DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az ülést vezető elnök felkérésére foglalkozott az ügyrendi bizottság ezzel a kérdéssel. Az ülésvezető elnök felkérése az alábbi volt: állapítsa meg az ügyrendi bizottság, hogy abban az interpellációs kérdésben helyesen járt-e el a legfőbb ügyész úr és Szabó Lukács képviselőtársunk. Konkrét kérdések hiányában a bizottságunk három kérdéskörrel foglalkozott. Az első kérdéskör, melyben állásfoglalást benyújtottunk, arra a kérdésre vonatkozott, hogy meddig lehet az interpellációkat visszavonni.
(15.10)
Másik két kérdéssel is foglalkoztunk. Az egyik, hogy ha az írásban benyújtott interpelláció nem ugyanaz, mint a szóban elhangzott interpelláció, mi az eljárás; illetőleg azzal is foglalkoztunk, hogy az interpelláció milyen körre vonatkozhat.
Amiben a bizottságunk állást foglalt általános érvénnyel, az az interpelláció visszavonásának időbeli korlátja volt. Itt kisebbségi és többségi vélemény is született. A kisebbségi vélemény szerint a képviselő az interpellációját annak elmondása előtt tudja csak visszavonni. Utána az interpellált válaszadási kötelezettségét és az Országgyűlés határozathozatali jogát vonná el, melyre nem jogosult, mert a Házszabály határozatkényszert ír elő. A kisebbségi vélemény szerint az interpelláció elhangzása után nem ura a képviselő az interpellációjának, az az Országgyűlés kezébe kerül.
A többségi vélemény egyetértett azzal, hogy az interpelláció elmondása előtt lehet visszavonni az interpellációt; de számolt azzal, hogy a képviselő úgy vonja szóban vissza, hogy elmondja a visszavonása okát, indokát és közben magát az interpellációt is elmondja. Erre az esetre a bizottság többsége indokoltnak tartotta azt, hogy az interpelláltat ilyen esetben megillesse az észrevétel joga.
Ezen túlmenően, ahogy említettem, foglalkozott a bizottságunk két kérdéskörrel. Az egyik az, hogy mi a teendő akkor, ha a képviselő írásban beterjesztett interpellációján túl egyéb kérdéseket is feltesz az interpelláltnak. A bizottság megállapította — bár nem tartotta szükségesnek ezt állásfoglalásban rögzíteni —, hogy az interpelláció akkor felel meg a Házszabály előírásainak, ha a képviselő az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtt három nappal az Országgyűlés elnökének benyújtja. Ezért az írásban benyújtott interpellációtól eltérő vagy más tartalommal szóban elhangzott interpelláció nem házszabályszerű. Ilyen esetben az interpellált egyrészt megteheti, hogy válaszol a szóban elhangzott kérdésekre, másrészt pedig kérheti, hogy a képviselő a Házszabály szerint megfelelően nyújtsa be.
A bizottság kitért annak vizsgálatára is, hogy a Házszabály 57. §-ának (1) bekezdése szerint az Országgyűlés tagjai a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó ügyekben intézhetnek interpellációt. A feladatkörébe nem tartozó véleménykérés nem interpelláció, így az interpellált arra nem köteles válaszolni.
Tisztelt elnök úr! Amennyiben ezt meghaladóan konkrét kérdés érkezik az ügyrendi bizottsághoz, úgy az ügyrendi bizottság készséggel áll újból egy állásfoglalás elé. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal
