IVÁN GÉZA, DR. (FKgP)
IVÁN GÉZA, DR. (FKgP)
IVÁN GÉZA, DR. (FKgP) Katona Tamás véleményét csak részben tudom elfogadni, mert tulajdonképpen csak időrendi eltérés van.
Én azt mondom: már a kezdetkor kellett volna nemzetközi jogi nehéz helyzet elé állítani a szlovákokat, nem most, amikor már a létesítmény is megvan, s most már csak arról vitázunk: mennyi vizet engedjenek. A tényleges helyzet az, hogy kiszárad a Szigetköz, és a tényleges helyzet az, hogy bőven termel a szlovákok részére az erőmű. Nyilvánvaló, hogy ez a mi hibánkból következett be.
Hogy a szlovákok milyen módon viselkednek, azt is meg lehet nézni. Úgy viselkednek, hogy már a vízáteresztésnél, a vízzel való visszaáramoltatásnál is ellenségesek velünk, nem adnak vissza annyit, amennyit kellett volna.
A másik dolog: akárhogy nézzük, a Dunánkat mégiscsak elterelték, tehát egy nemzetközi botrányt végeredményben simán megúsztak. Ez összefüggésben volt a békeszerződéssel is, amelyik határul a Duna vonalát jelentette ki, amellett természetesen az ökológiai kár is a mi nyakunkba szakadt.
Ezért továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy nem a környezetvédelem lehet elsőrangú fontosságú, hanem annak a nemzetközi vonatkozása, és az, hogy elháríthassunk olyan akadályokat, mint a Szigetköz kiszáradása. Ezek a fontos tételek. A környezetvédelem maga részben csak erre vonatkozik, de a nemzetközi jogsértést nézetem szerint igen is ki kellett volna használni.
