BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának a vezetője:
BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának a vezetője:
BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának a vezetője: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék reagálni Katona Béla igen tisztelt képviselőtársam rendkívül erőteljes megfogalmazására, miszerint alkotmányellenesség húzódna meg a javaslat mögött, illetve ilyenfajta szándék és törekvés lenne egyenlő a javaslattal.
Szeretném megnyugtatni, hogy semmilyen körülmények között nem fogunk olyan törvényi megoldást megszavazni, amelyik alkotmányellenes — ezt mindenképpen el fogjuk kerülni. Semmiképpen nem akarunk olyan megoldást elfogadni, amelyik az általa vázolt módon igazságtalannak minősíthető.
Rátérve a felszólalásomra, mindenekelőtt én magam is, és gondolom, a frakcióm is szeretnénk nagyra értékelni Horváth Bélának azt a gyors reagálását, melyet még tavasszal a törvényjavaslat első változatának a benyújtásával produkált az Alkotmánybíróság márciusi határozatát követően. Teszem ezt azért, mert némiképpen hiányoltuk, hogy a törvény eredeti előterjesztője nem terjesztett elő javaslatot, és bár — ahogy az előbb hallottuk — bizottsági üléseken elhangzottak kormány-állásfoglalások, azért igazából összefüggően még mi sem ismerjük valójában a Kormány tényleges állásfoglalását a javaslattal kapcsolatban.
Az általunk felvázolható és az Alkotmánybíróság határozatából kitűnő probléma kettős. Egyrészt az Alkotmánybíróság — ahogy itt a mai felszólalásokból is kitűnt — egyik oldalról a földkárpótoltak és a nem földkárpótoltak között az utalvány miatt, diszkriminációra hivatkozva, alkotmányellenességet állapított meg; a másik oldalról — és erről talán itt kevesebb szó hangzott el ma — az utalvány felhasználása esetén földvásárlásnál alkotmányellenesnek minősítette a vételi jogot az Alkotmánybíróság, azaz a földárverésen történő utalványnyal való részvétel, hasonlóan a kárpótlási jegyhez, annak szabályai és módszerei szerint azon az áron — ez alkotmányellenes az Alkotmánybíróság megállapítása szerint.
Mi arra törekszünk, hogy egyrészt kiküszöböljük az alkotmányellenességet, másrészt pedig — és ezt nem rejthetjük véka alá — semmiképpen nem szeretnénk feladni azt a megoldást, hogy a földkárpótoltak az 1 millió forintig terjedő értékhatárig ne szerezhessenek földtulajdont.
Akkor rátérnénk Horváth Béla javaslatára, amely javaslat a felmerült alkotmányossági problémáknak legalábbis egy részét megpróbálja kezelni, de úgy véljük, hogy nem teljes körűen, s amely az alkotmányossági kifogás egy bizonyos részére álláspontunk szerint nem vagy nem kielégítő megoldást talál.
Úgy tűnik, hogy a diszkrimináció problémáját kezeli valamilyen módon ez a törvényjavaslat, tehát a földkárpótoltak és a nem földkárpótoltak között az utalványosi rendszer kiterjesztésével elvileg megszünteti a diszkriminációt.
(11.10)
Ezzel a megoldási csomaggal kapcsolatban is lesznek majd esetleg a részletekbe menő észrevételeink, de, mondjuk globálisan, ez egy elfogadható megoldás.
Nem derül ki ugyanakkor egyértelműen és világosan az előttünk fekvő törvényjavaslatból, Horváth Béla törvényjavaslatából — illetve csak bizonyos, áttételesen megfogalmazott utalások vannak erre vonatkozóan —, hogy az általa megfogalmazott, úgynevezett kárpótlási utalvány földvásárlásra, a földárverésen való részvételre, a kárpótlási jegyhez hasonló módon, felhasználható-e vagy sem. Természetesen ez egyértelművé tehető a törvényjavaslatban: egy módosító indítvánnyal — vagy több módosító indítvánnyal — meg lehet világosan és egyértelműen fogalmazni.
A gondot ott érezzük, hogy ha világosan és egyértelműen meg is fogalmazzuk, hogy a Horváth Béla-féle kárpótlási utalvány alkalmas kvázi kárpótlási jegyként földvásárlásra, termőföldvásárlásra, földárverésen való részvételre, és kárpótlási jegyként működik ez a kárpótlási utalvány, nem vagyunk benne biztosak, hogy itt bizonyos alkotmányossági kifogások nem merülhetnek-e fel a jövőben.
Egészen egyértelművé szeretnénk tenni: mindenképpen el akarjuk kerülni, hogy esetleg egy elfogadott törvényjavaslatot követően, néhány hónap múlva az Alkotmánybíróság újra alkotmányellenesnek minősítse valamelyik megoldást, amit esetleg elfogadnánk ebben a törvényben. Teljes mértékben meg szeretnénk tehát győződni arról — és ez irányban konzultációkat folytattunk és folytatunk —, hogy a Horváth Béla-féle indítvány, amennyiben ez a bizonyos kárpótlási utalvány, kvázi kárpótlási jegyként működve, földvásárlásra is alkalmas — azaz vételi joggal is párosul —, akkor biztos nem szabad, hogy ez alkotmányellenes legyen. És hogyha ezzel kapcsolatban a kételyeink, aggályaink nem oszlathatók el, akkor egyértelműen más megoldást kell keresni.
Úgy gondoljuk, ebben az esetben nem az utalványosi, formális módszer lehet az igazán kivezető út, hanem a kárpótlás mértékének — méghozzá a degressziómentes sávnak — a megemelése. Természetesen ebben az esetben módosítani kell a degressziós sávokat: adott esetben a sávok számát csökkenteni lehet; illetve hozzá lehet nyúlni a százalékokhoz is.
Úgy gondoljuk, hogy egyrészt az a nagyságrend, amit Fekete Gyula képviselőtársunk említett a Horváth Béla-féle indítvány kapcsán felmerülő többletutalvány összmennyiségét illetően, az egy alábecsült mennyiség, másrészt a Horváth Béla-féle indítvány többletutalvány-mennyisége is egy lényegesen nagyobb mennyiség. Ugyanakkor, ha a degressziómentes sáv megemelése mellett döntünk, és ilyen módon próbáljuk kiiktatni az utalványt, számításaink szerint igazából komoly nagyságrendi eltérés a Horváth Béla-féle indítványban szereplő kárpótlási utalvány többlet-összmennyisége és a degressziómentes sáv megemeléséből adódó többlet kárpótlási jegy összmennyisége között nincs. Nincs tehát nagyságrendi különbség, legfeljebb egy 5-10-15%-os arányú különbségről lehet csak szó.
A degressziómentes sáv határát — hangsúlyozom: amennyiben a kárpótlási utalvány az alkotmányosság próbáját nem bírná ki — megközelítően abban az arányban vagy abban a mértékben szeretnénk megfogalmazni, amely mértéket Horváth Béla a kárpótlási utalvány felső határaként megjelöl.
Összességében úgy gondoljuk, hogy mindenképpen — újra hangsúlyozom — feltétlenül alkotmányos megoldást kell találni, olyan alkotmányos megoldást, amely — és most itt a mi szempontjainkat, a harminchatos frakció szempontjait hangsúlyozom, de úgy gondolom, ezek sokkal áttételesebb szempontok is — a földkárpótoltak esetén az egymillió forintig terjedő földvásárlási lehetőséget továbbra is fenn tudja tartani a törvényben. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
