SZÁJER JÓZSEF, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka
SZÁJER JÓZSEF, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka
SZÁJER JÓZSEF, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság negyedik esztendejében egyre nyilvánvalóbban növekszik a magyar polgárok ellenérzése a kibontakozó magyar kapitalizmussal szemben. A korábbi illúziók arról, hogy a gazdasági rendszerváltás simán, erkölcsileg is támogatott jogi keretek között mehet végbe, már régen szertefoszlottak. Antikapitalista hangvételű populista mozgalmak szerveződnek s kapnak táplálékot a magyar jogrend által nem kezelt, mert kodifikáció hiányában nem kezelhető gazdasági botrányok nyomán. Az átmenet gazdasági rendetlenségében az állam elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy a kialakuló piacgazdaság bizonytalan viszonyai között időben világos vonalat húzzon a szabadpiac működéséhez szükséges normális magatartások, és épp a szabad működős, a fair play fenntartása érdekében nyilvánvalóan tiltott, büntetőjogilag üldözendő gazdasági cselekmények között.
Ez a mulasztás nem marad következmények nélkül, a polgárok csalódása és gyanakvása ennek az ára. Mindezek ellenére a demokratikus erők számára nem lehet visszaút a piacgazdaságból. A liberális jogállam kötelezettsége, hogy a megfelelő, szigorú büntetőjogi eszközökkel lépjen fel a piac szabadsága keretfeltételei biztosításának, a tisztességes gazdálkodók, a fogyasztók védelme érdekében. A szabadpiac nem a mindent gátlás nélkül szabad elvére, hanem az ősi liberális eszmére, a mindent szabad, ami másnak nem árt elvére épül. A világos határok hiánya a korrupciót, a jogtalan előnyszerzés elburjánzását és a piac szabadságának végét jelenti.
Tisztelt Ház! A FIDESZ már régóta sürgeti a gazdasági büntetőjog teljes körű új szabályozását. Azt, hogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit a gazdasági életben bekövetkezett változásokhoz igazítsák. A gazdasági törvényhozás elengedhetetlen részének tartjuk azokat a jogszabályokat, amelyek nem közvetlenül gazdasági tartalmúak, de komoly mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság normális keretfeltételek között szabadon működjön. A gazdasági bűncselekmények kodifikálása ezek közé a jogszabályok közé tartozik.
Nem igazán érdemes firtatni ma már, hogy a kormányzat miért várt több mint három évig arra, hogy egy teljesebb Btk.-módosítást előkészítsen. Jóhiszeműen tételezzük fel azt, hogy a Kormány ezúttal is, mint már annyiszor, hosszú távra igyekezett tervezni, gondosan mérte fel és dolgozta ki a tisztelt Ház elé most kerülő szabályokat. Feltehetően ez tartott ennyi ideig. Nyilván a Kormány nem szeretne úgy járni, mint a csődtörvény ügyében, amelyet ugyancsak kurta, rövid idő alatt volt kénytelen a tisztelt Ház újból módosítani.
Jóhiszemű feltételezésem azonban csak részben állja meg a helyét. A törvényjavaslatot áttanulmányozva kénytelen vagyok megállapítani, hogy néhány igen jól sikerült részletszabály ellenére a törvényjavaslat egészével mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Az eltelt idő és az összegyűlt tapasztalatok alapján úgy vélem, hogy lehetőség nyílott volna egy olyan átfogó szabályozás megalkotására, amely valóban tükrözi a megváltozott piaci viszonyokat, amely elősegíti, hogy az átmeneti helyzetben ne süllyedjen az ország korrupciótól fertőzött gazdasági anarchiába, és hozzájárul ahhoz, hogy az egyszerű fogyasztók is úgy érezzék, hogy a piacgazdaság tekintettel van nyomós érdekeikre, védi őket a különböző manipulációktól. Az előttünk fekvő tervezet nem igazán alkalmas e feladat betöltésére.
Az őszinteség kedvéért azt is hozzá kell tenni, hogy természetesen nemcsak a büntetőjog az, amely ezeknek a feladatoknak a szolgálatára hivatott. A FIDESZ liberális elkötelezettségű párt. Gazdaságpolitikájában is liberális elveket vall. Ezek azt feltételezik, hogy a piacgazdaság törvényei szabadon érvényesüljenek, ugyanakkor a szabadpiaci működés egyenlő feltételeinek biztosításában a büntetőjog húzza meg a világos határt. A gazdasági büntetőjognak meg kell akadályozni azt, hogy a gazdasági élet öntörvényeitől idegen, manipulatív beavatkozás tárgya legyen, és nem szabad akadályoznia magát a gazdasági fejlődést, a szabadpiacot. Ez egy nagyon vékony ösvény, bármely oldalra történő kilengés súlyos károkat okoz a gazdaságnak, a gazdaság szereplőinek és a polgárok jóérzésének.
A FIDESZ tisztában van azzal, hogy ma már nem lehet alkalmazni a XIX. század büntetőjogát, amely alig ismert más bűncselekményt, mint a csődbűncselekményt. Ma már a fehérgallérosnak nevezett gazdasági bűnözés legalább akkora, ha nem nagyobb kihívást jelent számunkra, mint egy közönséges utcai bűncselekmény. Értjük és követni kívánjuk a fejlett országok példáját, ahol a gazdasági bűncselekményeket viszonylag széleskörűen és igen nagy szigorral szabályozzák. A Kormány javaslata a lehetséges bűncselekményeknek egy igen szűk körét érinti csak, és találunk olyan tényállásokat is, amelyek a piaci szabadsággal szemben hatnak.
Tisztelt Ház! Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy hosszan foglalkozom olyasmivel, ami a törvényjavaslatban nincs benne. Röviden szólnom kell azonban néhány olyan dologról, amely nagyon hiányzik a tervezetből.
A gazdasági bűncselekmények közös jellemzője, hogy elkövetőként nem csupán, illetve nem elsősorban magánszemélyek jöhetnek szóba, hanem jogi személyek, vállalatok, társaságok is. A gazdasági tevékenység elsősorban a jogi személyek működésén keresztül történik. A jogi személyen belül is létezik egy olyan rendszer, amely jogsértés esetén elvezet a felelős személyig. Ez a megoldás a fejlett országok tapasztalatai szerint azonban nem kielégítő. Nem elégedhetünk meg azzal a szabályozással sem, amely a gazdasági visszaélések esetén kizárólag az államigazgatási vagy polgári jellegű szankciók segítségével óhajtja a megsértett jogrend eredeti állapotát visszaállítani. Szükséges tehát, hogy a jogi személy büntetőjogi felelősségét is megalapozzuk. Ez a megoldás az angolszász államokban általánosan elfogadott, ám az utóbbi két évtized fejlődése a kontinens országaiban is olyan fejlődést indított el, amely a jogi személy büntetőjogi felelősségre vonásához vezetett. Nem véletlen, hogy az Európa Tanács is igyekszik ezt a folyamatot tovább erősíteni.
Ebben a kivételes történelmi helyzetben, amikor az egész gazdasági berendezkedésünk szinte pillanatok alatt 180 fokos fordulatot tett, kedvező esély teremtődött arra, hogy leszámolva bizonyos hagyományokkal, a magyar büntetőjogban is elismerésre kerüljön a jogi személy büntetőjogi büntethetősége. Egy ilyen irányú változtatás számos egyéb kérdést is felvet. De úgy tűnik, hogy a keletkező problémák nem megoldhatatlanok. Különösképpen így van ez a szankciók tekintetében. Mert bár az egyértelmű, hogy szabadságvesztésre egy jogi személyt nem lehet ítélni, de az egyéb szankciók, így elsősorban a pénzbüntetés, a tevékenység korlátozása és tiltása minden további nélkül elképzelhető volna. Mindenki jobban jár, ha egy ilyen bűncselekmény elkövetése után nem a börtön telik meg, hanem az államkincstár.
Tisztelt Ház! A javaslat jelentős teret szentel a fogyasztóvédelemnek. Ilyen rendelkezés a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának új szabályozása, az áru hamis megjelölése vagy a fogyasztó megtévesztése. Ugyanakkor hiányoznak olyan jellegű tényállások, amelyek azokra az új típusú gazdasági tevékenységekre vonatkoznak, amelyekkel szemben éppen az ismeretek hiánya miatt sokszor teljesen védtelen a fogyasztó. Ilyen például az úgynevezett agresszív kereskedelmi technikák alkalmazása. Az Európa Tanács egyik ajánlásában bűncselekményként jelöli meg a katalógusból posta útján történő kereskedelmi tevékenységet, vagy az úgynevezett door to door, ajtótól ajtóig eladási technikákat akkor, ha ezek olyan nyomásgyakorlással párosulnak, amely nem enged szabad választást a fogyasztónak. Ezek az agresszív kereskedelmi technikák terjedőfélben vannak Magyarországon is.
Tisztelt Ház! Örömmel üdvözöljük, hogy végre Magyarországon is törvényi szabályozásra kerül a számítógéppel elkövethető bűncselekmény. A ma létező törvényi tényállások nem alkalmazhatók a számítógép segítségével elkövetett bűncselekményekre, nem szólva a számítógép ellen irányuló tevékenységekről. Örömünket azonban némiképpen lerontja, hogy a Btk.-tervezet erről szóló paragrafusa egyetlenegy tényállásra, a számítógépes csalásra redukálja a szabályozás körét. A számítógéppel elkövethető bűncselekmények pedig ennél jóval szélesebb kört ölelnek fel — erről Dragon Pál az előbbiekben szólt.
(11.30)
Ismét az Európa Tanácsra hivatkoznék, amelynek egyik ajánlása néhány ilyen esetet felsorol. Például: számítógépes hamisítást, amely a programok és adatok jogtalan megváltoztatását jelenti; programok és adatok jogtalan törlését és rongálását; a számítógépes szabotázst, amelybe beletartozik a számítógépes vírus elterjesztése; a számítógéprendszerekbe történő jogtalan behatolást; a védett számítógépprogram jogtalan lemásolását vagy forgalmazását. Ezek közül az elkövetési magatartások közül a Kormány javaslata eggyel sem foglalkozik.
A fejlett országok gazdasági szabályozásának rendkívül fontos részét képezik a monopóliumellenes szabályok. A monopolhelyzet megteremtése, ha az adott fél képességeinek és előrelátásának, gazdasági növekedésének a következménye, akkor az sohasem lehet jogellenes és a büntetőjoggal sem ütközhet. Ezt az egyik legszigorúbb monopóliumellenes szabályozással rendelkező országban, az Egyesült Államokban is így ítélik meg.
Az viszont már jogellenes, hogyha a fél arra használja fel pozícióját, hogy a monopolrészesedését jogtalanul tartsa fenn.
A Közös Piacot létrehozó római szerződés is foglalkozik a szabadpiac, szabad verseny kérdésével. Ez az egyik fő terület, ahol egy közös Európa Közösség-i büntetőjog körvonalazódik napjainkban. Az olyan magatartások, mint a versenytársak közötti meg nem engedett összehangolt együttműködés, a piacon monopolhelyzettel rendelkezők egyoldalú és versenyt kizáró magatartása, a vegyesvállalatokkal kapcsolatos jogellenes magatartások, szabadalmi visszaélések mind olyan területei a gazdaság működésének, amelyek a fejlett országokban egyre erősödő kontroll alá kerülnek. Ez a kontroll gyakran olyan vegyes rendszert jelent, ahol a közigazgatási és a büntetőjogi szankciók egymás mellett léteznek.
Nem véletlen, hogy olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Kanada, Japán vagy a kontinensen Franciaország a monopóliumellenes szabályok megsértése büntetőjogi következményeket is maga után von. Ezekben az országokban átlagosan háromévi szabadságvesztés az a büntetési tétel, amelyet a monopólium-, illetve a versenyszabályok megsértéséért a bíróságok kiszabhatnak.
A jelenlegi magyar gazdasági szabályozás kisebb módosításokkal már ma is alapot nyújtana az ilyen büntetőjogi törvényhozásra.
Tisztelt Ház! Szomorúan vettem tudomásul, hogy a Btk.-módosítás nem tartalmaz rendelkezéseket a környezetet sértő törvényi tényállások reformjáról. Ezek a tényállások a gazdasági büntetőjog részét kell hogy képezzék. Hatékony, a környezetet védő büntetőjogi szankciók nélkül ma már nem létezhet fejlett gazdaság és társadalom. Ebben nem csupán a büntetőjog-tudomány legjobb, legfőbb művelőinek a véleménye, hanem a fejlett országok büntető törvényhozása és bírósági gyakorlata is megerősít.
Meg kell változtatni azt a múltból itt maradt szemléletet, amely a környezet védelmét szolgáló tényállásokat a közrend elleni bűncselekmények és ezen belül a közegészség ellen irányuló bűncselekmények között helyezte el. Az egységes ökológiai szemléletnek megfelelően ezeket a tényállásokat is a gazdasági fejezetben kell szabályozni. Sajnálatos módon ezt az ökológiai szemléletet más területeken is hiába kértük eddig számon a Kormánytól.
A tervezet egyik nagy előnyeként tartjuk számon a pénzmosás bűncselekményének szabályozását. A maffiabűnözés magyarországi megjelenésével már régóta számolni kell, és azzal is, hogy Magyarország nem csupán helyi, hanem a nemzetközi bűnözés szempontjából is olyan terület lesz, ahol az illegálisan szerzett jövedelmeket vissza óhajtják forgatni a legális üzleti életbe. A szabályozás fő irányvonalával egyetértünk, és üdvözöljük azt a tényt, hogy a törvényszöveg sok tekintetben az Európa Tanács által kidolgozott, pénzmosásról szóló konvenció szövegén alapul, ugyanakkor látunk a szövegben olyan kodifikációs problémákat, amelyek javításra szorulnak.
