SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)

Teljes szövegű keresés

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum álláspontját fogom a továbbiakban ebben a kérdésben előadni.
A Magyar Demokrata Fórum Katona Béla fölvetését mint problémafelvetést indokoltnak és hasznosnak ítéli meg. Valóban, a lobbyzás egy olyan kérdés, ami a mi jogrendünkben és a mi működésünkben nincsen szabályozva, és ez hiány. Ezt a kérdést tehát megfelelően szabályozni kell.
Amiért a Magyar Demokrata Fórum frakciója Katona Béla javaslatát nem támogatja, annak kizárólag az az oka, hogy a javaslat ebben a formában teljességgel szakszerűtlen, az Alkotmánnyal és az alkotmányos követelményekkel nem összeegyeztetett, tehát azt a célt, amit a javaslat szolgálni kíván, nem tudja megvalósítani.
Mik a javaslat hiányosságai? Az egyik alapvető hiányosságára mint az alkotmányügyi bizottság elnöke utaltam, egyszerűen ebben a formájában alkotmányellenes a javaslat, és annak teszi ki magát az Országgyűlés, hogyha ezt elfogadja a tisztelt Ház, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Egyébként más irányban a javaslat fogyatékosságára utal, hogy csak egy adott területet von a vizsgálat alá, nevezetesen a képviselő felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tagságát, nem terjed azonban ki a tulajdoni jogosítványokra, nem terjed ki arra, hogy a képviselők milyen tulajdonnak, olyan jellegű tulajdonnak vannak a birtokában, amely kapcsán ugyancsak jelentőssé válhat érdekeltségük, és nem terjed ki általában a gazdasági életben való érdekeltségük pontos áttekintésére.
A javaslat másik hibája és fogyatékossága, hogy csak a képviselőket érinti, nem terjed ki azok hozzátartozóira. Közismert dolog általában, hogy a gazdasági életben hozzátartozók is viselhetnek bizonyos tisztségeket, vagy lehetnek bizonyos tulajdonaik, és a lobbyzás szempontjából édesmindegy az, hogy a képviselő saját személyéhez kötődik-e az érdekeltség, vagy mondjuk, a házastársához, testvéréhez, a szülőjéhez vagy esetleg más rokonához.
(12.30)
Ezt a javaslatot vagy ezt a szándékot tehát ki kell terjeszteni. Ki kell terjeszteni egyrészt más irányba is, és sokkal többet kell átvilágítani, mint amit ez a javaslat átvilágítani javasol, és ki kell terjeszteni személyi tekintetben is: nemcsak a képviselőkre, hanem ki kell terjeszteni azok hozzátartozóira is. Ezáltal még inkább hangsúlyozottá válik az, hogy országgyűlési határozattal ilyen jogokat és ilyen kötelezettségeket nem lehet érinteni, mert bár azt sem tartjuk vitásnak, hogy a határozat önmagában képviselői jogállást érint, és ezért kétharmados törvény tárgyát képezi, az nyilván még inkább nem lesz vitatható, hogy a hozzátartozókra nézve országgyűlési határozatban jogokat vagy kötelezettségeket megállapítani nem lehet: ez a jogalkotási törvényből egyenesen és nyilvánvalóan következik.
A további kérdés, hogy ez a problémakör, amit Katona Béla indokoltan és jogosan fölvetett, nemcsak a képviselőkkel kapcsolatos, hanem óhatatlanul felmerül a polgármesterekkel, az önkormányzati képviselőkkel szemben is. Ha ezt a kérdést rendezni kívánjuk, akkor nem végezhetünk negyed- vagy ötödmunkát, hanem akkor mindenre kiterjedően, ahol ebben a körben indokolt jogalkotási tevékenységet végezünk, el kell végeznünk ezt a munkát.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a kérdés - úgy, ahogy az imént Illéssy István képviselőtársam mondta - sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy képviselői ötletmunkaként egy-két paragrafusos rendelkezésként, itt, egy hevenyészett országgyűlési határozatban rendezni lehetne.
Nyugat-európai példák ismertek előttünk. Én közvetlenül és részletesen a német megoldást ismerem, ahol a Bundestag tagjaira nézve többoldalas, legalább 10-12 paragrafusból álló részletes törvényi előírás vonatkozik az ilyen természetű kérdések vizsgálatára és tisztázására.
Ez a szabályozás többek között világosan előír egy részletes bejelentési kötelezettséget valamennyi képviselő számára az érintett érdekeltség tekintetében. Nemcsak azokat a példákat tartalmazza, mint amelyeket Katona Béla indítványa, hanem kiterjed sok minden másra, amiket az imént említettem. Aztán kiterjed a szaktanácsadásra, kiterjed arra a kérdésre, hogy például a képviselőnek milyen szerződései vannak, mandátumának lejárta után milyen egyéb érdekeltsége lehet. Bejelentési kötelezettsége kiterjed mindenfajta kereső foglalkozására. A Bundestag szabályai szerint a Bundestag elnöke határozza meg a kereseti és jövedelmi forrásnak azt a minimumát, amit meghaladó jövedelemmel járó foglalkozást - legyen az bármiféle foglalkozás - a Bundestag elnökének be kell jelenteni.
