KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A vitában egyetlen kérdéshez szeretnék kapcsolódni, amelyik végül is érinti mind a jogalkotásról szóló törvényt, mind a Házszabály módosítását, és ez az érdekképviseletek részvétele a törvényalkotási folyamatban.
Amikor ez a Parlament egyik első ülésén módosította a jogalkotásról szóló törvényt, és hatályon kívül helyezte a társadalmi vita jogintézményét, akkor sajátos módon teremtett egy hézagot, egy hiátust a jogalkotási folyamatban.
Érdekes számomra, hogy a társadalmi vita jogintézményének hiánya ma már más oldalról és más szemszögből is látszik. Mi több mint két évvel ezelőtt akkor arra figyelmeztettünk, hogy a társadalmi vita egyébként valóban vitatható és sok szempontból elavult jogintézménye lehetővé teszi majd azt, hogy a törvényalkotás parlamenti szakaszában az érdekképviseletek nem kaphatnak majd szót, és csak a kormányzati előkészítés idején mondhatnak véleményt, a törvényhozók ezt a véleményt közvetlenül az érdekképviseletektől nem ismerhetik meg.
Egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik erről a jogintézményről más összefüggésben az elmúlt napokban többször is szóltak, hogy egy másfajta parlamenti tevékenység, egy erős, a civil társadalomban gyökerező parlamenti demokrácia valóban feleslegessé tehette volna a társadalmi vitát. Ma azonban fájdalmasan érezzük, hogy ezek a gyökerek még ma sem elég mélyek, és valami mást az elavult jogintézmény helyett vissza kell hoznunk a jogrendbe.
Az elkőkészítés során az ügyrendi bizottság és a házbizottság egy másik logikai menetet követve felfedezett egy másik hézagot is, azt tudniillik, hogyha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a parlamenti vitát, illetve a bizottsági üléseket megelőző szakaszban sincs lehetőség arra, hogy a törvényjavaslatról az érdekképviseletek véleményt mondhassanak. Tehát az ügyrendi bizottság és a házbizottság felvetette azt az egyébként nagyon jogos kérdést, hogy mi a helyes eljárás akkor, hogyha egy törvényjavaslatnak nem a Kormány az előterjesztője, hanem a képviselők, illetve a parlamenti bizottságok élnek törvény adta jogukkal, és önálló képviselői, illetve bizottsági indítványt terjesztenek az Országgyűlés elé.
Úgy gondolom, hogy ez a kérdésfelvetés is rendkívül fontos. Fontos azért, mert rendkívül magas az önálló képviselői indítványok száma, szaporodnak a bizottsági indítványok is, és fontos azért is — ezt nem kollektív vagy személyes szemrehányásként mondom, egyszerű ténymegállapítás —, mert az elmúlt időszakban nem kevés példát láttunk arra, hogy bizonyos nagyon fontos kérdésekben a Kormány nem vállalta el az előterjesztő szerepét. Nyilvánvaló példák voltak arra, hogy a kormányzati apparátus állt egyéni képviselői kezdeményezések mögött. De azzal a ténnyel, hogy az előterjesztő nem a Kormány volt, hanem egyéni képviselői indítványként került a törvényjavaslat az Országgyűlés elé, a törvényjavaslat egyben ki is emelődött a jog által előírt egyeztetési kényszer, egyeztetési mechanizmus alól, az egyéni képviselői indítványok érinthettek konkrétan társadalmi szervezeteket, érdek-képviseleti szervezeteket anélkül, hogy bárkinek meg kellett volna kérdeznie azokat a szervezeteket, amelyekről maga az előterjesztés szólt.
Így azt gondolom, hogy rendkívül fontos, hogy ez a mostani módosítás mondjon eljárási lehetőséget, modus vivendi-t arra, hogyha önálló képviselői indítványt vagy bizottsági előterjesztést tárgyal a Parlament. Mégis úgy vélem, és leginkább ezért kértem szót, hogy nem oldottuk meg a problémát akkor, ha kimondjuk, hogy a képviselőnek, illetve a bizottságnak is egyeztetnie kell az érdekképviseletekkel akkor, hogyha törvényjavaslatot nyújtanak be, hiszen választ kell adni egy rendkívül nehéz kérdésre, arra, hogy kik azok az érdekképviseletek, melyek azok a szervezetek, amelyeknek a véleményét be kell szerezni akkor, hogyha a törvény betűjének eleget akarunk tenni.
A válasz, tudom, hogy sokrétű. Hiszen vannak jogszabályok, amelyek konkrétan előírják, hogy mely érdekképviseletek véleményét kell bekérni egy törvény előterjesztőjének. Így rögzítik különböző jogforrások. Így rögzítik az önkormányzatok érdekképviseleteinek, a szövetkezeti érdekképviseleteknek a véleménynyilvánítási lehetőségét, illetve kötelezettségét, más jogszabály a társadalombiztosítási önkormányzat kötelező véleménykikéréséről szól.
Ugyanakkor szeretnék arra figyelmeztetni, hogy általános jogalkotási kötelezettség a szakszervezetek véleményének beszerzése. Általános demokratikus kötelezettség a munka világát érintő kérdéskörökben a munkáltatói érdekképviseletek véleményének megkérdezése.
(18.30)
És még példálózva sem tudom idézni azt a nagyon sok bejegyzett, törvényesen működő társadalmi szervezetet vagy egyesületet, amelyik alapokmányában érdek-képviseleti feladatot vállal. A munkanélküliek és álláskeresők egyesületeitől kezdve a Létminimum Alatt Élők Társaságáig, a Nagycsaládosok Egyesületéig vagy a Nyugdíjasok Kamarájáig és a nyugdíjasok különböző egyesületeiig, azt hiszem, hogy rendkívül széles a skála.
Ezért a Szocialista Párt nevében javaslatot szeretnénk tenni arra, hogy milyen körből kelljen kiválasztani azokat az érdekképviseleteket, amelyek véleményét csatolni kell a törvényalkotási folyamathoz.
Nagyon sokféle megoldás lehetséges, mi magunk korábban többféle megoldással fordultunk a Parlamenthez önálló határozati javaslat formájában is, de mi nem ragaszkodunk a saját eredeti ötletünkhöz. Mi úgy ítéljük meg, hogy az a megoldási javaslat, amelyik az ügyrendi bizottság munkája során merült fel, és amelyik egy korábbi változatban a házszabály-tervezetben is szerepelt, megfelel a célnak. Ezért azt kérjük a Parlamenttől, mérlegelje, hogy ezt az előterjesztést nem lehet-e kibővíteni egy, az ügyrendi bizottság által már megtárgyalt és ismereteink szerint a parlamenti pártok által is elfogadhatónak tartott kiegészítéssel, amelyik lehetővé teszi, hogy úgynevezett "lobby listák" szerint — idézőjelbe tettem a két szót — legyen módja az előterjesztőknek, Kormánynak, egyéni képviselői indítványtevőnek, illetve a törvényjavaslatot megfogalmazó parlamenti bizottságoknak kiválasztani a törvényhozásban részt vevő érdekképviseletet, illetve társadalmi szervezetet.
Elnök úr! Mivel a módosító indítványunk még nem készült el, frakcióm nevében arra szeretném kérni, tegye lehetővé, hogy a holnapi nap folyamán benyújthassuk. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
Boros Lászlót Trombitás Zoltán, Juhász Pétert Tóth Sándor váltja fel a jegyzői székben.)
