ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A büntetőjogászok szerint a beismerés enyhítő körülmény, és ezért legjobb azzal a töredelmes vallomással kezdeni, hogy az általános köztudat a statisztikát a száraz számok unalmas tudományának tartja, sőt egyesek, az elszántabbak még a tudomány elnevezést is vitatják. A zárszó bevezető mondataiban ezt a téves elképzelést szeretném elsősorban cáfolni, és megkísérelni annak bizonyítását, hogy a számok mögött a társadalmi és gazdasági élet bonyolultsága, maga a színes, teljes élet nyüzsög, és a tudomány éppen abban rejlik, hogy a számokban rögződő adatokat összegyűjti, elemzi és feldolgozza.
Közismert, és ezért nem szorul bizonyításra az a tény, hogy a társadalom fejlettségi szintjét információrendszerének a fejlettsége jelzi. Az irányításhoz szükséges információk alapvetően kétféle forrásból származnak. Az egyik a nyilvántartások rendszere, a másik pedig a statisztikai adatgyűjtés. A statisztikai adatgyűjtés jelentőségét már a társadalom fejlődésének korai szakaszában felismerték. A gyűjtött adatok köre, a rendszerezések és elemzések színvonala mindig a kor fejlettségétől, anyagi lehetőségeitől és szellemi igényességétől függött.
A modern polgári társadalom sajátos ellentmondása, hogy miközben az adatgyűjtés terheit csökkenteni kívánja, mind több információt igényel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a politikai, szociális és gazdasági szempontból egyre bonyolultabbá váló társadalom irányítása nem nélkülözheti az e társadalom legfontosabb ismérveit pontosan tükröző adatokat. Ezek az adatok függetlenek a politikai véleményektől, pártszempontoktól, gazdasági elméletektől és bármilyen elfogultságoktól. Ezek az adatok ebből a szempontból valóban száraz és hideg tények, viszont csak ezek az adatok alkalmasak egy vélemény alátámasztására, egy elmélet megalapozására és egy vélemény indokolására. Ez a körülmény teszi a statisztikát pártok fölöttivé. Ez a törvény nem a koalíciónak vagy az ellenzéknek, hanem a társadalomnak készül, és segíteni kívánja az Országgyűlés és a mindenkori irányító, végrehajtó hatalom munkáját, tehát kifejezetten és egyértelműen szakmai törvény.
A zárszóban nem mulaszthatom el annak a megemlítését, hogy az elmúlt évben ünnepelhettük az önálló hivatalos magyar statisztikai szolgálat létrejöttének a 125. évfordulóját. Az 1867 óta eltelt időszakot áttekintve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a magyar statisztikai szolgálat feladatainak mindenkor a legmagasabb színvonalon, nemzetközi elismerést kiváltva megfelelt, és a legszélsőségesebb politikai viszonyok között is megőrizte tárgyilagosságát, munkájának tudományos megalapozottságát.
Tisztelt Országgyűlés! Felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen matematikai törvénynél a Kormány nevében miért az igazságügyi miniszter az előterjesztő. A kérdésre egyszerű a válasz: azért, mert a jogalkotásban és a jogalkalmazásban fontos szerepe van a statisztikának. Ismételten szeretném hangoztatni, hogy a jó jogszabály mindig a társadalom által feltett kérdésre felel és valóságos szabályozási igényt kíván kielégíteni. A kérdés megalapozottságának vizsgálatához elengedhetetlen a társadalom, a gazdaság, a környezet állapotáról a statisztika által feltárt valósághű és tárgyilagos kép ismerete, mert az ismeret birtokában lehet megkezdeni a jogszabály megalapozott előkészítését. Ugyanez vonatkozik a jogalkalmazásra, hiszen a statisztika által szolgáltatott adatok alapján mérhető a jogviták jellege, a bíróságok leterheltsége, a bűnözés alakulása és egyéb jelentős tényezők.
Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslatot számtalan bírálat érte. A lassan megszokott liturgiának megfelelően melegen ajánlgatták a javaslat teljes visszavonását, de elhangzott az is, hogy miért törjük magunkat, miért nem vesszük át egy az egyben a német vagy a svájci törvényt, és elnézést, ha valamelyik ajánlott ország törvényéről megfeledkeztem volna.
(12.40)
A bíráló megjegyzések ellenére mégis úgy érzem, hogy az elfogadásra kerülő módosító javaslatokkal ma olyan törvény születik, amelynek alapján a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek maradéktalanul meg tudnak felelni a statisztika feladatának, és megvalósítják az 1. §-ban rögzített célt.
A statisztikáról szóló törvényjavaslat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza a társadalom és a gazdaság megismerését elősegítő tudomány, a statisztika alapvető elveit és a statisztikai tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy kitől, milyen célból, hogyan lehet adatokat kérni.
Meghatározza azokat az adatköröket, amelyekre vonatkozóan a természetes személy adatszolgáltatásra kötelezhető.
