VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF) Köszönöm szépen a szót Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttem szólók: Békesi László képviselőtársam, Palotás János képviselőtársam és Soós Károly Attila képviselőtársam nagyívű hozzászólása után én néhány száraz tényre és adatra szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét.
Mik is lennének ezek? A következőkről van szó. Az APEH, amely a bevételeinek a 90%-át szinte — hogy így mondjam — teremti be, ma nem rendelkezik nyomozati joggal. Az APEH korábban, amikor megalakult, 6300-as létszámmal alakult, ma ez a létszám 6600.
Csak a tisztelt Ház figyelmébe ajánlanám azt a számot, hogy Rheinland-Pfalz tartományban, Németországban, 3 millió lakosra az apparátus ugyanakkora, mint nálunk Magyarországon. Idetartozna még az a nagyon fontos tény, hogy nálunk 100 forintból az APEH működtetésére körülbelül 90 fillér jut. Ugyanez az USA-ban 100 dollárból 4 dollár, Németországban 100 márkából 3 márka, amely az APEH működtetésére fordítódik.
Miért fontos ez, miért mondom ezt? Azért mondom — tisztelt Ház —, mert a reálértékben az APEH-nek a működtetési költsége körülbelül 50%-kal csökkent. Miért? Mert megnövekedett a postaköltség, a papírköltség, a bírósági határozatokra fordítható költségek, a gépkocsival már ott tart az APEH, hogy nem tud kiküldeni revizorokat. Tehát tulajdonképpen ezek azok a működtetési költségek, amelyek miatt nagyon lecsökkent — hogy így mondjam — a hatékonysága.
Ehhez jön még egy nagyon lényeges és száraz tény, jelesül az, hogy 1000 okleveles könyvszakértőből ma már csak mintegy 50 van alkalmazásban, a többi ugyanis elment vállalkozásokba, és ezért nem értem Palotás úrnak az aggályait, hogy miért van szükség itt a módosításra. Hát azért van szükség, mert tulajdonképpen ugye az a 600 milliárd forint, amely a feketegazdaságban van, amelynek csak az áfá-ja durván 100 milliárd forint lenne, indokolja, azt hiszem, azt, hogy itt mindenképpen nagyon komolyan meg kell erősíteni a technikai felszereltségét az APEH-nek.
Van még itt egy nagyon fontos tény, amely érthetetlen előttem is: ugyanis '90-ben még az önadózáson fölül is a beszedett költségnek a 25%-át megkapták visszatérítésként, kvázi — hogy így mondjam — ilyen serkentőnek, azt is mondhatnánk tulajdonképpen, ma már ez hiányzik. Fölhívnám államtitkár úr figyelmét, hogy én mindenképpen szorgalmazom azt, hogy a beszedett költség bizonyos százalékában — ha ez 20% is, nem akarok jóslásokba bocsátkozni, hogy mi az, ami serkentőleg hat, de azt hiszem, mindenképpen valamilyen formában — meg kell találni az ösztönzés módját. Tehát én 20-25%-ra azért mégiscsak gondolnék, azt hiszem. Sokan bólogatnak velem szemben, Békesi képviselőtársam is, tehát azt hiszem, helyesli is azt, hogy ilyen serkentést alkalmazni kellene.
Kérem szépen, még azt elmondanám, hogy nagyon lényegesnek tartanám, amelyre utalt már előttem szóló Soós Károly Attila képviselőtársam is, hogy nagyon csínján kellene bánni ezzel a boltbezárással. Én semmiképpen sem értek egyet — úgy is, mint állatorvos —, hogy a romlandó élelmiszerek miatt üzletbezárást alkalmazzunk, bár ez benne van. Tudom, benne van, hogy meg kell állapítani. De mit ajánlok helyette, azt is mondom államtitkár úrnak.
Kérem szépen, az üzletek bezárása helyett én mindenképpen egy óvadék lerakását javasolnám kaucióban, amelyet, ha nem lesz újabb ilyen bírságolásra alkalmas lehetőség, tehát nem követ el hibát az illető vállalkozó, akkor visszakaphatná. Én azt hiszem, ez sokkal méltányosabb és sokkal serkentőbb lenne, mint a bezárás. Tehát óvadékot kaucióban, én ezt javasolnám mindenképpen, semmiképpen se a bezárást, igaza van Soós Károly Attilának, nem járható, nem alkalmazható út.
Végezetül azt mondanám: teljesen egyetértek a törvénnyel, nagyon ideje volt annak, hogy ezt megtegyük. Én legalább 400 főt javasolnék fejlesztésnek — államtitkár úr —, még ha ez a vám- és pénzügyőrséghez is menne, és ennek a feltételeit, a működési költségét meg kell teremteni, mert igaz az, amit Colbert mondott, hogy a libát meg kell kopasztani a lehető legkisebb gágogás mellett. Én ezzel értek egyet. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
