ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság az ideiglenes vízlépcsőbizottság kérdéskörével több alkalommal foglalkozott. Kérem, engedjék meg, hogy ne csak szorosan a benyújtott javaslatban foglaltakra reagáljak, hanem a problémakörről a bizottságunk álláspontját elmondhassam önöknek.
Az első ilyen alkalom, amikor a környezetvédelmi bizottság e kérdéskörrel foglalkozott, valamikor akkor volt, amikor Meciar miniszterelnök úr és Antall miniszterelnök úr találkozott egymással, és megegyeztek a tekintetben, hogy létrejön mindkét oldalon egy vegyes felállású bizottság, és e bizottságok, mint küldöttségek, tárgyalópartnerei lesznek egymásnak.
Ekkor mi az álláspontunkat egy külön bizottsági állásfoglalásba foglaltuk. Ebben az állásfoglalásban mi részleteztük, hogy ez a vízlépcsőbizottság egy olyan bizottság, melynek helye van a probléma rendezésében, alapvetően három okból.
Az egyik ilyen ok általános, hogy szükség van arra a kapcsolattartásra, mely a bizottságok és a parlamentek között így létrejöhet. A másik ok az, hogy mi elismertük akkor és elismerjük most is, hogy a vízlépcső problematikájának a megközelítése több síkon lehetséges, illetve több síkon szükségszerű, ez egy összetett szakmai probléma. Végül pedig mi elismertük ebben az állásfoglalásban, hogy a tárgyaló delegációt mindkét oldalon meg kell alakítani, így nálunk is, a mi oldalunkon is, tehát e három okból mi támogattuk a vegyes vízlépcsőbizottság, vagy ideiglenes bizottság létrejöttét.
Mi leírtuk ebben az állásfoglalásban a bizottság összetételét, és mi akkor úgy gondoltuk, és most is jórészt úgy gondoljuk, hogy több okból meghatározónak kéne lenni ebben a környezetvédelmi bizottságnak. Ennek okaira később vissza fogok térni.
A bizottsági állásfoglalásunkban kitértünk arra is, hogy szükségesnek tartjuk, hogy a környezetvédelmi bizottság és a szlovák parlament, a Szlovák Nemzeti Tanács környezetvédelmi bizottsága közvetlenül is vegye fel a kapcsolatot, és próbálja a kérdést előremozdítani, illetve a kérdést - ha teljes mértékben nem is, de - részben megoldani, a megoldást elősegíteni, a közvetlen kapcsolattartással és tárgyalásokkal.
Ennek megfelelően mi két alkalommal a vízlépcső kérdéskörében tárgyalásokat folytattunk a SZNT környezetvédelmi bizottságával. Nos, volt egy bizottsági állásfoglalásunk, ezt ismertettem eddig. Mi akkor, abban a helyzetben, mivel két miniszterelnök állapodott meg a vegyes bizottságok felállításában, kormánykezdeményezésre vártunk a tekintetben, hogy nálunk ez milyen módon fog megalakulni. Vagy ha nem is kormánykezdeményezésre, legalábbis házbizottsági, illetve frakcióvezetői kezdeményezésre.
Ekkor adta be Csapody Miklós és Magyar Bálint képviselőtársam azt a javaslatot, amit most napirendre vettünk és tárgyalunk. Ezt követően, miután e javaslatokat beadták, bizottságunk ismét napirendre vette, és akkor egy rövidebb vitában úgy foglaltunk állást formailag, hogy e javaslat általános vitára alkalmas. Azonban napirendre tűzte a bizottságunk harmadik alkalommal is ezt a kérdéskört a közelmúltban, amikor láttuk, hogy tárgysorozatba-vételt nyer a dolog, és részletes, beható vitát folytattunk már ekkor, a harmadik alkalommal a bizottságról és ennek szükségességéről.
Mi feltettük azt a kérdést, hogy minek is ez a bizottság? Illetve úgy tettük fel a kérdést, hogy minek is kellett ez a bizottság? Mi volt a funkciója akkor, amikor a megállapodás a két miniszterelnök között megtörtént? Az első ilyen dolog önmagában ez a megállapodás, ez a külső indíték, hogy volt egy ilyen dolog, aminek eleget kéne tennünk itthon is. A másik, a belső indíték, hogy valóban többsíkúvá vált a probléma, többirányú megközelítést igényel. És volt egy harmadik, nagyon komoly indíték, úgy éreztük, hogy a kérdés feloldásához igen nagy mértékben hozzájárulhat a parlamentközi tárgyalás.