A törvényjavaslat kimondja a statisztikai tájékoztatás nyilvánosságát, természetesen az adatvédelem és a személyiségi jogok védelmének a biztosításával.
A törvényjavaslat a hivatalos statisztikai szolgálat létrehozásával a statisztikával elsősorban foglalkozó, illetve a statisztikát elsősorban felhasználó szervezetek rendszerét alakítja ki.
A hivatalos statisztikai szolgálat, segítve az adatokat igénylő egyéb szervezeteket is, az adatszolgáltatókkal együttműködve biztosítja a hatékony és gazdaságos adatkezelést. Az adatátadások és az adatátvételek szabályozott rendszere teszi lehetővé, hogy a garanciális előírások betartása mellett az adatszolgáltatók túlzott igénybevétele és terhelése nélkül egy olyan információs bázis alakuljon ki, amely operatív módon teremti meg a gazdaság működéséhez, a társadalom fejlődéséhez, környezetünk védelméhez, demográfiai helyzetünk felméréséhez szükséges adatokat.
Az említett információs bázis legfontosabb része az országos statisztikai adatgyűjtési program, amely a gazdasági tevékenységet folytatók statisztikai felmérését fogja össze. Annak érdekében, hogy az adatgyűjtésre csak a legindokoltabb esetben kerüljön sor, hogy az adatigénylő az adatszolgáltatóhoz csak olyan kérdésekben forduljon, amelyeknek ismeretére a társadalomnak valóban szüksége van, a programot előzetesen megtárgyalja és véleményezi az Országos Statisztikai Tanács.
A tanács a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek, a munkáltatói, a munkavállalói érdekképviseletek, az önkormányzatok, a társadalombiztosítás és a tudományos élet képviselőiből áll.
A törvényjavaslathoz a parlamenti vita során valamivel több mint 100 módosító indítvány érkezett. Az indítványok elsősorban a statisztikai adatgyűjtés szabályozására, illetve a törvényjavaslat benyújtása óta elfogadott adatvédelmi törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtésére irányultak.
Vannak olyan javaslatok is, illetve voltak, amelyek az Országos Statisztikai Tanács jogkörének bővítésére, s tagjai számának módosítására, valamint a hivatalos statisztikai szolgálatba tartozó szervek körének a módosítására vonatkoznak.
Érkezett javaslat az adatátadás, adatátvétel, az adat-összekapcsolás szabályozására is.
Tisztelt Országgyűlés! Statisztikáról tárgyalunk, ezért engedjék meg, hogy tájékoztatásul közöljek néhány adatot.
A képviselői indítványok egyharmadát mind a bizottságok, mind a Kormány elfogadta. Az indítványok kétharmada elutasításra került.
A javaslatok elfogadásában a bizottságok és az előterjesztők 97%-ban, az elutasításban pedig 99%-ban egyetértettek. A bizottsági állásfoglalások mindkét esetben 95%-ban megegyeztek egymással.
Az elutasítások előbb említett kétharmados részaránya azonban nem jelenti a teljes elutasítást. A részletes vita során ugyanis a bizottságok ezen javaslatok nagy részének tartalmát átvéve alakították ki saját javaslataikat, amelyekkel kapcsolatban teljes egyetértés született a bizottságok és az előterjesztők között.
Azokat a képviselői javaslatokat támogattuk, amelyek a törvényjavaslat szövegét az adatvédelmi törvényben foglaltakra tekintettel módosították, illetőleg kiegészítették. Ilyen volt többek között a különleges adatoknak, mint amilyen az egészségi állapotra vagy a büntetett előéletre vonatkozó adat, az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelő kezelése, valamint az adat-összekapcsolás garanciáinak a kibővítése.
Nem támogattuk viszont azokat a képviselői javaslatokat, amelyek az Országos Statisztikai Tanács jogkörét kívánták bővíteni olyan jogokkal, amelyeket az adatvédelmi törvény az adatvédelmi biztosnak ad meg.
Nem támogattuk azokat a javaslatokat sem, amelyek a tanács összetételét, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek körét kívánták módosítani. Továbbá azokat sem, amelyek a jogi személyek adatainak kezelését ugyanolyan szigorú feltételek mellett kívánták volna szabályozni, mint a természetes személyek személyére vonatkozó adatokat.
Tisztelt képviselőtársaim! Remélhetőleg nem tekintik durva szentségtörésnek, hanem csupán merész formabontásnak, ha sokat látott és hallott neogótikus falak között befejezésül az egyébként teljes egészében hatályon kívül helyezett Lenint idézek. (Derültség.) De ezt a merészséget kizárólag annak a várakozásnak a jegyében követem el, hogy az előterjesztett törvényjavaslatra igent mondó szavazatukkal a szemétkosárba dobják, vagy a temetőbe küldik az említett szerzőnek azt a nagybecsű mondatát is, hogy "A polgári statisztika a tények temetője."
Ezzel a befejezéssel kérem tisztelt képviselőtársaimat a törvényjavaslat elfogadására, és köszönöm figyelmüket. (Taps.)
