PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr! A szocialista frakció nevében szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a benyújtott képviselői önálló indítványban foglalt bizottság létrehozásával a frakció részéről egyetértünk.
Támogatjuk azt, hogy jöjjön létre egy önálló parlamenti bizottság megfelelő összetételben ennek az ügynek a folyamatos figyelemmel kísérésére és melléktermékként - nem azt tartjuk a fő feladatnak, de ahogy a beterjesztett anyagból ez kitűnik, a javaslattevők sem ezt tekintik a legfőbb kérdésnek - a kétoldalú vegyes bizottságban a magyar Parlament képviseletére szólhatna a létrehozandó bizottság mandátuma.
Az egyetértés mellett szeretném elmondani, hogy néhány párt, néhány frakció képviseletében egy megbeszélésre került sor. Azért csak néhány, mert az összehívásra nem tudott valamennyi frakció reagálni, bár valamennyi frakció meghívást kapott. A megbeszélésen néhány kérdésben előzetesen véleményt cserélt a jelen lévő négy frakció, illetve a független képviselőcsoport képviselője és a véleménycsere alapján kialakult egy olyan modell a bizottság összetételére és a bizottság létrehozásának körülményeire vonatkozóan, amelyik modell nem jelent meg a korábban benyújtott módosító indítványokban. Ezért megkíséreltem egy saját nevem alatt benyújtott módosító indítványban ennek a tárgyalásnak az elgondolásait visszatükröztetni. Ezt a módosító indítványt 9024-es számon a szünet előtt osztották ki, gondolom, hogy képviselőtársaimhoz eljuthatott a javaslat.
Megpróbálom röviden ismertetni ennek lényegét, bár ezzel nem adom vissza teljes mértékben azt a vitát, amit az előbb említett megbeszélés során lefolytattunk.
Az első javaslat az, hogy a bizottság ne ideiglenes bizottságként, hanem a Parlament különbizottságaként jöjjön létre. Úgy tudjuk - legalábbis a megbeszélés résztvevői -, hogy ez a fajta bizottság egyértelműen van megfogalmazva a Házszabályban, pontosan tudjuk, hogy milyen feltételek között, milyen célból és hogyan tevékenykedik. A bizottság státusa szintén adott lenne, ha különbizottságként hozzuk létre; az ideiglenes bizottság ezzel szemben azt hiszem, a Házszabály alapján nem ismert műfaj. Legfeljebb különböző állandó bizottságok keretei között működnek ideiglenes bizottságok, de hiszen ez a bizottság nem így kíván létrejönni, integrálni kívánja a Parlament frakcióit és a Parlament érintett bizottságait, önmagában tehát egy más formáció, mint általában az állandó bizottságok által létrehozott albizottságok.
A másik javaslatom arra vonatkozik, amiről szintén ezen a megbeszélésen egy előzetes egyetértés született a résztvevők között, hogy a bizottság 15 tagú legyen; a 15 tagból 8-at adjanak a kormánykoalíció pártjai, 6 tagot pedig jelöljenek az ellenzéki pártok képviselői, egy képviselő a függetlenek soraiból kerüljön ki. Ez tudomásom szerint megfelel az MDF által elővezetett javaslatnak, tehát ők javasolták azt, hogy többségi kormánypárti képviselet legyen a bizottságban és ez elfogadható volt az ott képviselt ellenzéki pártokra vonatkozóan is.
A javaslat értelmében a 8 kormánypárti tagot a 3 kormánypárti koalíciós frakció közösen jelölné, ők egymás között döntenék el, hogy személy szerint kiknek a jelölésére kerüljön sor, és hasonlóképpen a bizottság 6 ellenzéki tagját a 3 ellenzéki párt jelölné. A független képviselőcsoport pedig 1 tagot választana magából ebbe a különbizottságba.
A javaslatom továbbá kitér arra, hogy a bizottság szakmai összetétele mily módon lenne kívánatos. Kívánatosnak tűnt az ott résztvevők számára az, hogy képviselve legyen a különbizottságban a környezetvédelmi bizottság, a külügyi bizottság, a gazdasági bizottság, valamint a Bős-Nagymaros térségében érintett önkormányzatok területéről származó valamely képviselő, vagy képviselők a Parlamentből. Tehát nem közvetlenül bizottsághoz, hanem szakmai ismeretekhez javasoljuk kötni a bizottságba jelölendő képviselőket. Ezzel létre lehetne hozni egy olyan szakmai egyensúlyt ebben a különbizottságban, amely Bős kérdését valamennyi szempontból kellően tudja folyamatosan mérlegelni.
Hozzátenném: ez ellentmond annak a javaslatnak, amit a környezetvédelmi bizottság részéről hallottunk az előzőekben és ellentmond néhány olyan módosító indítványnak, amely a környezetvédelmi bizottságban kialakult véleményt tükrözi.
Ugyanis ott arról volt szó, hogy ennek a bizottságnak az összetételében kapjon meghatározó, esetleg túlsúlyt a környezetvédelmi szempontrendszer. Senki nem vitatja a környezetvédelem fontosságát, de mint egyetlen, mint kizárólagosan kezelendő szempontot - azt hiszem - nem lenne célszerű elfogadni a Parlament részéről.
Zsebők képviselőtársam hozzászólásából azt éreztem ki, hogy a környezetvédelmi bizottság alapvetően meghatározó súlyt javasol képviselni ebben a különbizottságban a környezetvédők számára. Az én véleményem szerint eddigi tárgyalásaink során is talán túl súlyosan kerültek képviseletre ezek a szempontok és mondjuk, a gazdasági kérdések, vagy akár az adott önkormányzatok érdekeinek képviselete kissé háttérbe szorult. Szerintem célszerű a szakmai egyensúlyt a politikai egyensúly mellett megteremteni a bizottságban. Hogy melyik párt milyen területekre tenné a hangsúlyt, azt döntse el maga, illetve a kormánypárti képviselők - ha a javaslatom elfogadásra kerülne - egymás között egyeztethetnék azt, hogy milyen arányban kívánják a szakmai képviseletet megvalósítani ebben a különbizottságban, és hasonlóképpen, az ellenzéki képviselők szintén egymás között ennek az egyeztetését le tudnák folytatni.
A módosító javaslat harmadik eleme egy technikai elem. Csak arról szól, hogy javaslom, március 1-jével álljon föl a különbizottság. Tehát egy határidőt javaslok a határozati javaslatban megfogalmazni, illetve egy olyan technikai kérdést, hogy az elnököt és az alelnököket a bizottság maga válassza a tagjai közül. A javaslatomban ez úgy szerepel, hogy az elnököt az ellenzéki képviselők közül, az alelnököket pedig a kormánypártok képviselői közül. De ha nem ez a javaslat kerül elfogadásra, hanem módosítás születik, vagy hatpárti egyeztetés keretében, vagy pedig egyszerű szavazással lehet természetesen ebben másképp is dönteni.
Az utolsó megjegyzés, amit szeretnék még hozzászólásomban elmondani, az Iván Géza képviselőtársam hozzászólására vonatkozna, arra szeretnék viszszautalni.
A magunk részéről ezt a stílust, ezt az elképzelést, ezt a hangnemet, amit tulajdonképpen egy másik ország állampolgáraival szemben általánosító módon alkalmazott, elutasítjuk. Remélem, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a véleményünkkel és feltételezem azt, hogy Iván Géza képviselőtársam pontatlanul fogalmazott, nem úgy gondolta, mint ahogy ez elhangzott a Parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
