FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)

Teljes szövegű keresés

FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy látszólag technikai kérdésről tanácskozunk, de a felszólalók nagy száma és a vita hevessége némi felhangokkal is azt mutatja, hogy nem pusztán technikai kérdésről van szó, hiszen egyúttal az a tény, hogy ezt a bizottságot a magyar Országgyűlés létre kívánja hozni, egy politikai állásfoglalás is. Mégpedig azt jelenti, hogy ezt a kérdést, ami Szlovákia és Magyarország között egy súlyos környezeti katasztrófával fenyeget, és a mi akaratunkon kívül alakult ki, politikai úton kívánjuk rendezni.
Tesszük ezt azért, mert valóban azt valljuk, hogy két egymás mellett élő népnek érdeke, hogy a köztük fennálló vitás kérdéseket békés úton rendezzék. Ugyanígy érdeke a két országnak az, hogy egymással - azon a területen, ahol ez lehetséges - gyümölcsöző kapcsolatot folytassanak, annál is inkább, hiszen Szlovákiában jelentős számú magyar kisebbség él, és Magyaroszágon is élnek nem kis számban szlovák kisebbségek.
Annak idején én tagja voltam a külügyi bizottság delegációjának, amely Pozsonyban meglátogatta a Szlovák Nemzeti Tanács külügyi bizottságát, és e tárgyalás alapján kissé szkeptikus vagyok az eredményeket illetően, amelyek a két bizottság közti tárgyalás során várhatók. Mégis azt kell mondjam, hogy összhangban azokkal a képviselőtársaimmal, akik ehhez hasonló véleményt mondtak, hogy minden dimenzióban fenn kell tartani a kétoldalú kapcsolatokat, és minden dimenzióban meg kell próbálni békés úton rendezni ezt a nehéz kérdést.
(17.50)
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi ne védjük keményen a mi álláspontunkat, és mi ne képviseljük Magyarország érdekeit a számunkra lehetséges módozatokon.
Én azt gondolom, ez nem merül ki a két bizottság közötti tárgyalásokkal, nem merül ki az Európai Közösség közvetítésével létrejött kétoldalú tárgyalásokkal és szakértői megbeszélésekkel. Úgy gondolom, ha mi azt valljuk, márpedig kijelentettük annak idején, amikor a Duna elterelése megtörtént, hogy Szlovákia részéről itt agresszió történt Magyarország területi integritása ellen, megfosztottak bennünket komoly természeti erőforrásainktól, akkor nem biztos, hogy minden, számunkra rendelkezésre álló lehetőséget kimerítettünk. Egy ország, amely ellen agressziót követnek el, két utat választhat: békéset vagy nem békéset. Mi természetesen csak a békés utat választhatjuk. Ezen belül azonban, ha a tárgyalások nem vezetnek sikerre, vagy ha a tárgyalások hosszan elhúzódnak, és ez várható, hogy helyrehozhatatlan károkat hoz egy ország természeti környezetében, akkor úgy gondolom, hogy azt a lehetőséget nem hagyhatjuk ki, amit minden ország megtesz, amelyet agresszió ér, hogy a Biztonsági Tanácshoz fordul. Én felvetem ennek a lehetőségét, hogy talán érdemes lenne ezen is elgondolkodni.
Ami magát a kérdés technikai oldalát illeti, röviden bepillantva Pál László képviselőtársunk javaslatába, én csak üdvözölni tudom az ő javaslatát, hiszen az eredeti előterjesztés elég nehezen kezelhető, vagy hogy inkább udvariasságból úgy fogalmazzak, hogy nagyon rugalmasan terjesztette elő a kérdést, nem határozta meg sem azt, hogy a pártok hány főt delegálhatnak ebbe a bizottságba, egyáltalán azt, hogy milyen bizottság, hány fős legyen a bizottság, sem a szakmai összetételét a bizottságnak. Az előterjesztés csak egyáltalán arra szólt, hogy legyen ilyen bizottság.
Azt gondolom, ha erről tárgyalunk, akkor már valóban szólnunk kell ilyen részletekről is. Ez egy kétváltozós függvény. Én úgy gondolom, hogy ez a két változó megnehezíti azt, hogy ez a bizottság létrejöjjön.
Pál László képviselőtársunknak a javaslata, amely inkább az ellenzék és a kormánykoalíció számát köti meg, ezen belül az ezt alkotó pártokra bízza, hogy milyen létszámmal akarják magukat képviseltetni, és egyáltalán nem köti meg, hanem rugalmasan kezeli a bizottság szakmai összetételét, kezelhetővé teszi a javaslatot, én a magam részéről ezért ezt támogatom.
Mi lehet ennek a bizottságnak a célja, amikor szlovák partnerével tárgyal?
A bizottság célja az lehet, hogy parlamentáris eszközökkel próbálja megteremteni annak az alapjait, hogy ezt a kérdést a maga medrében békés úton, és mindkét fél javára megpróbálja rendezni, illetve a rendezést elősegíteni azokkal az egyéb fórumokkal együtt, amelyek ezzel foglalkoznak.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem