BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Ahogy ön mondta, a törvénynek valóban az a célja, hogy a lehetséges módon a földet azok számára biztosítsa, akik ezt akarják. Akik ezt nem akarják, azokra természetesen nem kívánta oktrojálni a törvény. És örülök, hogy ezt a kérdést ma itt föltette, hiszen a Parlamenten belül és a Parlamenten kívül is ma többen foglalkoztak ezzel, vagy ezzel összefüggő kérdésekkel.
A képviselő úr kérdésében rögzített szerződések tekintetében természetesen azt mondom, amit a törvény írott betűje és a tudomásom szerinti gyakorlat is tartalmaz, hogy termőföldet a kárpótlási törvény 7. §-a, valamint 21. §-a alapján kizárólag kárpótlási jegy ellenében az arra jogosult, tehát az eredeti jogosult szerezhet meg. Ez természetesen nem zárja ki, sőt, a törvény külön is elősegíti azt, hogy a kárpótlásra jogosultak meghatalmazása, megbízása vagy más ehhez hasonló jogviszonyra irányuló szándéka alapján mások eljárjanak helyettük.
Azt sem tiltja ma a magyar jogrendszer — és nem is kívánunk ezzel szemben semmiféle tilalmat szabni —, hogy az egyébként törvényes keretek között a felek egy ügyletben előzetesen megállapodjanak egy később megkötendő szerződés tartalmában, tehát mintegy előszerződést kötve a jövőt illetően a jogviszonyukat rendezzék.
Természetesen mindez nem jelenti azt — és szeretném megnyugtatni a képviselő urat és mindazokat, akik sérelmesnek, becsapottnak, rászedettnek, megtévesztettnek érzik magukat —, hogy ne fordulhassanak a szerződés semmissé nyilvánítása, megtámadása vagy egyéb forma alapján az illetékes bírósághoz, ha úgy érzik, hogy ők a szerződési ajánlattal, amit ön itt részletesen, mint személyes résztvevője is egy eseménynek, érzékeltetett. Tulajdonképpen — ha jól értettem — az ön véleménye szerint egy palástolt szerződésről van szó, hiszen a megbízás keretében valójában vevőként lépett fel arra nem jogosult, megbízott, meghatalmazott jogi személy. Ez nyilvánvalóan — ha bizonyításra sor kerül — egy olyan leplezett szerződés, amely valóban a törvény céljával ellentétes módon kívánta eredeti pozícióba, tulajdonosi pozícióba juttatni azt, aki egyébként arra nem lenne jogosult.
Kérem, tessék ezekben az esetekben, amennyiben a megbízó úgy érzi, hogy a szándéka nem erre irányult, hanem egészen másra, forduljon a bírósághoz. Elég hosszú megtámadási határidőket biztosít a magyar jog: a tévedés, megtévesztés és egyéb okok felismerését követően hosszas gondolkodási és keresetbenyújtási lehetőség van. Tehát ezt általánosságban mondom.
Még egyszer azonban a kérdésére röviden összefoglalva a válaszom: azt itt a Házban senki sem igényelheti — gondolom, képviselő úr sem —, hogy egy alakulóban levő piacgazdaság körülményei között a felek kezét — egyébként szabályos, törvény feltételének megfelelő, a különböző tilalmakat és az ilyenkor szokásos előírásokat, amelyeket a kárpótlási törvény is meg más is rögzít — megkötve, röghöz kössünk valakit, a fordítottját elérve annak a már remélem csak jogtörténeti múltnak tekinthető helyzetnek, amikor az volt megtiltva, hogy vásároljon valaki. Most nem lehet megtiltani, hogy eladjon valaki. Ennek természetesen vannak konzekvenciái, adó, pénzügyi, kockázati tényezői vannak.
Ami a dolog lényegét illeti — és ezért van jelentősége annak, hogy erre ma itt sor kerül —: azt hiszem, ez is azt bizonyítja, hogy egy sokkal hatékonyabb, sokkal intenzívebb propaganda, felvilágosítás, valódi, a kárpótlásra jogosultak érdekében kifejtett munkára van szükség. A Kormány a maga részéről mindent meg kíván tenni ennek érdekében. Természetesen az ügyért olyan sokat vitázó és dolgozó képviselőknek is és másoknak is ez a feladata. Mi a magunk részéről igyekszünk ennek eleget tenni. Kérem a kérdésre adott válaszom tudomásulvételét.