Egyébként megjegyzem, hogy az Európai Közösségekkel való társulási szerződés jegyzőkönyvei is tartalmazzák azt a kötelezettséget, hogy Magyarország a pénzmosás bűncselekményét szabályozza a jogharmonizáció keretében.
A tervezet kimondja, hogy a pénzmosás büntetését a terrorizmus, a kábítószerrel való visszaélés vagy a fegyvercsempészés kapcsán rendeli el. Úgy véljük, ez a kör részben szűk, részben pedig tág. Nem találjuk eléggé megfoghatónak, körbehatároltnak azt a szövegezést, amely a terrorizmussal összefüggő bűncselekményeket sorolja fel. Úgy találjuk, hogy az ehhez kapcsolódó állam elleni, személy elleni vagy vagyontárgy elleni bűncselekmények megjelölése a relatív politikai bűncselekményhez hasonló ingoványos talajhoz visz minket, amely sérti az előre kiszámíthatóságot és ezáltal a jogbiztonságot.
Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiekben főként arról beszéltem, hogy mi hiányzik a tervezetből, illetve milyen kiegészítéseket fűzne az abban található rendelkezésekhez a FIDESZ. Ugyanakkor a gazdaság szabad működése szempontjából bizonyos túlszabályozást is észleltem a javaslatban. Ilyen, a gazdasági folyamatokat inkább akadályozó, mint elősegítő rendelkezésnek tekintjük a hanyag kezelés visszahozatalát a Btk.-ba, vagy a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának túl széles körben bűncselekménnyé való nyilvánítását.
A hanyag kezelés korábban létező tényállása az Alkotmánybíróság döntése nyomán került ki a Büntető Törvénykönyvből, mert a szöveg megkülönböztetést tett az egyes tulajdonformák között. A javaslat ezt korrigálva büntetendővé nyilvánítja a hanyag kezelést minden tulajdonforma tekintetében. Ezzel a szabályozással nem tudok egyetérteni. A gazdasági élet csak úgy, mint a fejlett országok büntetőjoga, ismeri és tolerálja a kockázatvállalást. A gazdasági tevékenység, az üzleti vállalkozás mindig is jelent egy bizonyos kockázatot, tekintettel a piaci viszonyok időnkénti kiszámíthatatlanságára. A kapitalista gazdaságnak ez egy lényeges eleme. A javaslat a hanyag kezelés tényállásával a kockázatvállalás határait oly mértékben beszűkítené, amely már veszélyezteti a vállalkozás szabadságát és elrettentheti az üzleti életben részt vevőket. A tényállás hozadéka sokkal kisebb, mint amennyi kárt a bevezetése jelentene. Javaslom az elhagyását.
A gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának büntethetősége hasonlóképpen eltúlzott beavatkozást jelent a gazdasági életbe. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a különböző nyilvántartások valósághoz hű adatokat tartalmazzanak, ezáltal megkönnyítsék az üzleti partnerek, de tegyük hozzá, főként az állam helyzetét. Ugyanakkor elfogadhatatlan az, hogy egy-egy adat bejelentésének elmulasztása — például, ha egy cég esetében a felügyelőbizottság összetétele változik — büntetőjogilag üldözendő cselekmény legyen. Az adatszolgáltatás hiánya a tervezet által érintett esetek nagy többségében közigazgatási vagy polgárjogi eszközökkel elegendő mértékben szankcionálható.
Tisztelt Országgyűlés! Nem az a feladatom, hogy a tervezetet bíráljam vagy dicsérjem, hanem az, hogy lehetőleg tárgyilagos értékítéletet mondjak róla. E tárgyilagossághoz hozzátartozik az is, hogy számos rendelkezése a tervezetnek találkozik a FIDESZ elképzeléseivel. Említhetem például a bennfentes értékpapír-kereskedelmet, a tőkebefektetési csalást, a váltó- vagy bankkártya-hamisítást a banktitokra vagy az üzleti titokra vonatkozó törvényhelyeken. A FIDESZ frakciója úgy véli, hogy a tisztelt Ház előtt fekvő javaslat számos szükséges, tartalmilag helyes és kodifikációs szempontból is megfelelő rendelkezést tartalmaz. Ezek jó részével változtatás nélkül egyetértünk. Másoknál módosító javaslatokkal igyekszünk majd korrigálni az általunk nem megfelelőnek vélt szabályokat. Ugyanakkor a gazdasági büntetőjog egészét tekintve az említett hiányosságok miatt ezt a tervezetet csak egy lépésnek tekintjük, amelyet mindenképpen követnie kell az újabb szabályozásnak. Köszönöm a figyelmet! (Taps.)