Szabályozza a német megoldás az ajándékozás kérdését is, szintén értékhatárt szabva, hogyha a képviselő ajándékot kap, akkor azt milyen értékhatár felett köteles bejelenteni a Ház elnökének.
Kimondja például a szabályozás azt, hogy ha egy törvényjavaslatban valamilyen képviselőnek bármilyen érdekeltsége van - mondok egy példát -, ha például egy mezőgazdasági természetű törvényt tárgyal a Ház, és netán a mezőgazdasági bizottságban a bizottsági tag valamely szövetkezetben érdekeltséggel bír, akkor a német szabályozás értelmében föl kell tárnia ezt a kapcsolatát, el kell mondania, hogy ő az adott szövetkezetnek elnöke, tisztségviselője, vagy más funkciót tölt ott be. Ettől még részt vehet a munkában, de ezeket nyilvánosságra kell hoznia, és így az ő politikai viselkedése, döntése és érdekeltsége valamennyi képviselő előtt, és ha a sajtó jelen van - a mi bizottsági üléseinken, mint tudjuk, a sajtó is jelen van -, akkor a sajtó nyilvánossága előtt is ismert.
Szabályozza a német eljárás azt is, hogy ha megsérti a képviselő a bejelentési kötelezettségét, akkor mit kell tenni. A Ház elnöke kivizsgálja az ügyet, érintkezik a frakcióvezetőkkel. Ha a vizsgálat negatív, akkor nyilvánosságra hozza ezt az érdekeltséget, nyilvánosságra hozza a mulasztást, a jogsértést; ha a vizsgálat azt igazolja, hogy nem történt szabálytalanság, nem történt kifogásolható magatartás, nem történt összeférhetetlen képviselői tevékenység, akkor nem köteles nyilvánosságra hozni, bár az adott képviselő felállhat, és igényelheti annak a nyilvánosságra hozatalát, hogy volt ugyan ellene egy eljárás, de ez az eljárás őt tisztázta.
Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, most már nem rövid, hanem kissé hosszúra elhúzódott felszólalásomban - azáltal, hogy részletesen taglaltam egy adott ország adott szabályozását - sikerült érzékeltetni azt, hogy ez a kétparagrafusos rendelkezés mennyire embrionális, mennyire ötletszerű, mennyire alkalmatlan és - sajnos - mennyire szakszerűtlen más, európai igényű és szintű szabályozásokhoz képest, és mennyire gyenge kiindulási pont ahhoz, hogy egyáltalán munkaanyagként tekintessék.
El kell mondanom - egyébként ez már a sajtó nyilvánossága útján ismertté vált -, hogy a Magyar Demokrata Fórum - éppen azért, mert a problémafölvetést nagyon jogosnak tartja, és éppen azért, mert ennek a kérdésnek a rendezését egy ötletszerű, elkapkodott és szakszerűtlen javaslattal nem érzi rendezhetőnek - akként foglalt állást, hogy szükség van egy, a lobbyzás tevékenységét pontosan szabályozó, a képviselőkön túlmenően a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is kiterjedő, az európai mércéket és megoldásokat szem előtt tartó, minden tekintetben szakszerű, professzionista lobbytörvény kidolgozására. Ennek érdekében felkérte a Kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlés elé.
A Kormány képviselője ígéretet tett arra, hogy ez a javaslat legkésőbb nyárig az országgyűlés elé beterjesztésre kerül.
Ebben a helyzetben, az elmondottak alapján, további indokokat már nem szükséges fűzni ahhoz, hogy mi Katona Béla javaslatát - méltányolva ugyan a pozitív szándékot és indítékot, és azt, hogy jogos problémára utal - nem tudjuk ebben a formájában támogatni, és nem is nagyon bízunk átalakíthatóságában. Ugyanakkor azáltal, hogy ezt a Ház tárgyalja, rá vagyunk kényszerülve arra, hogy módosító javaslatok formájában megkíséreljünk valamit javítani rajta.
Erre is tekintettel, és tekintettel arra is, hogy a tárgysorozatba vétel bizonytalan volt, kérem az elnök urat, hogy a javaslat fölötti általános vitát a mai napon ne zárja le, mert a Magyar Demokrata Fórum több módosító javaslatot kíván kidolgozni és becsatolni ehhez a javaslathoz, amivel - értelemszerűen - a mai ülésnap végéig nem fogunk tudni elkészülni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem