GAÁL GYULA (SZDSZ)
GAÁL GYULA (SZDSZ)
GAÁL GYULA (SZDSZ) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a lehetőséget annál is inkább, mert azt gondolom, elnök úr, házszabályszerűen járunk el, hogy most megadta nekem a szót, hiszen egy határozati javaslatról van szó és nem törvényjavaslatról, tehát az általános és részletes vita megkülönböztetése nem is indokolt ebben az esetben.
Rátérve a lényegére az indítványnak: Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a javaslat indoklásakor azzal érvelt, hogy a honvédség harckészültségének és hadrafoghatóságának a biztosítására szükség van, és ahhoz, hogy ez biztosítható legyen, szükséges a HM Radar Részvénytársaság állami tartozásának elengedése.
(16.40)
Azt hiszem, ebben a Ház egyik oldalán sincs vita. (Zaj.) Gondolom, nem erről vitatkoznak most ilyen hangosan képviselőtársaim közben, hogy a honvédség harckészültségét és hadrafoghatóságát biztosítani kell. Mégis azt gondolom, hogy más megoldást célszerű választani ebben az esetben.
Egy más megoldást, olyat, amelyik kettős követelményt elégít ki. Egyrészt azt, hogy beleilleszkedik egy kormányzati válságkezelő programba, és nem egy ad hoc elgondolást jelent, egy vállalat időről időre való bedobását a Parlament elé, közölve, hogy márpedig ez a vállalat igen súlyos helyzetben van, és ezzel valamit tenni kell, mert országos érdekek fűződnek hozzá.
Másik oldala ennek a követelménynek, hogy olyan megoldás kell, amely világossá teszi, hogy az adott eljárás, amelyet választunk, milyen összegű és milyen irányú állami szerepvállalást jelent a válság kezelésében.
Csak ezeknek a követelményeknek az érvényesülése mellett lehet rangsorolni a válságkezelési igényeket, és csak ekkor lehet felelős döntéseket hozni.
Az nyilvánvaló mindenki számára, hogy nincs az országnak olyan szeglete, zuga, és szinte nincs olyan vállalat vagy vállalati kör, vagy gazdasági ágazat, ahol ne lehetne nyomós érveket felhozni annak alátámasztására, hogy ott fontos népgazdasági, foglalkoztatáspolitikai és egyéb érdekek fűződnek ahhoz, hogy az adott vállalat adósságát el kell engeni, rendezni kell, állami segítséget kell nyújtani.
Ahhoz azonban, hogy valóban felelős döntést tudjunk hozni, és rangsorolni tudjuk ezeket az igényeket, meggyőződésünk szerint arra lenne szükség, hogy egy komplex válságkezelő, vállalati válságkezelő programba illeszkedjenek ezek a javaslatok, és akkor tudjuk mindegyiket a saját súlyának megfelelően kezelni. Különben ilyen eseti, apró döntésekkel százmillió forintok folynak ki mindig az államháztartás köréből anélkül, hogy ennek az átfogó gazdasági hatását valaha is elemeztük volna, fölmértük volna.
Most ebben az esetben pedig nemcsak erről van szó, hogy nem illeszkedik egy válságkezelő programba. Sajnos, arról is szó van, hogy maga az előterjesztés a konkrét ügy kapcsán sem adja meg azokat az információkat, azt a tájékoztatót a képviselőknek, amelyek megalapozhatják ezt a döntést. Csak egy példát hadd emeljek ki. Az előterjesztés indoklása az elődvállalatnak 3 milliárd 800 millió forintos vagyonáról beszélt tavaly december 31-ei állapotnak megfelelően. Ebből a 3 milliárd 800 millió forintból összesen 100 millió forint az, amely a HM Radar Részvénytársaság alaptőkéjébe bekerült, a további 500 millió forint adósságkonverzióval kerülne vagy került ebbe az alaptőkébe. Tehát 3 milliárd 200 millió forint sorsáról nincs semmilyen információja a Parlamentnek. Nem tudjuk azt, hogy ezt milyen célokra fordították, ezeknek milyen szerepe lehetett volna a vállalat korábbi adósságainak rendezésében, hogyan építette be a válságkezelésbe a Kormány ezt a 3 milliárd 200 millió forintos vagyonösszeget.
Azt gondolom, nem szükséges alátámasztani, hogy mekkora összegről van itt szó. A 3 milliárd 200 millió forint olyan komoly tétel, ami a költségvetésben is megfelelő súllyal kell, hogy szerepeljen.
A másik probléma, amit mondtam, hogy sajnos, nem elégíti ki ez az előterjesztés, az, hogy nem világos, hogy az állami szerepvállalás tulajdonképpen milyen irányban történik, milyen célokat szolgál és milyen nagyságrendű. Ahogy az előbb mondtam, 500 millió forint adósságkonverzióval kerül be a HM Radar alaptőkéjébe. Ez azt jelenti, hogy az Állami Fejlesztési Intézet ekkora részben, durván 83%-os nagyságrendben tulajdonosa ennek a HM Radar Részvénytársaságnak, a maradék részvényeket pedig a Honvédelmi Minisztérium birtokolja, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Feltételezem, illetve nem feltételezem, hát ez biztosan állítható, hogy ez az 500 millió forint is, ami az Állami Fejlesztési Intézet alaptőkéje, tiszta állami támogatás ennek a részvénytársaságnak a létrehozásában, már adósságelengedést jelentett, alaptőkésített adósságot jelenít meg.
Ugyanakkor azt viszont feltételezem, hogy a tulajdonosi jogokat, a szavazati jogokat ténylegesen nem az Állami Fejlesztési Intézet gyakorolja, hanem a Honvédelmi Minisztérium.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt egy olyan zárt rendszerről van szó, ahol a tulajdonos az állam, a hitelező az állam és a megrendelő is az állam. Tehát egy zárt körben mozgó pénzügyi tranzakcióról kellene most döntenünk, és ebben a zárt körben mozogva meggyőződésem szerint tiszta viszonyokat kellene teremteni. Olyan viszonyokat, amiben világossá válik, hogy ez a részvénytársaság valóban honvédelmi érdekeket szolgál, tehát a tulajdonosi jogokat a Honvédelmi Minisztérium gyakorolja, nincs belekeverve az Állami Fejlesztési Intézet, bizonytalan tulajdonosi jogokkal, amelyeket feltételezésem szerint a maga tulajdonosi direkt piacgazdasági módján nem tud használni és nem tud érvényesíteni. Világos legyen az ő szerepe, hogy mikor léphet ki, mit kezdhet ezekkel a részvényeivel, az 500 millió forintjával és mit nem csinálhat vele. Világossá kellene tenni azt, hogy ez az összeg akár alaptőke formájában, akár most adósságelengedés formájában honvédelmi érdekeket szolgál.
Tehát meggyőződésem szerint akkor járna el helyesen ebben az ügyben az Országgyűlés, hogyha minden egyéb információt megkap, és meggyőződik róla, hogy csak ez a helyes megoldás, és más lehetőség nem volt. Akkor is a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében jelenítené meg ezt az összeget, hogy a Honvédelmi Minisztérium valóban megszerezhesse a teljes tulajdonosi jogokat ebben a részvénytársaságban, és ezekkel a tulajdonosi jogaival élni is tudjon.
A mostani megoldás, amelyet a Kormány nevében az államtitkár úr előterjesztett, ezt nem biztosítja. Sem azt nem biztosítja, hogy összefüggő rendszert alkossanak a vállalati válságkezelési intézkedések, sem azt nem biztosítja, hogy az állami szerepvállalás teljes összege és az állami szerepvállalás iránya pontosan kontrollálható, ellenőrizhető legyen. Statisztikai értelemben véve zavaros helyzetet idéz elő, jogi értelemben véve zavaros helyzetet idéz elő, és arra az eljárásra alkalmas, hogy évről évre ne legyen világos számunkra, hogy mennyi és milyen összeget fordít az Országgyűlés az ország, az adófizetők pénzéből a honvédelem fenntartására.
Ezért úgy gondolom, hogy olyan javaslattal lett volna célszerű előállni a Kormánynak, amely a költségvetésben rendezi ezt a problémát, és ugyanúgy biztosítható lenne a honvédség harckészültsége és hadrafoghatósága. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
Határozathozatal
