HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság 9414-es számú javaslatának 2. §-a a kisvállalkozók munkahelyteremtő vállalkozásait sújtó egyik igazságtalanságot kívánja orvosolni.
Az orvosolandó probléma lényege a következő:
A munkahelyteremtő vállalkozás létesítéséhez nyújtott támogatást a felhasználás évében adóalapot növelő bevételként kell elszámolni. Ezzel az összeggel szemben a beszerzés évében csupán a beszerzett tárgyi eszköz adott évre jutó amortizációja számolható el.
Egy nagyon egyszerű és nagyon rövid példa kapcsán, képviselőtársaim, a következőről van szó.
Ha egy munkahelyet teremtő kisvállalkozó 300000 forint támogatást kap egy adott évben, azért tárgyi eszközöket vásárol, abban az adott évben ezt a 300000 forintot adóalapot növelő bevételként kell elszámolnia. Ugyanakkor ebben az adott évben ennek a bizonyos tárgyi eszköznek az arra az évre eső amortizációját - tételezzünk fel egy 20%-os amortizációs kulcsot -, 60000 forintot számolhat el, tehát az adóalapja a támogatás eredményeképpen 240000 forinttal növekszik, ennek, 40%-os adókulccsal számolva, egyszerű szorzás, 96000 forint az adóvonzata. Tehát a 300000 forint támogatással szemben 204000 forint támogatást kapott, mert vállalta, hogy munkahelyteremtő vállalkozást létesít.
Ezt a problémát a kisvállalkozók érzékelték. A területfejlesztési alapot kezelő pénzintézethez az információ eljutott, illetve ők is felismerték. Így interpelláltam én ebben a kérdésben február 8-án a pénzügyminiszter úrhoz.
(17.40)
Az interpellációmra, sajnos, a miniszter úr akkor adott helytelen válaszát a tisztelt Ház elfogadta. De szerencsére, törvénymódosítást kezdve, felkarolta ezt az ügyet Dávid Ibolya képviselőtársunk is, majd ennek egyenes következményeként a költségvetési bizottság is, és így született meg az a törvénymódosító javaslat, amelynek 2. §-a ezt a korábban általam felvetett problémát, úgy tűnik, megoldaná. Megoldaná, első látásra úgy tűnik, mert - az előbb említett példánál maradva - lehetővé teszi, hogy a kapott támogatásnak megfelelően a beszerzett tárgyi eszköz értékét is még abban az évben a kisvállalkozó egy összegben, költségként elszámolhassa. Tehát kapott 300000 forint támogatást, növekszik az adóalapja, de ugyanennyit elszámol költségként, tehát az adóalapja nem változik. Úgy tűnik első hallásra, diadalmaskodott az igazság, meg van oldva a probléma. Azonban közel sem ilyen egyszerű a helyzet, tisztelt képviselőtásaim! Nem egyszerű, mert ugyanezt a támogatást kapva egy kettős könyvelést vezető társaságnál már egészen más a helyzet. Ő ugyanis a kapott támogatást nem adóalapot növelő bevételként, hanem tőketartalékként számolja el, tehát az adóalapja nem növekszik. Csökken az adóalapja az adott évben - az előbbi példánál maradva - 20% amortizációval számolva 60000 forinttal.
Az előttünk álló javaslat tulajdonképpen ezt a megkülönböztetést eredményezi, ettől az amortizációképzéstől, fejlesztésialap-képzéstől akarja a kisvállalkozót eltiltani, illetve számára ezt a lehetőséget ez a javaslat nem adja meg. Ez az eljárás közgazdaságilag is kifogásolható, nemcsak azért, mert diszkriminatív a kisvállalkozó terhére. Közgazdaságilag is kifogásolható azért, mert ha munkahelyet hoztunk létre, legyen az akár kisvállalkozó, akár társaság, annak a munkahelynek feltehetően az amortizálódás után is hasznát fogja látni az adott térség ugyanúgy, mint a kisvállalkozó. Tehát az általa képződött amortizációt ő újabb munkahelyteremtésre, pontosabban az előző munkahely megújítására, megtartására fogja felhasználni.
Ezért ennek az igazságtalanságnak és közgazdaságilag is elfogadhatatlan helyzetnek az orvoslására nyújtottam be javaslatomat 9513-as szám alatt, amely azt mondaná ki, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásra kapott támogatás a kisvállalkozónál sem, csakúgy, mint a társaságnál, ne legyen adóalapot növelő tétel, hanem adómentes tételként kelljen neki nyilvántartásaiban elszámolnia. A Kormány képviselőjének ezzel szembeni egyetlen érve az volt: de mi van akkor, ha majd, később felszámolja vállalkozását a kisvállalkozó, kivonja a vállalkozásból az így létrehozott munkahelyteremtő alapot, tárgyi eszközöket? Hát előfordulhat, valóban előfordulhat, de én nem hiszem, hogy ez volna az uralkodó, ilyen eset gyakran fordulna elő, és nem hiszem, hogy ilyen bizalmatlanul kell kezelni azokat a nehéz helyzetben lévő térségeket, azoknak a kisvállalkozóit, akik vállalkoznak arra, hogy áldozattal, saját vagyoni értékeiket is kockáztatva munkahelyeket hozzanak létre.
Nagyon kérem a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, a holnapi szavazáskor fontolják meg döntésüket, és szavazzanak a kisvállalkozók érdekében javaslatom mellett. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
