KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának szónoka:

Teljes szövegű keresés

KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának szónoka:
KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának szónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Lényegében két rövid megjegyzést szeretnék tenni az általános és részletes vitához, amit így - tekintettel arra, hogy az eljárás kivételes ügyrendben történik - együtt ejtünk meg.
Az egyik az, hogy az első vitán, ami a gazdasági bizottságban folyt - erről Rudics Róbert különben megemlékezett -, világosan kiderült, hogy a törvényjavaslat tartalmával és céljaival mindegyik párt egyetért; legalábbis mindegyik párt képviselője, aki a vitában a gazdasági bizottságban részt vett, egyetértett. Kifogások nem is a célokkal szemben fogalmazódtak meg, hanem az volt a probléma, hogy ez a törvényjavaslat meglehetősen régi. Másfél éve készen volt, így aztán olyan megfogalmazásokat alkalmazott sok helyen, amelyek ma már nem illeszkednek a jelenlegi jogi szabályozáshoz; példának okáért importengedélyről beszélt a kőolajimportőrök esetében, miközben azóta ez a tevékenység tevékenységiengedély-kötelezett lett. Ezért a szóhasználattal voltak problémák, és ez nemcsak a szóhasználatban jelentkezett, hanem a jogi megfogalmazásokban, a jogi keretekben. Ezért javasolta a gazdasági bizottság a minisztérium képviselőinek, hogy dolgozzák át ilyen szempontból is, modernizálják a törvényjavaslatot.
Másrészt a törvényjavaslatban néhány olyan megoldást javasolt az előterjesztő, amelyik ravasz módon próbálta megfogalmazni a törvényben egyébként kétségtelenül meglévő tyúk-tojás problémát, nevezetesen, hogy aki rendelkezik ilyen tevékenységi engedéllyel, az csak úgy rendelkezhet, ha már tagja ennek a szövetségnek, viszont csak az lehet tagja a szövetségnek, aki ilyen engedéllyel rendelkezik. Erre rossz megoldást találtak, tehát ezt felül kellett vizsgálni. Azt gondolom, el lehet mondani, hogy itt viszont a mostani szövegben a gazdasági bizottság feltalálta a tyúk és tojás problémát. Akit részletekben érdekel, az elolvashatja, egyébként pedig Rudics Róbert kiválóan elmondta az ezzel kapcsolatos megoldást. Lehet, hogy ez sem tökéletes, de sokkal megnyugtatóbb.
A másik, amit ezzel kapcsolatban el szeretnék mondani: az viszont egy jóval lényegesebb kritika, viszont nem az előterjesztőt - már az Ipari Minisztérium személyében - érinti, henem inkább kritikája, és nem is kis részben, a Kormány törvényalkotási programjának. Arról van ugyanis szó, hogy a törvényjavaslat alanya nyilvánvalóan egy közjogi társaság. Nem lehet ezt más társasági formába beszuszakolni, mert ez a szövetség olyan speciális tevékenységet folytat, amelyre nem lehet a Ptk.-ban vagy a Gt.-ben jelenleg megfelelő megoldásokat kihámozni. A Kormány különben ezt érzékeli is, hiszen a nonprofit szabályozásról szóló tervezetek, a közjogi társaságokról szóló tervezetek, de még a közalapítványok is, tudjuk, hogy a Ház előtt vannak abban a tervezetben, amelyet a Kormány benyújtott, és a Ptk. módosítását kéri a Parlamenttől.
Ugyanakkor mi megfogalmaztuk azt a kritikát, hogy ezekre a jogi intézményekre jóval korábban lett volna szükség. Most nem szeretnék itt a tárgytól nagyon elkalandozni, csak éppen a ma reggeli vagy kora délutáni eseményekre utalni. Többször felvetődött már mind a költségvetési vitákban, mind egyéb vitákban az, hogy szükség lenne a közalapítványokra. Azért van szükség, mert ezek lennének azok az alapítványok, amelyek olyan speciális szabályozás keretében működnek, amely lehetővé teszi például nekik nagyobb összegű állami vagyon juttatását, nem függetlenül persze a céljaiktól. Ez nem jelenti azt, hogy ha valami közalapítvány, akkor azzal egyet fogunk érteni. Csak arra szeretnék utalni, hogy ez a probléma más szervezetek esetében is felmerül, hiszen a közalapítványoknál lehetne akkor egy ehhez illeszkedő Áht.-szabályozást megvalósítani, és abban az esetben ezek a politikai zűrzavarok, amelyek például ma kora délután lezajlottak, talán elkerülhetők lennének, akkor igazából a lényegről lehetne vitázni, arról, hogy értelmes célokat támogatnak-e ezek az alapítványok vagy sem, mert itt igazából az eljárási rendről van szó. Pontosabban nemcsak arról van szó, de most délelőtt vagy kora délután az eljárási rend volt az, ami a vita kereszttüzében állt. Ezt egyébként a korábbi költségvetési vitákban elmondtuk.
