GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka:

Teljes szövegű keresés

GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Európa legrégibb demokráciájában, Angliában az angol parlamentben minden képviselő által jól látható helyen egy nagybetűs felirat áll, amely felirat így szól: Itt a nemzet jogainak az őrei ülnek.
E felirat, illetve mondat egyértelműen fejezi ki a közélet legmagasabb fokú tisztasága iránti igényt, azt, hogy sem a Parlamentben, sem a Parlamenten kívüli legfontosabb közéleti tisztségekben ne foglalhassanak helyet olyan személyek, akik a nemzet jogainak ártottak. Márpedig a nemzet jogainak ártottak azok, akik az elmúlt önkényuralmi rendszer elnyomó politikájáért és törvénytelenségeiért nagymértékben felelős szervezeteknél teljesítettek szolgálatot, és egyúttal másoknak hátrányt okoztak.
Melyek ezek a szervek, illetve személyek?
A törvényjavaslat 1. §-a szerint az 1956—57-ben létezett karhatalmi alakulatoknál szolgálatot teljesítők, valamint a volt Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségénél és jogelődeinél, például közismert nevükön az ÁVO-nál és az ÁVH-nál hivatásos állományú tisztként szolgálatot teljesítő azon személyek, akik másnak hátrányt okoztak, vagy akik e szervek részére másnak hátrányt okozó tevékenységet végeztek.
(11.30)
(Boros László helyett dr. Kóródi Mária foglalja el a jegyzői széket.)
Önmagában tehát a törvényjavaslat szerint még nem kizáró ok a legfontosabb közéleti tisztségek betöltéséből az, hogy valaki e szerveknél teljesített szolgálatot. Ehhez az is szükséges, hogy más személynek a múltban bizonyíthatóan hátrányt okozott.
A törvényjavaslat tehát igen mértéktartó abban a tekintetben, hogy mely szerveknél szolgálatot teljesítőket, illetőleg kiket tekint olyannak, akik ne tölthessenek be egyes fontos közéleti tisztségeket, illetve ha továbbra is be akarják tölteni, akkor a nyilvánosság előtt neveztessenek meg.
Melyek ezek a fontos közéleti tisztségek, amelyek betöltőit ellenőrizni kell a törvényjavaslat szerint abban a tekintetben, hogy teljesítettek-e szolgálatot a már említett szerveknél, és egyúttal másoknak hátrányt is okoztak? Ezek lényegében véve a Kormány által benyújtott törvényjavaslat 2. §-a szerint: az országgyűlési képviselők, a közjogi méltóságok, a tág értelemben vett kormányzat tagjai, a hivatásos bírák, az ügyészek és a nagykövetek, a Magyar Nemzeti Bank, a Rádió, a Televízió, a Távirati Iroda, valamint az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő pénzintézetek, lapok, egyetemek, főiskolák és gazdálkodószervek vezetői, továbbá a fegyveres erők és testületek egyes vezetői, illetőleg a polgármesterek és helyetteseik.
Úgy gondolom, hogy a felsorolt tisztségek valóban a közélet legfontosabb tisztségei, ezért betöltőik meg kell, hogy feleljenek a legmagasabb fokú közéleti, politikai és erkölcsi tisztesség követelményeinek. Ellenkező esetben magának az Országgyűlésnek és az említett fontos közéleti tisztségeknek a tekintélye csorbul súlyosan. Márpedig nyomós közérdek, a rendszerváltás hitelessége fűződik ahhoz, és forog kockán, hogy e tisztségeket minden szempontból feddhetetlen személyek töltsék be.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat széles körű garanciarendszerrel bástyázza körül azt az eljárást, amelynek során az érintett közéleti tisztségeket betöltő személyek ellenőrzése folyik. Így például magát a népszuverenitás letéteményesét, az Országgyűlést, illetőleg annak egyik bizottságát, a nemzetbiztonsági bizottságot jogosítja fel arra, hogy az érintett tisztségeket betöltők ellenőrzésének sorrendjéről és időbeli ütemezéséről döntsön, illetőleg az ellenőrzésre kerülők név szerinti megjelölésével kezdeményezze az ellenőrzést az arra feljogosított bizottságnál.
Az egyházak autonómiáját tiszteletben tartva az egyházakra bízza annak eldöntését, hogy kezdeményez-e ellenőrzést, és ha igen, mely egyházi tisztségeket betöltő személyek esetében kezdeményezi az ellenőrzést, s annak eredményéhez képest milyen döntést hoz.
További garancia, hogy a törvényjavaslat egy pártpolitikától mentes, három bíróból álló bizottságra bízza az ellenőrzést. Az eljárás alá vont személyek e bizottság előtt saját álláspontjukat kifejthetik, a bizottság döntésével szemben a független bírósághoz fordulhatnak, s a keletkezett iratokra az ellenőrzött személy jogainak védelme érdekében a titokvédelemre vonatkozó szabályok érvényesek.
Az érintett személy kíméletét szolgálja az a rendelkezés is, hogy amennyiben az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az illető végzett a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, s ezzel másnak hátrányt is okozott, módja van tisztségéről önként lemondani vagy felmentését kezdeményezni, s csak ennek elmaradása esetén hozza a bizottság nyilvánosságra az érintett személy múltját, kifejezett erkölcsi hátrány tehát csak ekkor éri.
Ugyanakkor méltányos és a társadalom igazságérzetével megegyezik, hogy az elmarasztalt személy a továbbiakban ne élvezhesse azt a többletjövedelmet, amit a törvényjavaslat által elmarasztalt titkos tevékenysége után folyósítanak neki. Ez a rendelkezés természetesen nem érinti a nyilvános munkaviszonyon alapuló nyugellátás iránti jogosultságot.
Szintén garanciális szabály, és a jogbiztonságot szolgálja, hogy az ellenőrzéseket a tisztség betöltését követő egy éven belül le kell folytatni, hat év elteltével pedig a törvény e vonatkozásban hatályát veszti.
Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy a közélet tisztasága olyan fontos kérdés, hogy egy erre vonatkozó törvény meghozatalára a Kormánynak és az Országgyűlésnek már előbb energikusabban kellett volna törekednie. Teljes mértékben egyetértünk tehát a törvény céljával, azzal, hogy fontos közéleti tisztségeket csak hiteles emberek tölthessenek be.
Nem tudunk teljesen egyetérteni viszont a törvény egyes fontos szakmai megoldásaival, és ezért attól tartunk, hogy a törvény a jelenlegi formájában nem fogja teljes mértékben elérni a célját, a közélet tisztaságát. Attól tartunk tehát, hogy a törvény nyomán a közélet nem fog megtisztulni, mert a törvény által alkalmazott megoldások véleményünk szerint nem biztos, hogy alkalmasak a kitűzött helyes cél elérésére.
Fő kifogásunk az, hogy az eljáró bizottságnak nagyon nehéz egzaktan, illetőleg egyértelműen bizonyítania a más személynek történő hátrány okozását, többek között a rendelkezésre álló bizonyítékok esetleges hiányosságai miatt is. Így esetleg olyan személyeknek is, akik esetleg valóban okoztak másnak hátrányt, megfelelő bizonyítási lehetőség hiányában az ártatlanságát kell majd vélelmezni.
Belügyminiszter úr az expozéjában azt mondotta, hogy nyitottak minden olyan javaslattal szemben, amely a törvényjavaslatot esetleg jobbá teheti. Véleményünk szerint egyszerűbb és ugyanakkor célravezetőbb megoldás lenne, ha a fontos tisztségeket betöltő személyeknek egy nyilatkozatot kellene aláírni, amelyben kijelentik, hogy nem teljesítettek szolgálatot a törvény hatálya alá tartozó szerveknél, másnak hátrányt nem okoztak, és ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy e kijelentésük valódiságát a hivatalos szervek ellenőrizhessék. Ezzel terhelő adatok előkerülése esetén a bizonyítási teher bizonyos értelemben megfordulna, és az illető személy hitelessége megkérdőjeleződne. Egy ilyen tartalmú írásos nyilatkozatot a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának tagjai már most is készek tenni.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar történetírás megemlékezik arról, hogy 1920-ban a proletárdiktatúra és Trianon után, több kormányt követően gróf Teleki Pál volt az első olyan miniszterelnök, akinek nem a pozíciója adott tekintélyt, de aki képes volt a miniszterelnöki pozíciót saját tekintélyével erősíteni. Gróf Teleki Pál nemes példája számunkra irányadó. A mai magyar közéletben is szükség van arra, hogy a fontosabb közéleti pozíciókat olyan feddhetetlen személyiségek töltsék be, akiknek nem a pozíciójuk ad, ha ad egyáltalán tekintélyt, hanem akik erkölcsi emelkedettségüknél fogva képesek arra, hogy az általuk betöltött pozíciót a saját tekintélyükkel emeljék.
Mindezek alapján a Kormány által benyújtott törvényjavaslat céljával egyetértünk, hiányosságai miatt támogatni azonban csak megfelelő módosításokkal tudjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem