BALSAI ISTVÁN, DR.igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR.igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR.igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Büntető Törvénykönyv módosításával kapcsolatban a Parlament már hosszabb ideje szakaszos törvényhozói munkát végez. Ami a jelen javaslat tartalmát illeti, ez két korábban benyújtott és átdolgozott és együttessé tett javaslat megtárgyalását igényli. A Kormány a saját hatáskörében a közrend és a közbiztonság hatékonyabb védelme érdekében már korábban szabályozta a lőfegyverekre és a lőszerekre, valamint a gáz- és riasztófegyverekre, légfegyverekre és lőterekre vonatkozó előírásokat. A javaslatnak idevonatkozó része az ehhez kapcsolódó büntető tényállások módosításával és az új tényállásként bevezetendő fegyvercsempészés bűncselekményének kérdésével foglalkozik, természetesen azzal a szándékkal, hogy hathatósabb büntetőjogi védelmet biztosítson ezen a területen.
Ami a javaslat terjedelmesebb és a közvéleményt is jobban érdeklő részét illeti, az Országgyűlés törvényhozói munkájának egyik legnagyobb ívű jogalkotási folyamata is, és a megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények is természetszerűvé teszik azt a szükségszerűséget, hogy a gazdasági bűncselekmények teljes körű újraszabályozása mielőbb megtörténjen teljes mértékben.
(10.10)
Eddig is történtek — mint arra nyilván nem kell önöket emlékeztetni — törekvések a Btk. XVII. fejezetében vagy a hasonló jogi tilalmakat tartalmazó gazdasági jellegű magatartások körében változtatások. Csak kettőre emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést: nem olyan régen a csődbűntett tényállását alkotta meg a magyar Parlament, korábban pedig egy másik törvényhez kapcsolódóan a számviteli bűntett tényállását. Ezek a szórványosnak mondható és nem teljes körű szabályozások természetesen kiegészíthetők még a nemrégen hatályba lépett, május 15-én életbe lépett büntetőnovellának a gazdasági életet, ezen belül is elsősorban az adózási fegyelmet és előírásokat sértő tényállásokat újra szabályozó része.
Ezekkel együtt a szóban forgó javaslat, ezeket a módosításokat is figyelembe véve, egy olyan piacgazdasági viszonyoknak megfelelő büntetőjogi szabályozást szeretne kialakítani a gazdasági bűncselekmények körében, amely szem előtt tartja azt a kettősséget, hogy egyfelől a piacgazdaság körülményei között nyilván jelentősen visszaszorul a gazdaság jogi eszközökkel történő befolyásolása, ezen belül speciálisan a büntetőjogi eszközökkel történő befolyásolás sokkal kisebb területre szorítkozik, ugyanakkor sem az átmeneti időben, sem a konszolidált piacgazdaság viszonyai között nem mondhat le az állam a gazdaság és a gazdaság szereplőinek a büntetőjogi védelméről.
Anélkül, hogy jogtörténeti részt tartalmazna ez a rövid bevezető, utalok arra, hogy a magyar jogi szabályozással, annak legelső, írásbelileg fennmaradt jogtörténeti emlékével egyidős a gazdaság védelme. Talán Szent István törvényeitől kezdődően, ahol a mai fogalmak szerinti adócsalás tényállását az akkor szokásos módon rendelte büntetni. Átível a magyar jogalkotáson ez a folyamat a modernebb, XIX. században szokásos megoldásokkal, a hazai jogalkotás egyenértékű jogi szabályozást adott a váltóhamisítással kapcsolatos bűncselekmények, majd a hitelezők védelmének érdekében hozott rendelkezések eléggé ismertek. Szeretném kiemelni a XIX. század végén az úgynevezett Csemegi-kódex rendelkezéseiben szereplő és igen hatékonyan védelmet nyújtó csalárd és vétkes bukás bűncselekményének a jelentőségét.
Ami az önök előtt fekvő és megtárgyalandó javaslat lényegét illeti, ez az Alkotmány 9. szakaszával összhangban a jelen körülményeinkre próbál választ adni, és nagyon röviden szeretném ismertetni a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit.
A lőfegyverekkel kapcsolatban — mint már utaltam erre — a lőfegyverek és a lőszerek engedély nélküli készítését, megszerzését, tartását és forgalomba hozatalát rendeli büntetni, és a nemzetközi kereskedelem szabályainak a megszegése esetére vezeti be a fegyvercsempészet bűncselekményének tényállását.
A gazdasági bűncselekmények körében az egyes tényállások módosítása sorából kiemelném a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, valamint a minőség hamis tanúsítását szabályozó, jelenleg is hatályos tényállások összhangba hozatalának szándékát a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény rendelkezéseivel. Egyértelmű, azt hiszem, indoklásra nem szorul, hogy elsősorban a fogyasztók védelme a védett jogi tárgy ebben a módosításban.
Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása nemcsak a társaság tagja részére történő jogtalan kifizetéssel követhető el a javaslat szerint, hanem az alaptőke vagy a törzstőke bármilyen formában történő jogtalan elvonásával is a jövőt illetően.
A tiltott értékpapír-kereskedelem jelenleg is hatályos szabályozást kapott a Btk.-ban. Ehelyett a nézetünk szerint sokkal praktikusabb és az élet által produkált tényállásokra jobban alkalmazható úgynevezett bennfentes értékpapír-kereskedelem bűncselekményeként kívánjuk összefoglalni azt a tipikus magatartást, amely a kereskedelmi élet és az értékpapír-forgalom területén mindenképpen büntetendő.
Több új tényállást is szeretnénk bevezetni: ilyen a hitelezési csalás, a valótlan értékmegjelölés, az üzleti titok megsértése, a banktitok megsértése, a számítógépes csalás, a váltóhamisítás, a bankkártya-hamisítás vagy a bankkártyával visszaélés bűncselekménye. Természetesen ezek a tényállások így elnevezésükben nekünk tartalmaznak újdonságot, a magyar hatályos Btk.-ból hiányoztak, és a csalás általánosságban szabályozott tényállása nem adott kellő eligazítást — ha szabad így fogalmazni — a bűncselekmények felderítése, valamint bíró- ság elé kerülése érdekében. Ezért meglehetősen aprólékos, részletes és nagyon nagy körre kiterjedő speciális csalási tényállásokról van szó, ezt a Btk.-beli szabályozást eléggé nagy mértékben bővíti a javaslat.
Külön szeretném kiemelni a pénzmosás bűncselekményének tényállását, amely mint bűncselekmény a nemzetközi kötelezettségvállalásunkból is, de a gyakorlati tapasztalatokból is indokolható. A javaslat a pénz tisztára mosását a szervezett bűnözéssel leginkább öszszefonódó és érintett területeken, három területen kívánja büntetni: a kábítószer és azzal való visszaélés, a fegyvercsempészés, valamint a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények folytán keletkezett anyagi javak tekintetében pönalizálná a pénzmosás elkövetőit.
A törvényjavaslat annak érdekében, hogy hatékonyan üldözni lehessen a bűncselekményekből származó anyagi javak legalizálására tett kísérleteket, a törvényben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztását is büntetni rendeli.
Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden ennyivel kívánnám általánosságban indokolni az egyébként — azt hiszem — valamennyiünk egyetértésével és a közvélemény elvárásaival is találkozó javaslatot.
Kérem, hogy a beterjesztett formájában szíveskedjenek azt megvitatás után elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