(19.20)
Összefoglalóan: nagy hibának tartjuk, hogy a Kormány ezeket a közintézményeket vagy pontosabban jogi formákat nem jóval korábban nyújtotta be a Parlament elé, és valószínű, sok vitát el tudtunk volna kerülni. Szükség van közalapítványokra, szükség van közjogi társaságokra, szükség van kamarára. Abban az esetben a Kormány megkímélné magát egy olyan kudarctól, ami például a gazdasági bizottság ülésén lezajlott, ahol kiderült, hogy igazából ez a szövetség közjogi társaság, csak sajnos, közjogi társaság mint olyan, nincs még jelenleg Magyarországon. Reméljük, a közeljövőben lesz.
Lényegében ezek voltak azok a bírálatok, amelyek elhangzottak. Ezzel egyébként nem az ellenzék állt elő egyedül, a korrektség kedvéért el kell mondanom, hogy független volt ez a bírálat a politikai nézetektől, mert a kormánypárti képviselők is kifejtették ezt, itt egy törvényalkotási problémáról van szó. Egyébként ez a kritika a Parlamentet is illetheti egy kevés részben. Nevezetesen: a Parlamentnek bizonyos értelemben tekintettel kell lennie a programja összeállításakor ezekre a problémákra.
Tehát összefoglalva: azt a problémát nem tudjuk megoldani, hogy előbb legyen közjogi társaság a Ptk.-ban, és utána jöjjön létre ez a szövetség. A szövetséget létre kell hozni. Szükség van erre a tevékenységre. A céljaival egyetértünk, ezért támogatni fogjuk a végszavazáskor, a módosító indítványok elfogadásakor.
Arra kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák szavazataikkal a gazdasági bizottság által beterjesztett módosító indítványokat, amelyek, hangsúlyozom, konszenzusos módosító indítványok, az előterjesztő képviselőivel azokra a problémákra kerestünk megoldást, amelyeket az előbb felsoroltam. Amennyiben ezek beépülnek a törvényjavaslatba, gondolom és remélem, hogy egy jó törvényt fogunk elfogadni. Ez a tevékenység, nevezetesen a kőolajtartalék létrehozása nagyon fontos Magyarország számára, és azért nem beszélek a fontosságáról részletesebben, mert Rudics Róbert, illetőleg Pál László nagyon szépen kifejtette önöknek, tehát nincs szükség megismételni az ő gondolataikat. Hangsúlyozom: egyetértek velük.
Tehát kérem, hogy ebben az értelemben a módosító indítványokat, amelyeket a gazdasági bizottság benyújtott, támogassák képviselőtársaim, illetőleg a végszavazásnál ebben a szellemben támogassák a törvényjavaslatot.
Én még egy problémára szeretnék utalni már az általános vitán kívül, ugyanis itt pontot szeretnék tenni az általános vitában a tartalmi és a tárgykörhöz tartozó észrevételeim végére. A Ház elnöksége felé, illetőleg az ügyrendi bizottság felé szeretném megfogalmazni azt a problémát, amit később a házbizottság, illetőleg a Házszabály újrafogalmazásakor kalkulálni kell, nevezetesen, hogy az a helyzet állt elő, hogy egy olyan képviselőtársunk módosító indítványai szerepelnek a Ház előtt, aki már nem képviselő, hiszen lemondott a mandátumáról. Nem kivédhetetlen a jogi helyzet, de egy érdekes helyzet. Azt gondolom, hogy a Ház jó, ha az emlékezetében tartja ezt az esetet, és amikor később újrafogalmazzuk a Házszabályokat, akkor ezeket a problémákat kalkulálva néhány paragrafust ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban is el lehetne mondani.
Addig pedig, hogy a forma ne sérüljön, én javaslom az MDF-es képviselőtársaim valamelyikének, hogy adott esetben a végszavazáskor valaki tartsa fenn ezeket a módosító indítványokat, erre a Házszabály lehetőséget ad, és akkor én nem feltételezem, hogy ügyrendi vita bontakozna ki ebben a kérdésben, de kétségtelen, hogy elébe megyünk egy esetleges konfliktusnak.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot az elmondottak szellemében. Köszönöm. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem