HORVÁTH LAJOS (MDF)
HORVÁTH LAJOS (MDF)
HORVÁTH LAJOS (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Bár nem vagyok orvos, de annyi orvos van közöttünk, hogy megtanultam tőlük: az a sebész a jó sebész, amelyik pont akkorát vág ki, amekkorát ahhoz kell kivágni, hogy a beteg egészségben megmaradjon - se többet, se kevesebbet nem szabad.
Én most arról szeretnék szólni, amit talán nem kellett volna kihagyni ezekből az alapelvekből. Perjés Gábor képviselőtársam már említette, a határőrségről szeretnék néhány szót szólni. De mielőtt rátérek erre, engedjék meg, hogy néhány mondatban reflektáljak az elhangzottakra, mert nagyon érdekesek voltak. Először is a Szili-féle módosító javaslatra.
Én azt hiszem, alapvetően egyik kezdeményezője voltam annak idején, hogy nagyobb beleszólása legyen a Parlamentnek az ügyek folyásába. Azonban valamiféle önkorlátozással szabad mindezt megoldanunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarország nemcsak hogy nem prezidenciális rendszer, de ráadásul a parlamenti kormányzás sem felel meg a magyar hagyományoknak és a magyar jogrendnek. Ezért nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy a magyar Országgyűlés túlságosan mélyen, végrehajtói szinten szólhasson bele a honvédelmi bizottság által akár a Kormány dolgába. Természetesen mint képviselőnek nekem is jól esne, ha bele tudnék kotnyeleskedni a döntésekbe, de el kell fogadni azokat a játékszabályokat, amely játékszabályok tartják össze ezt a köztársaságot, és ezek a játékszabályok nem teszik lehetővé azt, amit Szili képviselő úr nagyon nagy jószándékkal kért tőlünk, hogy fogadjuk el és tegyük az alapelvek részévé. Éppen ezért, bár nagyon tisztességesnek tartom Király Béla képviselőtársamnak a felvetését, indoklását, igazi amerikai temperamentummal adta elő azt a rendszert, amely ott nagyon jól működik, de én azt hiszem, hogy egy egészen más kontinensen, Magyarországon egy másik rendszert is lehet jól működtetni, és nem feltétlenül szükséges, hogy ezt úgy tegyük, hogy lemásolunk egy amerikai felépítést.
Azon kívül nagyon fontosnak tartom, hogy amikor a beszámoltatás gyakoriságáról beszélünk, ne felejtsük el, hogy nem arról van szó, hogy az Országgyűlés a jogai szerint nem kérhetné bármikor a kormányzattól, vagy az illetékes minisztertől, hogy beszámoljon, ha kell akkor a honvédségről vagy a honvédelem helyzetéről. Arról van szó, hogy legalább kétévenként mindenképpen be kell számoljon, minden külön felkérés nélkül. Ebben az esetben értelmetlenné válik az évekkel, a hónapokkal való játék, hiszen most ezt tesszük. Miért alkotmányosabb félévenként, évenként vagy kétévenként előírni? Ezért tartom talán egy kicsit feleslegesnek az erről való vitát, és az eredeti előterjesztés szerinti elfogadás esetén úgy érzem, hogy semmiféle csorbát nem szenved a Parlamentnek semmilyen jogosítványa vagy lehetősége.
Nagyon röviden engedjék meg, hogy most akkor a határőrségről beszéljek, ugyanis egy nagyon lényeges része a fegyveres erők, a honvédelem, az ország védelmi struktúrájának az, hogy a határőrséget hova soroljuk.
(19.00)
Mégpedig éppen azért, mert rendkívül speciális helyzetben vagyunk itt, Közép-Európában, a körülöttünk dúló - többé-kevésbé - háborúk ölelésében, illetve a kiszámíthatatlan helyzet következményeképpen.
Mi a határőrség szerepe ma Magyarországon? Először is el kell mondjuk, hogy kettős szerepe van. Ez nagyon fontos. Van egy rendészeti szerepe, és a rendészeti szerepet nem szabad átadnunk; és ezt deklarálnunk kellett volna, hogy nem szabad átadnunk a honvédségnek, ugyanis egyfajta határcsendőrséget, mondhatnám, csendőrséget hozunk ezzel jogilag létre, ha rendészeti szerepet adunk! Ha pedig nem adunk, nem tudjuk megoldani azokat a feladatokat, amik természetszerűleg sajnos várnak a határőrségre, hiszen a határőrség nemcsak védi a határt, hanem igazoltat, előállít, migrációs csoportok - ha kell - visszafordításában vesz részt, tehát általában olyan jogosítványokkal kell bírjon, amely jogosítványokat én - amennyire a demokráciában hiszek, azt hiszem, nem szabad - nem adnék meg demokráciában egy hadseregnek, különösen békeidőben.
A határőrség rendészeti feladatainak végrehajtása során előtérbe kerültek az utóbbi időben a bűnüldözési feladatok, a kábítószer, fegyver, lőszer, sugárzó anyagok csempészete, lopott gépkocsik és az embercsempészet, árucsempészet elleni küzdelem, a veszélyes szállítmányok kiszűrése. A migrációs folyamat megköveteli a hatékony idegenrendészeti tevékenység végzését, amely részben a beutazási feltételek, a Magyarországon való tartózkodás szabályainak ellenőrzését, valamint a jogellenes átlépők elleni eljárást foglalja magában - hangsúlyozom, az eljárást.
Az előbb elmondottak azt bizonyítják, hogy a határőrség rendészeti feladatai nagyságrendjében megnövekedtek, részben új feladatok jelentkeztek, és egyes feladatok tartalma minőségében változott meg. A rendészeti feladatok döntő része a határ őrzésén és a határforgalom ellenőrzésén keresztül kerül megvalósításra, amelynek során a határőrség feltartóztat, igazoltat, előállít. Ezt nem követelhetjük meg honvédséghez sorolt alakulatoktól. Halaszthatatlan nyomozati cselekményeket és előzetes szabálysértési intézkedéseket hajt végre, az eljárásra jogosult hatóságok részére biztosítja a bizonyítékokat. A határőrség határvédelmi feladatai pedig nem most alakultak ki, azonban azok tartalma az elmúlt időszakban a környezetünkben beállt és már említett változások miatt új tartalmat és minőséget kapott.
Az elmúlt évtizedekben a határőrség részben az őrsök erejével, részben tartalékos állománnyal hajtotta volna végre védelmi feladatait. Ezen erők felszereltsége és képzettsége azonban szükséghelyzetben hatékony védelmi feladatokat végrehajtani képtelenek lettek volna - azt hiszem, ezt beláthatjuk mindannyian -, és így 1990-től határaink mentén, elsősorban a déli viszonylatban, máig is ható feszültségek, konfliktusok jöttek létre, aminek következménye az, hogy a határőrség új feladatok előtt áll, újfajta problémakezelést igényel.
Három fő tartalmi kérdésre kell koncentrálnia a határőrségnek. Az egyik az exodus-helyzetek kezelése, tömeges menekülők fogadása, szűrése - erre volt példa, tisztelt hölgyeim és uraim, nem arról beszélek, ami elvont, valami nem kívánt, esetleg bekövetkező, hanem ami már bekövetkezett -, és ebben az esetben az akciószázadoknak szerepük van. És az akciószázadok helyére, azt hiszem, jogilag egészen képtelen helyzet állna elő, ha honvédséghez tartozó alakulatokat küldenénk, és azokkal rakatnánk vissza - nem azt mondom, hogy erőszakkal, de talán azt is mondhatom, hogy kényszerrel - a menekülőket a vasúti kocsikba, és küldenénk vissza őket. Mert ilyen helyzet előállt és előállhat, és ehhez megfelelő jogosítványokkal rendelkező erőkre van szükség. És ilyen jogosítványokat, én arra kérem önöket, nehogy a honvédségnek adjunk - viszont ebben az esetben nem tehetünk mást, mint hogy megtartjuk a határőrséget körülbelül abban a helyzetben, amilyenben most van; illetve ha megadjuk ezeket a jogosítványokat, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor az ellenzék létrehozta a csendőrséget, ami egy váratlan huszárvágás lenne, legalábbis énelőttem.
Nos, a másik helyzet, amit kezelni kell, az a konfliktushelyzetek kezelése, ami - már szintén többször említett, tárgyalt módon - a szomszédos országokban kialakult, hazánkra is ható veszélyhelyzetek kezelését jelenti. A határőrség megerősített határőrizetet hajt végre, és határbiztosítási feladatokat lát el, elhárítja az átsodródott vagy betört ellenséges csoportokat. Erre nagyon kevés példa volt, hál' istennek, de nem lehetünk biztosak, főleg ilyen alapelv esetében, amely talán egy évtizedre vagy többre is szólhat a Magyar Köztársaság, a magyar nemzet történetében. Előfordulhat, hogy bizony szembe kell néznünk ezekkel a problémákkal a jövőben, és erre igen jól, pontosan körülhatárolt módon kellett volna leírnunk, meg kellett volna határoznunk a határőrség szerepét is mindazoknak a várható konfliktusoknak a kezelésében, amely várható konfliktusok sokkal nagyobb valószínűséggel fognak bekövetkezni, mint valami nagyobb léptékű katonai konfliktus.
És természetesen a határőrség harmadikként a hazánkat ért agresszió esetén a Magyar Honvédség alárendeltségébe kerül, tehát ilyen értelemben semmi aggodalomra nincs ok, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim; védelmi feladatokat lát el, illetve mellékirányokban ellátja a határbiztosítás egyéb katonai szakfeladatait.
Tehát összefoglalva: az akciószázadok békeidőszakban részt vesznek a migrációs folyamatok kezelésében, menekültügyi feladatok végrehajtásában; veszélyeztetettség időszakában pedig határbiztosítást, illetve agresszió elleni elhárítási feladatokat látnak el.
Mik az előnyei ennek? A mai konstrukcióban - nem abban, amit egyes képviselőtársaim szeretnének majd a törvényben látni, és ennek egyik előszeleként most már kihagyták a majdani alapelvekből a határőrség kérdését… Több előnye van, engedjék meg, hogy csak néhányat említsek, nem kívánok túl hosszú lenni. Diszlokációjuk a határ közelében van - azt hiszem, aki egy kicsit is foglalkozott katonai kérdésekkel, az tudja, hogy ez micsoda előny. Az elhelyezésük a viszonylatok irányában, tehát a veszélyeztetett szakaszok irányában könnyen megtörténhet. Azonnal igénybe vehetők, gyorsan összpontosíthatók, békében és háborúban egyaránt alkalmazhatók - ez a kettős feladatukból következik.
Tehát a következő előnyöket tudom felmutatni önöknek, ezért tartom nagyon súlyos hibának, hogy ez kimaradt.
A határőrség az államhatár mentén - funkciójából eredően - folyamatosan jelen lehet. Ez azért rendkívül lényeges, mert semmiféle vádaskodásra alapot nem ad az, ha a határőrség egységei vannak, megerősítendő a határt, a határ mentén, s nem pedig honvédségi alakulatokat kell odaküldeni.
Olyan és annyi erő szükséges, ami arányos a kialakult helyzettel, annak megoldásával. A jelenlegi, illetve a várható veszélyeztetettségre éppen az ilyen kis létszámú, de jól felszerelt határőr akciószázadok látszanak a legalkalmasabbnak. Hangsúlyozom, ezzel elkerülhetjük annak a vádját, hogy honvédség biztosítja a magyar határt. És összevonása, csoportosítása - ebből következik - nem hat provokációként a szomszédban. Ez óriási, nagyon jelentős előny, a legfontosabb az elkövetkezendő évtizedben a Magyar Köztársaság szempontjából, mert azt hiszem, még sokáig nem tudjuk az igazán békés szomszédságot, pontosabban a szomszédban az igazi békét feltételezni.
Kérem ezért, mindazt, amit elmondtam, fontolják meg. Természetesen az alapelvekből ez most már így kimarad, hiszen egyébként a nagyon szépen átszűrt alapelvekkel a hatpárti egyeztetés valóban, azt kell mondjam, becsületére válik a Parlamentnek. Ennek ellenére szerettem volna felhívni a figyelmet egy hiányosságra, és ezzel talán előrevetítem azt - Király Béla képviselőtársam már mondta -, hogy egy kicsit már a törvény vitája is folyik itt; hogy a honvédelmi törvényben nagyon pontosan, nagyon jól átgondoltan és szakmai érvek alapján, ne politikai érvek alapján, helyezzük el majd a határőrséget. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
