HORVÁTH BÉLA, DR. előterjesztő:
HORVÁTH BÉLA, DR. előterjesztő:
HORVÁTH BÉLA, DR. előterjesztő: Tehát 1 millió forint összértékig utalvány formájában a megyei hivatalok megtérítették ezt a … (Megszűnik a hangosítás. A képviselő kézi mikrofonban folytatja.) Úgy látom, hogy kárpótlásellenes a műszaki berendezés. (Derültség.)
Tisztelt Ház! Tudjuk azonban, hogy a törvény ezen szakaszát — amelyet az előbb most röviden ismertettem —, nevezetesen a 24. §-t az Alkotmánybíróság a 15/1993. március 12-én hozott határozatával időközben már alkotmányellenesnek minősítette, és felkérte, felszólította az Országgyűlést, hogy egy őszi határidő megjelölésével ezt korrigálja, az alkotmányellenességet orvosolja.
(10.40)
Javaslatom ezért ezeket a felvetéseket is megpróbálja orvosolni, megoldani; nevezetesen a módosítás fogalmilag tisztázza, hogy az 1 millió forintig terjedő kárpótlás nem állami támogatás, hanem a kárpótlás mértékének különleges szempontok szerinti megállapítása. Másrészt a többletkárpótlás lehetőségét kiterjesztem mindazokra, akik vállalkozni akarnak a saját jogon szerzett — és itt különösen fontos ez a kifejezés, tehát saját jogon szerzett — utalvánnyal, tehát nem csak mezőgazdasági vállalkozóknak járna ilyen utalvány.
Összességében tehát elmondható, hogy ez a többletkárpótlás azoknak jár, akik vállalják a javaslatomban meghatározott korlátozásokat, és kockázatos vállalkozásba fektetik kárpótlási utalványukat, mindezt egy pozitív gazdasági cél érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék szólni a saját jogon szerzett utalványról. Az utalványformát mindenképpen meg kell tartanunk, ezt az Alkotmánybíróság sem kifogásolta, mert a már kárpótoltak a földvásárlás során éltek ezzel az utalványfelhasználási lehetőséggel. Napi adat ehhez a megjegyzéshez az, hogy Sepsey Tamás államtitkár úr szerint a mai napig 23000 fő kárpótlásra jogosultnak adtak ki utalványt. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan éltek már az utalványfelhasználás lehetőségével, többlettulajdonhoz jutottak a mezőgazdasági többlettámogatás révén, és így az ujonnan kialakult tulajdonviszonyokat a jogbiztonság érdekében meg kell tartanunk. A másik szempont, hogy még nagyon sokan rendelkeznek kiadott utalványnyal, és várják a számukra kedvező alkalmat.
Tehát összességében megállapíthatjuk, hogy az utalványforma bevált és állandósítandó.
A jogi megközelítések után nézzük meg a javaslat gazdasági vonatkozásait. Eddig a vagyoni típusú kárpótlási törvények alapján 56 milliárd forintnyi kárpótlási jegy került kiadásra és 3 milliárd forintnyi utalványt adtak ki. Az utalvány, mivel személyhez kötött és felhasználási módja rögzített, ahogy a javaslatban szerepel, önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlására nem alkalmas, illetve életjáradékra nem váltható át; tehát az utalvány nem forgatható, éppen ezért a kárpótlási jegyek szabadpiaci árát nem befolyásolja.
Feltehetjük a kérdést más vonatkozásban, hogy az utalvány hogyan érinti a földalapot. Röviden válaszolhatok rá: sehogy. Mivel az utalványtöbblet miatt nem vesznek el több földet a szövetkezettől, és nincs pótlólagos földalap-kijelölés. Mivel az utalvány nem kamatozik és a javaslat szerint címletértéken kerül becserélésre a szövetkezeteknél, ezért ez a mód, ez a forma, ez az eljárás igen kedvező a szövetkezetek számára, mert ők az utalványt kárpótlási jegyre átváltják, és ekkor a szövetkezeteknél realizálódik a kárpótlási jegyek kamata, ami jelenleg megközelíti a 40%-os nagyságot.
Tisztelt Ház! Befejezésül hadd hívjam föl a figyelmet a javaslat előnyére. A módosítás tágítja az erőteljes degressziót, ami eddig létezett a törvényben, és az egykori tulajdonosokat kedvező pozícióba juttatja. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nagyon borotvaélen táncolunk alkotmányossági szempontból; ugyanakkor azzal mindenki tisztában van, hogy lépnie kell az Országgyűlésnek, hiszen az Alkotmánybíróság határozata erre kötelez minket. Tudom azt, hogy a javaslat egy kiindulópont, egy elmozdulási lehetőség, ezért természetesen várom a képviselőtársaim jobbító, előremutató módosító javaslatait. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
