SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a vasúti közlekedés működőképességének biztosításához szükséges jogi szabályozást foglalja új, egységes, korszerű rendszerbe.
(9.10)
A nemzetgazdaság olyan fontos területét érinti ez a törvény, amely a magyar közlekedési rendszer gerincét alkotja, és a gazdaság működésének hatékonyságát alapvetően befolyásolja. Elég csak utalnom arra, hogy jelenleg a közforgalmú távolsági személyszállítás mintegy felét, az árufuvarozás több mint egyharmadát a vasút teljesíti. Döntő szerepet játszik a nemzetközi forgalomban, az export-import és tranzit árumennyiség közel kétharmadát továbbítja.
A vasút jelentős gazdasági szerepén túlmenően számokban alig kifejezhető az az előnye, hogy tevékenységét környezetkímélő módon teljesíti. Hazánk földrajzi helyzetéből származó lehetőségek kihasználása és e környezetbarát közlekedési mód szerepvállalásának növelése érdekében nemzetgazdaságunk számára rendkívül fontos az európai hálózathoz illeszkedő vasúti infrastruktúra mielőbbi megteremtése. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő jogi környezet kialakítása is.
A beterjesztett törvényjavaslat az 1968. évi szabályozást váltja fel, amely a mai gazdasági-társadalmi viszonyoknak már nem felel meg.
Az új törvényjavaslat a MÁV-ra mint egyedi struktúrára épülő korábbi szabályozással szemben alapvető változásokat tartalmaz a vasúttal kapcsolatos tulajdoni viszonyok, a központi költségvetés, illetőleg az önkormányzatok szerepvállalása, a koncessziós pénzeszközöknek a vasút fejlesztésébe való bevonása, valamint az igazgatási viszonyok szabályozása tekintetében.
A javasolt rendezések a jelenleginél nagyobb mozgásteret biztosítanak a vasúti fejlesztések gyorsításához, a vasút szolgáltatótevékenységének javításához, a magyar vasúti közlekedésnek a kontinentális vasúti közlekedésben való eredményesebb részvételéhez.
A benyújtott javaslatban, természetesen a magyar jogrendszer keretébe illesztve, megjelennek az Európai Közösség vasútjainak fejlesztésével kapcsolatos irányelvek is. Ily módon megteremthető az Európai Közösség joganyagával való harmonizáció.
Tisztelt Ház! Az előzőkben átfogóan említett változtatások lényegesebb elemei a következők:
1.A törvényjavaslat szerint a tulajdonosi struktúrát érintően alapvetően új, hogy a vasutak a jövőben a tulajdonlás tekintetében nem egységes egészként jelennek meg, hanem fő szabályként az országos közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik az állam kizárólagos tulajdonát képeznék. A helyi közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik pedig - törzsvagyonként - a települési önkormányzatok, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerülnének. A vasúti közlekedés egyéb vagyontárgyai bárki tulajdonában lehetnek.
Ez megteremti annak lehetőségét, hogy a vasúti pályák létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását ellátó pályavasút, valamint a vasúti járművekkel személyszállítást és árufuvarozást végző vállalkozó vasút tevékenysége gazdaságilag elkülönüljön.
Ebből az új tevékenységi és szervezeti struktúrából adódóan a pályavasút pályahasználati díj ellenében köteles a vasúti pálya és annak tartozékai igénybevételét a vállalkozó vasút számára lehetővé tenni. A vasúti pályát és annak tartozékait a tulajdonos állam nevében a miniszter, illetőleg az önkormányzat szerződéssel adja a vasút használatába.
2.Az állam és az önkormányzat feladat- és hatáskörében a vasúti tevékenység irányításának legfontosabb elemei maradnak meg. Így például az állam és az önkormányzatok feladata a tulajdonukban lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetése, a közszolgáltatási tevékenység fogyasztóiár-kiegészítése, valamint az alapellátási tevékenységből származó bevételek kiegészítése.
Ezek a változtatások a vasút történetében rendszerváltoztatás értékűnek tekinthetők.
3.A törvényjavaslat átemeli és önálló fejezetben tárgyalja a Parlament által korábban már megalkotott ágazati koncessziós törvényből a vasúti koncessziós szerződésre vonatkozó szabályokat.
4.A vasútnak a nemzetgazdaságban betöltött szerepéből következik, hogy rendeltetése a vasúti szolgáltatások ellátása, s ezen belül a személyszállítás és az árufuvarozás. E szolgáltatásokat szerződések alapján nyújtja.
A személyszállításnak és az árufuvarozásnak más szerződésekhez és jogintézményekhez való kapcsolódása miatt átfogó és részletes külön szabályozás szükséges. Ennek egyes elemeit az összefüggésekből kiemelni és törvényben megjeleníteni nem lett volna célszerű. Ezért a javaslat felhatalmazást ad a személyszállítás és az árufuvarozás önálló szabályozására.
(9.20)
5.A beterjesztett javaslat további lényeges eleme, hogy menetrend alapján végzett személyszállítás közszolgáltatási tevékenységként jelenik meg. Erre nézve a vasutat szerződéskötési kötelezettség terheli. A jelenlegi általános szerződéskötési kötelezettség azonban a jövőben megszűnik, a közszolgáltatási tevékenység körében az minősül alapellátásnak, amelyben a pálya használatára és finanszírozására vonatkozó szerződésekben az érintettek külön megállapodnak.
6.Megemlítem: a hatályos törvényből átvettük azokat a rendelkezéseket, amelyek időszerűségét a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások nem érintették. Ilyenek az idegen ingatlan használatára, a vasút munkavállalóira vonatkozó szabályok.
Tisztelt Ház! Ha nem akarjuk azt, hogy a magyar vasút előrehaladásunk fékjévé váljék, akkor mérlegre kell tennünk a múlt örökségét, és olyan vasutat kell teremtenünk, amely műszaki színvonalát tekintve megfelel a korszerűségi követelményeknek, szolgáltatásait tekintve pedig igazodik a piacgazdasági körülményekhez, és rászolgál az utazóközönség és a fuvaroztatók elismerésére. Ezzel betöltheti a környezet javítása érdekében is erősíteni kívánt szerepét a szállítási munkamegosztásban.
A törvényjavaslat elfogadása e célok megvalósításához nyújt megfelelő törvényes keretet. E jogi keret természetesen csak az egyik feltétel. A vasút gazdasági helyzetének stabilitása, majd fejlesztése a folyamatban lévő szervezeti átalakítással, a költségvetés elengedhetetlen támogatásával, külső források feltárásával és bekapcsolásával érhető el, amely további erőfeszítéseket igényel a vasutasságtól, a Kormánytól és a Parlamenttől egyaránt.
Kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, és azt a vita eredményeként fogadja el. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)
