PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF)
PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF)
PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 5972-es számon benyújtott, a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól című országgyűlési határozati javaslat mellékletéhez öt képviselőtársammal 9441-es számon közös határozati javaslatot nyújtottunk be, amely az eredeti melléklet helyébe fog lépni.
Elégedett vagyok, mert sikerült széles körű konszenzust kialakítani a parlamenti pártok között, igazolva, hogy nincs csoport- vagy pártspecifikus, csak egy, a Magyar Köztársaság érdekeinek legjobban megfelelő biztonságpolitikai és honvédelmi alapelvek.
A honvédelmi alapelvek 9441-es számon módosított melléklete megőrizte az eredeti előterjesztés előnyeit, ugyanakkor kiegészült azokkal a szempontokkal, amelyeket az ellenzéki pártok fontosnak tartottak. A több mint 30 órás egyeztető tárgyalások eredményeként negyedével rövidebb, bekezdésenként folyamatosan számozott olyan szöveg alakult ki, amelyben nincsen egyetlenegy felesleges szó, következésképp minden kifejezésnek súlya van.
A módosító javaslat eredménye, hogy a szemléletében egységes honvédelmi koncepciót még inkább összhangba hozta a szintén hatpárti konszenzussal kidolgozott biztonságpolitikai alapelvekkel, amelyekre a dokumentum tételesen is utal. Emellett az alapelvek szerkezete megfelel a védelmi koncepció felépítésében a nemzetközileg követett gyakorlatnak, s megőrizte az eredeti tervezet hosszú idő által kiérlelt logikáját is.
A honvédelmi politika maradandóan érvényes alapelveit és céljait összefoglaló I. fejezetben megtalálhatók mindazok az elvek, amelyek a két és féléves előkészítő munka során közismertté váltak, hogy Magyarországnak nincs ellenségképe, hogy a fegyveres erőket az országvédelem végső eszközének tekinti stb. Itt kell a leghatározottabban leszögeznem, hogy minden híresztelés ellenére a kisebbségek, a nemzetiségek kérdése nem szerepel a honvédelmi koncepcióban, ezeket a fogalmakat a dokumentum nem tartalmazza, e kérdés kezelésének nem megfelelő eszköze a katonai erő.
(18.30)
A 9441-es számú módosító indítvány a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető tényezők című fejezetében mellőzi azoknak a kockázati tényezőknek a taglalását - gazdaság, környezeti, menekültproblémák stb. -, amelyek nem igényelnek katonai jellegű felkészülést vagy választ.
Illúziómentesen, egyszersmind reális biztonságpolitikai támpontokat keresve méltatja a dokumentum az európai biztonsági és együttműködési rendszer születőben lévő struktúráit, valamint a NATO-hoz s a Nyugat-európai Unióhoz való közeledésünk, s majdani teljes jogú csatlakozásunk távlatait.
A NATO-hoz való csatlakozás gyakorlati követelményeinek megteremtése a módosító indítványban már összekapcsolódik a magyar haderő szükségleteink és lehetőségeink szerint történő átalakításával.
Lépést kíván tartani az új világhelyzet kihívásaival. Ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt kapott az az igény, hogy a magyar honvédség önálló egységekkel bekapcsolódhassék az ENSZ, s más nemzetközi válságkezelő szervezetek békefenntartó, béketeremtő tevékenységébe.
A korábbi változatnál jobban és elkülönültebben sikerült megfogalmazni a magyar honvédelmi politika stratégiájának egymásra épülő, mégis egységet alkotó három elvét: az együttműködést, a visszatartást és a védelmet.
Röviden idézek a módosító indítványból.
Az együttműködés elve kifejezi, hogy a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának garanciáit elsősorban a kétoldalú és regionális kapcsolatok fejlesztésével, az európai biztonsági és együttműködési intézményrendszer erősítésével kívánja elérni.
A visszatartás elve értelmében a magyar fegyveres erőket olyan szinten s készültségi fokon kell tartani, hogy az tegye kockázatossá az ország ellen irányuló fegyveres agressziót, számottevő veszteséggel, a kudarc veszélyével fenyegesse az ország területére betörni szándékozó ellenséges erőket, s ezáltal járuljon hozzá a fegyveres konfliktus elkerüléséhez.
A védelem elve azt fejezi ki, hogy eltökélt szándékunk az országot ért fegyveres támadás esetén a fegyveres ellenállás és önvédelem az ország lakosságának, területének és légterének védelmére irányuló harci tevékenység végrehajtására.
A fegyveres erők fejezetből hosszas vita után kimaradt a határőrségre való mindennemű utalás, mert a pártok a határőrség státusának és hovatartozásának kérdésében nem tudtak egyezségre jutni. Ez gyengéje a módosító indítványunknak, így az új alapelveknek is, melyet - beláthatják tisztelt képviselőtársaim - a honvédelmi törvényben mielőbb rögzítenünk kell, hogy biztosítsuk a határőrség működésének jogi hátterét.
A 9441-es számon beadott közös módosító indítványunkból az eredeti szövegből kimaradt az a tétel, amely a honvédség létszámát, ha tájékoztató jelleggel is, a lakosság 0,7-0,9%-ában jelölte meg.
A honvédség békelétszámának felső határát a CFE-szerződés rögzíti. Ez alatt lehetővé vált a döntéshozók számára a szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás.
Végül: a módosító indítvány utolsó fejezete új elemként hangsúlyt helyez a harcképesség megőrzése mellett végrehajtandó átalakítások keretében a központi szervek ésszerűsítésére. Amikor pedig előírja, hogy összhangra kell törekedni a védelmi szükségletek s a gazdasági lehetőségek között, igen előremutató módon meghatározza a korszerűsítés katonatechnikai prioritásait.
Tisztelt képviselőtársaim! A változások kora, amiben élünk, egyben a bizonytalanságok kora is. Jóllehet semmit sem tarthatunk korunkban örökérvényűnek, ugyanakkor semmit sem mulaszthatunk el megtenni az új biztonsági és honvédelmi alapelveink megalkotásakor, amivel hazánknak a legtöbb szolgálatot tesszük. Természetesen a 9441-es számon beadott közös módosító indítványunkat elfogadásra ajánlom. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps.)
