az, hogy három vagy négy gazdasági kamara legyen. Ennél több gazdasági kamarának tudtommal nincs híve ma, itt a Parlamentben legalábbis. A negyedik kamarát a hozzászólók egynémelyike úgy képzelte el, hogy az külön kereskedelmi kamara legyen. A leghatározottabban ellene vagyok ennek, és ellene van a Szocialista Párt; a termelést és a kereskedelmet szétválasztani — hiszen ez szét volt választva a központi tervgazdálkodás hosszú periódusában — nem szabad, ezt nem szabad megismételni, ez alapvetően hibás elképzelés, a termelés és a kereskedelem organikus egységet kell, hogy képezzen. Ebből a szempontból egy külön kereskedelmi kamara csak ötödik kerék lehetne az ország kamarai szekerén — hogy úgy mondjam. Ennek tehát ellene vagyunk.
Megjegyzem, hogy a kamarák közti szabad választás lehetősége — amit nagyon helyesen biztosít ez a tervezet — részben, csak részben hidalja át ezt a problémát, de azért elegendő megoldásnak látszik.
A felügyeletet illetően. Felmerült az a kérdés, hogy a miniszteri felügyelet vagy valami más felügyelet kerüljön szóba. Véleményem szerint ezt még vitatni kell. Én magam azon az állásponton vagyok, hogy a miniszteri felügyelet — amiben lehetséges igazságügy-miniszter is, de lehetséges gazdasági miniszter is, emellett is szólnak érvek, amellett is szólnak érvek —, én, aki a gazdasági életben hosszú időt töltöttem el, a gazdaság természetéhez közelebb érzem azt, hogyha egy gazdasági miniszter felügyeli a gazdasági kamarákat.
Természetesen a legfontosabb kérdés, hogy mit felügyel. Mert akárki felügyeli, ha az a felügyelő túlzottan beleavatkozik a kamarai szervezet önállóságába, az rossz felügyelet lesz. Viszont ha a törvény ezt megfelelően körvonalazza, és valójában csak szigorúan vett törvényességi felügyeletről lesz itt szó, akkor nem félnék attól, hogy gazdasági miniszter gyakorolja ezt a felügyeletet.
Ez a törvénytervezet megyénként tervezi a kamarák kialakulását. Ma is döntő többségben megyénként van kamara. Azt gondoljuk mi, szocialisták, hogy ez helyes is, hogy megyénként induljon el a kamarai újraszerveződés. Viszont nem hiszem — és a párt nevében is mondhatom, nem hisszük —, hogy hosszú ideig a megyei rendszerre épülhet egy jó kamarai rendszer. Most nem a közigazgatásról beszélek, de a gazdaság természete olyan, hogy a gazdasági létfeltételekhez kell igazodnia annak a kamarának, nem pedig a közigazgatási feltételekhez. Tehát helyesnek látjuk azt, ha megyénként alakulnak ilyen szervező társaságok. De ha a megyék elhatározzák, hogy önkéntesen társulnak, akkor ilyen társulás előtt szabad utat kell engedni.
Végül szeretném hangsúlyozni annak a nagy fontosságát, hogy a kamarai rendszer — mind a Gazdasági Kamara, de az agrárkamara és a kézműveskamara is — egyik legfontosabb feladata legyen, hogy a magyar gazdasági élet cselekvőit közelebb vigye elsősorban az Európai Közösség gazdasági rendszeréhez az ottani kamarákkal való intenzív kapcsolaton keresztül, és egyúttal közelebb vigye egymáshoz a Kelet-Európában még éppen csak hogy elinduló nemzeti kamarák kapcsolatainak a kialakulását.
(16.30)
A kamarai nemzetközi térségi együttműködés jó eszköze lehet annak, hogy a magyar gazdasági növekedéshez új erőforrásokat szerezhessünk. Tranzitország vagyunk adottságainknál fogva, és tranzitszerepünk fejlesztése egy nagy eszköz lehet ahhoz, hogy végre a magyar gazdaság tartósan növekedni tudjon.
Tisztelt Ház! Elismerve, hogy sok módosítást igényel ez a törvénytervezet, nézzünk szembe a módosítások tömkelegével — 600-800 módosításról, módosítás lehetőségéről esik itt most szó. Ezt türelmesen végig kell tudni csinálni a Parlament apparátusának. Mégis arra szeretném felhívni képviselőtársaimat, hogy segítsük elő, hogy ez a kamarai törvény még ebben a ciklusban megszülessék, és ne halasszuk a jövőre. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem