SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Suchman Képviselő Úr! A privatizáció szakmai koncepcióját a Földművelésügyi Minisztérium még 1992 nyarán kialakította és az ÁVÜ Igazgatótanácsa ezt október 7-én elfogadta.
A kidolgozott koncepció — többek között — tartalmazza a közraktári szervezet létrehozásának a kérdését is, valamint az ehhez szükséges gabonaipari vállalatok tulajdonában lévő egyes tárolóterek átcsoportosításának a kérdését.
Megjegyezni kívánom, hogy a közraktár az FM által PHARE-szakértők bevonásával korábban kidolgozott hiányzó agrárpénzügyi infrastruktúra-fejlesztési elképzelései között jelentős szerepet kapott. Olyanok mellett szerepel, mint a vidéki bankhálózat, jelzálogintézet, mezőgazdasági biztosítás stb. stb.
Megítélésünk szerint az átalakuló mezőgazdaságnak és főleg a mintegy 60-70 000 új, kis- és közepes vállalkozásnak ismert pénzügyi és likviditási helyzete, valamint a pénzintézeti törvény és a bankok hitelfedezeti igényei feltétlenül igénylik ezen tevékenység mielőbbi beindulását.
Nem elhanyagolható, hogy a közraktárnak olyan szerepe is van, hogy a közraktárjegy egyrészt pénzeszközként forgatható, tehát eladható, tőzsdére vihető, valamint lehetőséget ad a mezőgazdasági termelőknek az alacsony alaptevékenység-nyereségtartalom miatt, hogy raktározás folytán akkor tudja eladni, amikor neki a legalkalmasabb, mert a legmegfelelőbb árat kapja érte.
Elképzeléseinket több szakmai fórum, a Kormány, valamint a Parlament mezőgazdasági bizottsága is megvitatta, és megvalósításának a gondolatát támogatja.
Ezek után csak remélni merem, hogy ön, mint banki szakember, esetleg ugyanerre az álláspontra fog helyezkedni.
Az FM és az ÁVÜ megítélése szerint ezen feladatok ellátásra a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat részben meglévő országos hálózata, részben pedig gyakorlata miatt a legalkalmasabbnak tűnik, ezért az ÁVÜ IT 1993. június 30-ával jóváhagyta a GAMSZOV Rt.-vé átalakulását 300200 tonna raktári kapacitással, ami az összes létező tárolótérnek nem egészen a 20%-a. Az Rt. elsődleges feladata a közraktározás, egyéb tevékenysége leépítésre kerül.
A jelenlegi elképzelések szerint 51%-ban tartós állami tulajdonban marad, de a későbbiekben megfontolandó, hogy szükséges-e — esetleg a forgóeszköz-biztosításhoz, valamint a vagyontárgyakat terhelő jelentős jelzálogjog megszüntetése érdekében az állami jogosítványok megfelelő biztosítása esetén (az aranyrészvényre gondolok) mérsékelni a tulajdoni arányt az állam személye vonatkozásában.
Természetesen a privatizáció során lehetőség lesz a termelőknek (minimum 25% plusz 1 szavazati arány) és a kisbefektetőknek tulajdonhoz jutásához, valamint kárpótlási jegyek felhasználására is.
A képviselő úr által említett 79%-os privatizációs elképzelés jogszabályi és vagyonpolitikai irányelvekben rögzített akadályokba ütközik az előbb elmondott 25% plusz 1 szavazatra figyelemmel.
A kérdéssel kapcsolatosan még a következő három dolgot kívánom megjegyezni:
1. A gabonaipar decentralizált privatizációja során eddig 154 különböző kapacitású raktár került meghirdetésre — reorganizációs támogatás mellett… (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Elnök úr! Azonnal befejezem…, de csak mintegy 50 talált — sajnos — gazdára, mert erre volt fizetőképes kereslet. Úgy úgy tűnik, mintha részben nyitott kaput döngetne a képviselő úr.
2. Nehezen értelmezhető a kérdésben szereplő "újabb közraktár" kifejezés, hiszen végeredményben az elmondottak alapján ilyenről nincs szó.
3. Stratégiai kérdésben felvetett probléma semmilyen vonatkozásban sem veszélyezteti a stratégiai tartalékképzést, hiszen ez költségvetési feladat, amelyet a TIG bonyolít le.
Kérem a tisztelt képviselőtársamat, szíveskedjék a válaszomat elfogadni.
