GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Sajnos, egy kérdés keretei között az összes felvetett problémára részletes és kimerítő választ nem tudok adni, de a Szigetköz kárairól azért megpróbálok egy általánosabb tájékoztatást adni.
A már bekövetkezett és a várható szigetközi károk teljes körű elhárítása csak a Duna eredeti állapotának helyreállítása révén lehetséges. Eredeti állapot alatt a jogtalan elterelés előtti helyzetet kell érteni, ez válasz részben arra is, hogy valamilyen jogtalan állapotnak a fixálásába a magyar Kormány belemehet-e.
Emiatt az egyoldalú elterelést követően, a magyar Kormány az Európai Közösségek bizottságához fordult és az ő segítségükkel sikerült a szlovák felet tárgyalóasztalhoz ültetni. Ezen tárgyalások eredménye a hágai bíróság joghatóságának közös elfogadása, továbbá annak a lehetőségnek az elérése, amely az egyezményben is szerepel: hogy a bíróság döntéséig tartó időre, átmeneti vízmegosztásban kell megegyeznie a két félnek.
Erre az átemeneti vízmegosztási rendszerre az idén januárban tett egy javaslatot az Európai Közösségek bizottsága, amelyet Magyarország elfogadott, Szlovákia nem. Ezért most a nemzetközi bírósághoz benyújtott közös kérelemben rögzítettek szerint újabb tárgyalások kezdődtek, és ezek végeredménye november végére vagy december elejére várható egy ajánlás formájában.
A vázoltakkal ellentétben a Szigetköz érdekében sok minden történt és történik, első helyen említendő az, hogy az ivóvízbázis megóvása érdekében a lehető legfontosabb lépés megtörtént, tehát a vízi közművek teljes körű kiépítése elindult. Ennek pénzügyi alapjait a Kormány és a Parlament együtt megteremtette és a megvalósítás gyorsított ütemben történik.
Ez év májusa óta a szlovák fél a párizsi béke szerinti vízmennyiséget adja át a határon lévő rajkai zsilipen az úgynevezett szivárgócsatornába, s azóta folyik az ártéren kívüli terület, az úgynevezett mentett oldal vízpótlása a belvízi csatornarendszer feltöltésével.
A vízlépcsőrendszer építési időszakától eltérően, azóta a Mosoni-Duna bevezető szakaszán is rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség. A hullámtéri vízpótlás bonyolult problémájának megoldására helyszíni kísérlet folyt, s ennek kiértékelése a napokban történik meg. Ennek célja az optimális vízmennyiség meghatározása és nem időhúzás, mint ahogy a képviselő úr volt szíves jelezni, hanem egy ismeretszerzés, mert a vízlépcső építői elfelejtették a tervezés során meghatározni azt a jelentős körülményt, hogy milyen beszivárogtatóképességgel rendelkezik az ottani ágrendszer.
Ugyanakkor ez a kísérlet azonnali vízpótlást is jelentett az ágrendszernek, tehát a hullámtérnek.
A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű lipóti Morotva-tó a Dunából történő szivattyúzás révén kap vízutánpótlást.
Az írásban beadott négy kérdésre a következő válaszokat adhatom:
1. Kudarcot vallott szakértőket nem kívánok foglalkoztatni.
2. A hullámtéri kísérlet értékelése most, szeptember 30-án fejeződött be és erről a Parlament illetékes bizottságai és minden érdeklődő képviselő részletes tájékoztatást fog kapni. A kísérlet, mint ismeretszerzésre irányuló tevékenység, nem volt eredménytelen.
A harmadik kérdésre azt tudom mondani, hogy a szlovák féllel történő bármilyen megegyezés a most folyó tárgyalások függvénye, tehát itt a következő jelentősebb lépés talán decemberben várható.
A negyedik kérdést nem tudom, képviselő úr visszavonta-e, de az írásban beadott kérdésre azt tudom mondani, hogy a háromoldalú tárgyalások, illetőleg a háromoldalú bizottság működésének december elején történő befejezése után terjeszt az Országgyűlés elé az átmeneti intézkedések körére vonatkozó tervet a Kormány. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