Ha megvizsgáljuk a jelenlegi helyzetet, napjaink helyzetét, akkor ezek a megállapítások, ezek az indítékok mennyire állják meg a helyüket, ezek feltétlenül vizsgálandók. Tehát mi most a helyzet? Azóta mi történt, mióta a bizottságok megalakításának ötlete, javaslata felmerült?
Kedves képviselőtársaim! Azóta a szlovák fél elterelte a Dunát. Ez egy igen lényeges különbség a korábbi helyzethez képest. Azóta, amióta a bizottságok ötlete és a javaslat felmerült, az EK részvételével megindult a rendezésre egy tárgyalási sorozat, melynek következő - remélhetően és talán utolsó - fordulója a holnapi napon lesz. Azóta született egy jegyzőkönyv Londonban, még novemberben, ami a vízátadás kérdésében egy megállapodást tükrözött, és rögzítette azt is, hogy a szlovák fél nem működteti az erőművet. Tehát lehet azt mondani, hogy a helyzet lényegesen megváltozott, mióta a vegyes bizottság, az ideiglenes bizottság megalakításának ötlete felmerült.
Az a kérdés, hogy mi a helye most, napjainkban ennek a javaslatnak? Az erről folyó vitában mi már nem szavaztunk, de azért elmondhatom a kétféle álláspontot, mert a bizottságon belül megoszlottak a vélemények. Az egyik ilyen vélemény a bizottságunkban az volt, hogy van helye ennek a bizottságnak, de nem pontosan úgy, ahogy a javaslattevők ezt leírták, illetve elképzelték. Van helye azért, mert valóban összetett a kérdés, van helye azért, mert a többi bizottság, ha fontosnak tartja, akkor mi részben őket sem zárhatjuk ki a probléma rendezéséből, a probléma megtárgyalásából, részben pedig magunkat sem zárhatjuk ki, hogy egy ilyen vegyes összetételű ideiglenes bizottság tagjai lehetünk, és harmadsorban pedig van helye, mert hisz a tárgyalódelegációt ki kell küldeni.
Viszont azoknak is az volt a véleménye, akik azt mondták, hogy van helye, de nem így: ha létrejön a bizottság, akkor bizonyos változtatásokat a javaslatban szükségszerű meglépni. Az egyik ilyen véleményünk a változtatás tekintetében az volt, hogy a vegyes bizottság összetétele ne környezetvédelmi, külügyi, gazdasági legyen, hanem feltétlenül szerepeljen benne az alkotmányügyi bizottság is, mint résztvevő, mert hiszen a probléma nagymértékben jogi probléma, és csak nem tudom, hányadrangú szempontból gazdasági probléma jelen pillanatban, és még egy ideig, az az érzésem. Tehát a bizottság összetételét mi - azok, akik azt mondták, hogy van helye, de módosítással - nem így láttuk elképzelhetőnek.
A következő gondolat az volt, hogy a környezetvédelmi bizottságnak meghatározónak kéne lenni. Ez nem egy többségi részvételt jelent, hanem azt jelenti, hogy a legnagyobb súllyal kerüljön ebbe az ad hoc vegyes bizottságba a környezetvédelmi bizottság. Ennek alátámasztására azon érveket sorolták fel képviselőtársaim, hogy szükség van a folyamatos ismeretre, tehát az előzmények ismeretére, és higgyék el, hogy ez egy nagyon összetett kérdés, és amikor ezzel foglalkozunk, az előzményeket nagyon jól kell ismerni hozzá.
Fontos tudni azt, hogy miről van szó, mert mi a környezetvédelmi bizottságon belül továbbra is döntően - nem kizárólag, de döntően - szakmai kérdésnek tekintjük. Kifogásolta bizottságunk néhány tagja azt is, hogy a javaslattevők azt mondták, hogy több oldalról közelítsük meg ezt a kérdést. Többféle bizottság vegyen részt benne. Ugyanakkor a javaslat nem elsősorban erre irányult, hanem azt mondta, hogy pártonként 2-2 fő, és csak mintegy mellékesen jegyezte meg, hogy az ilyen, olyan meg amolyan bizottságból. Tehát ezt véleményünk szerint jobban körül kell határolni, jobban körül kell írni, és megléphetővé kell tenni, hogy ez a bizottság hogy áll fel.
És végül azok, akik azt mondták, hogy ki kell egészíteni a javaslatot ahhoz, hogy el lehessen fogadni, azt mondták, hogy az a fajta feladatmeghatározás, amit úgy írtak le a javaslattevők, hogy a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni a feladat, ez meglehetősen pongyola és általános.
(16.50)
Jobban körül kell határolni ennek az ad hoc bizottságnak a feladatát.
Tehát most azokat a véleményeket mondtam el, melyekkel a bizottság a javaslatot kiegészíteni kívánta a vita során.
Most azoknak a véleményét is elmondanám, akik azt mondták, hogy nincs szükség erre a vegyes bizottságra - mondom, formálisan nem szavaztunk, nem tudom megmondani, hogy melyik volt a többségi vélemény; a formális szavazás csak az általános vitára való alkalmassághoz járult. Tehát azok, akiknek véleménye szerint nincs szükség egy ilyen bizottságra, azt mondták, hogy a környezetvédelmi bizottság rendelkezik azzal a jártassággal, hiszen havi rendszerességgel foglalkozik vele. Azt mondták, hogy a környezetvédelmi bizottság betölti a társadalmi ellenőrző bizottságnak a feladatkörét is, amit a Parlament megalakulása után, illetve a bizottság megalakulása után a miniszterelnök úr felkérésére vállaltunk, és mi úgy érezzük, úgy éreztük, illetve azok úgy érezték, hogy megfelelő módon képviseljük ezt az ügyet.
Akik úgy gondolják, hogy ne legyen szakmai bizottság, azt mondták, hogy van egy külön munkacsoportja a környezetvédelmi bizottságnak - egy vízlépcső-munkacsoport -, amely naponta figyelemmel kíséri, hogy mi történik a Dunával és mik történnek a tárgyalások során. Tehát azok foglalkozzanak vele továbbra is, akik benne vannak a dologban.
Végül azt mondták - akik úgy gondolták, hogy ne legyen szükség a vegyes bizottságra -, hogy az együttes bizottsági ülések lehetőséget adnak a többsíkú, többoldalú megközelítésre, tehát fölösleges ezért egy új bizottságot létrehozni.
Én most összefoglalásképpen csak három dolgot szeretnék tisztelt képviselőtársaimnak a figyelmébe ajánlani, amit kérek megszívlelni akkor, amikor a bizottság létrehozásában döntenek. Az egyik az, hogy a környezetvédelmi szempontoknak a súlyát be fogja határolni az, hogy milyen arányban kerül be ebbe a vegyes bizottságba, a környezetvédelmi bizottságba képviselő. Ez egy igen lényeges szempont a következő dolog miatt, amit szintén figyelmükbe ajánlok. Ha létrejön ez a vegyes bizottság, az fogja a vízlépcső kérdéseit tárgyalni. Ezzel párhuzamosan semmiképpen sem léphető az meg - és nem is hiszem, hogy bárki ilyenre gondolna -, hogy a környezetvédelmi bizottságtól elvonja ezt a kérdéskört. Tehát a környezetvédelmi bizottság a továbbiakban is sajátjának fogja érezni.
A kétféle bizottságban születő vélemény - gyanítom - nem fog mindig egybecsengeni, gyanítom, hogy később itt, a Házon belül gondokat és problémákat fog okozni, de nemcsak a Házon belül, hanem a Házon kívül is, sőt országhatáron kívül is.
Végül azzal fejezem be, hogyha ez a vegyes bizottság létrejön - mint ahogy nagy valószínűséggel létrejön -, át kell és át fogja vállalni azt a felelősséget - azt a bizottsági felelősséget -, amit eddig a környezetvédelmi bizottság viselt. Köszönöm a figyelmüket. (Kis taps.)
