JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Mádi László Képviselő Úr! Megmondom őszintén, kicsit furcsán érzem most magam, ugyanis az ön kérdése nem előzmények nélküli. Korábban a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete is levéllel fordult ez ügyben a belügyminiszter úrhoz, és mintegy három hónappal ezelőtt én magam is nyomoztam ebben a kérdésben és kértem a belügyminisztériumi kollégákat arra, hogy lehetőleg méltányosan kezeljék a kérdést. Tehát gyakorlatilag én is feltehettem volna ezt a kérdést valamivel korábban, most mégis válaszolnom kell.
A képviselő úrnak a Népjóléti Minisztériumhoz, illetve főleg a Belügyminisztériumhoz intézett négy kérdése arra vonatkozik, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény életbe lépését követően a képviselő úr feltételezése szerint anyagilag hátrányosan érinti azokat a társadalombiztosítási szervezetben dolgozó ügyintézőket és vezetőket, akik nem rendelkeznek felsőfokú iskolai végzettséggel.
Képviselő úr első kérdése, hogy elismerhető-e a társadalombiztosítás ügyviteli szervezetén belül dolgozók számára felsőfokú végzettségként a felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyam akár törvénymódosítás keretén belül is?
Nos, az első kérdés nem egészen pontos. De mivel a társadalombiztosítási szervezet részéről - mint ahogy jeleztem is - nem először és nem másodszor hangzik el ez a kérdés, értjük azt, hogy tulajdonképpen mit is sérelmeznek, amikor ezt a képviselő úr kérdésében is felteszik.
A hatályos jogi szabályozás keretében nincs mód arra, hogy bárki felsőfokú iskolai végzettségnek elismerhesse a SZOT központi iskola felsőfokú társadalombiztosítási tagozatán szerzett képesítést. Ennek oka, hogy iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzésben szerzett szakmai képzettség elismerése iskolai végzettségként az oktatási törvénybe ütközne. Ugyanis az 1985. évi I. törvény 8. §-ának (3) bekezdése kimondja: iskolai végzettséget tanúsító okiratot csak alap-, közép- és felsőoktatási intézmény adhat ki.
Mivel a SZOT káderképző iskolája sem a jelenleg hatályos, sem a korábbi jogi szabályozás szerint nem volt része a magyar felsőoktatási intézményrendszernek, az ott megszerzett felsőfokú tanfolyamok elvégzéséről szóló okiratok nem tanúsíthatnak felsőfokú iskolai végzettséget. Felsőfokú szakképzettséget igen, ám e kettő nem feltétlenül esik egybe, mint ahogy a szóban forgó esetben sem esik egybe. Emiatt jeleztem azt, hogy képviselő úr kérdése nem egészen pontos.
A Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál és igazgatóságainál a sérelmezett helyzet azért keletkezett, mert a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény a vezetői megbízás feltételeként, illetve a központi közigazgatási szerv alaptevékenységéhez tartozó feladatok ellátásához egyértelműen a felsőfokú iskolai végzettséget írja elő, és nem ad módot az ez alóli mentesítésre.
A két minisztérium azonos álláspontjaként képviselő úr indítványára azt válaszolhatom, nem volna védhető, ha fontos, de partikuláris érdekből kiemelnénk egyet a számos felsőfokú szakképzettséget igen, de iskolai végzettséget nem adó tanfolyam közül. Ilyen precedensteremtő döntés után a közigazgatási szervezetek sorra jelentkezhetnek hasonló kéréssel. Például, hogy ismerjük el felsőfokú iskolai végzettségnek a tanácsakadémiát, a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, a felsőfokú munkaügyi, munkavédelmi, raktározási tanfolyamot, és itt nem is beszélek a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemről, amelyet ugyancsak sokan elvégeztek, és időnként ma is felvetődik, hogy szeretnének felsőfokú képesítésként elismertetni.
Úgy véljük mindkét minisztériumban, hogy a közigazgatás szakmai presztízsének visszaszerzése érdekében az Országgyűlés szándékosan tett különbséget felsőfokú iskolai végzettség javára a tanfolyamokkal szemben. Amikor voksukat erre a megoldásra adták a tisztelt országgyűlési képviselők, feltehetően mérlegelték, milyen végzettségi követelmények lehetnek a fejlett Európába vezető út jelzőkarói. Rá kell mutatnunk, ha a társadalombiztosítási szervezetben sokkoló hatású volt az iskolai végzettségi előírásra vonatkozó követelmény, az egy korábbi kormánydöntés figyelmen kívül hagyásából vagy a végrehajtás késedelmességéből is adódik.
1984. július 1-je óta, kiválva a SZOT szervezeti és irányítási rendszeréből, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság központi államigazgatási szervként működik. Ezekre vonatkozóan pedig az 58/1987. minisztertanácsi rendelet 4. §-a elrendelte: "A központi államigazgatási szerveknél a) a vezető munkakörök ellátásához szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség; b) a szerv alaptevékenységéhez kapcsolódó ügyintézői munkakörök ellátásához szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség szükséges". A követelményszint szigorításáért tehát valójában nem a köztisztviselői törvény okolható. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Tisztelt képviselő úr! A három konkrét kérdésre le kell rövidítenem a választ, mert elnök úr jelezte, hogy lejárt az idő. Nagyon konkrét és nagyon rövid válaszok.
A társadalombiztosítási szakemberek főiskolai szintű képzésének érdekében a társadalombiztosítási szak alapítására már történt kísérlet, a főiskolai képzést a szegedi József Attila Tudományegyetem az 1992-93-as tanévben megkezdte. Az első évfolyam indításánál 80 fő felvételére került sor levelező tagozaton. A '93-'94-es tanévben levelező tagozaton 80 fő, nappali tagozaton pedig 50 fő felvételét tervezik. Ugyancsak a Pécsi Orvostudományi Egyetem szombathelyi székhellyel kezdeményezte az 1994-95-ös tanévtől ilyen szak elindítását.
Tisztelt képviselő úr! Ezeknek a szakoknak az elindításához, illetőleg bővítéséhez pénzeszközökre van szükség. Ezek pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre, az elkövetkező évek költségvetési törvényei nyújtanak arra lehetőséget, hogy ezekkel élni tudjunk. Kérem, hogy akkor majd a képviselő úr is támogassa az ilyen típusú kezdeményezéseket. Köszönöm szépen. (Taps.)
