ZSEBŐK LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg kétpercest kértem volna, de azért nem jeleztem külön, mert lehet, hogy ki fogok belőle lógni.
Én szeretném önöknek elmondani, hogy bizottságunk - a környezetvédelmi bizottság - meglehetősen más módszerrel közelíti meg a problémát, mint ahogy azt Iván Géza képviselőtársam tette. Nagyon hasonló a véleményünk Katona Tamás államtitkár úréhoz. Erre én most külön nem akarok kitérni, mert többen is elmondták ezt. Viszont az ő mondandójában is előkerült az a napjainkban nagyon-nagyon sokszor emlegetett kár mint lényegi kár a vízlépcsővel kapcsolatban, hogy kiszárad a Szigetköz. Igaza van Iván Géza képviselőtársamnak, hogy ez a vízlépcső hatását tekintve borzasztó nagy kár. És egy olyan kár, amely mellett nem mehetünk el, s elhárításáról gondolkoznunk kell.
Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy borzasztó nagy hiba lenne, hogyha ezt a kárt helyeznénk az összes kár fölébe, és az összes kárt szinte ezzel helyettesítenénk. Kérem, higgyék el, hogy az a hoszszabb távú károsodás, ami az ivóvízkészleteket illeti, borzasztó nagy súlyú. Borzasztó nagy súlyú! Lehet, hogy nem holnap jelentkezik, nem tavasszal jelentkezik, a vegetációs időszakban jelentkezik, biztos, hogy évek alatt fog jelentkezni, de az ivóvízkincs az, ami egyre inkább felértékelődik.
És akkor még folytathanám én a sort, hogy akkor, amikor a Szigetköz kiszáradásáról beszélünk, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Duna folyó lejjebb lévő szakaszain történő ivóvízkivételeket - parti szűrésű kutakra gondolok - nagyon nagy mértékben, hosszú távon és károsan befolyásolja a vízlépcső léte.
Továbblépek: a károkat tekintve, amikor vízlépcsőről beszélünk, nemcsak ennek a vízlépcsőnek a kárait kell figyelembe venni, hanem a példák sora bizonyítja, hogy az egyik vízlépcső kiköveteli, megköveteli a másik vízlépcső megépítését és így tovább. Egy olyan roppant gazdasági kényszert jelent ez hosszú távon, aminek értékelésétől mi nem tekinthetünk el.
Nem akarok a továbbiakban belemélyedni a vízlépcső problématikájának a megközelítésébe, összetett ez a probléma. És amikor azt mondtam, hogy környezetvédelmi és szakmai kérdésről van szó, akkor ilyen dolgokra gondoltam.
A másik dolog, hogy Pál László képviselőtársam azt mondta, hogy én - lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam, és akkor elnézést kérek mindenkitől - úgy gondolom, illetve azt közvetítettem mint bizottsági előadó, hogy a környezetvédelmi bizottság azt kívánja, hogy kizárólagosan kezeljük a környezetvédelmi szempontokat, egyfajta kizárólagossággal kerüljön bele e kérdéskörbe.
Vagy pedig, mintha azt mondtam volna, hogy a környezetvédelmi bizottságnak legyen kizárólagos szerepe. Én nem ezt mondtam.
Én azt mondtam, hogy fontosnak tartja a bizottság - és ez nem is a saját véleményem volt, ezt így megjegyzem, most már mondhatom, nem bizottsági előadóként mondom -, tehát a környezetvédelmi bizottságnak fontos szempontja volt, hogy a környezetvédelmi szempontok meghatározóak legyenek súlyaiban. Tehát nem arról van szó, hogy kizárólagosan a környezetvédelmi bizottság meg a környezetvédelmi szempont, hanem hogy meghatározó módon.
Ezt én azért mondom, mert mi a bizottságban továbbra is, a problémastruktúrát tekintve, alapvetően igenis környezetvédelmi kérdésnek tekintjük a vízlépcsőt, a vízlépcső által okozott problémát mindenféle tekintetben. Olyan környezetvédelmi kérdésnek tekintjük, aminek vannak bizony gazdasági, vannak külügyi, vannak politikai, önkormányzati stb. vonatkozásai. De alapvetően igenis környezetvédelmi kérdés, mely környezetvédelmi kérdés feloldásába, a környezetvédelmi probléma megoldásába kell, hogy bekapcsolódjanak az egyes szakterületek. Mi így gondoljuk, ezért mondtam ezt, ezt én is így gondolom egyébként.
A másik, amit megjegyzett Pál László képviselőtársam, hogy az eddigi tárgyalások alatt is túlsúlyosan képviselte a környezetvédelmi bizottság a vízlépcső ügyét. Én nem tudom, hogy pontosan mire gondolt, nem is lehet tudni, hiszen vízlépcsőkérdésben, a vízlépcső tekintetében a lépések az Országgyűlés által meghatározott módon, az Országgyűlés által elfogadott határozatban meghatározott módon történtek. A Kormány az egyes lépéseit ennek megfelelően tette meg, de hozzáteszem, hogy akkor, amikor egy részletlépésről volt szó. Akkor nem a környezetvédelmi bizottságot hívta oda a Kormány, hanem előzetesen egyeztetett a parlamenti pártokkal, frakcióvezetőkkel és az illetékes bizottságok vezetőivel.
Tehát nem igaz az, hogy az eddigi folyamatban a környezetvédelmi bizottság túlsúlyosan képviselte önmagát. Ez nem igaz, lehet, hogy ez egy ilyen érzés, én ezt nagyon sajnálom, azt hiszem, hogy ez az érzés máshonnan táplálkozik, nem pedig a tényekből.
A harmadik az a legfontosabb és a legnehezebben megválaszolható dolog, amiről egy-két szót mondanék, és én itt utalnék Fodor András Attila képviselőtársam hozzászólására, azt mondja, hogy: "Az eredményeket illetően szkeptikus vagyok."
Én értem, hogy mire gondol, de én nem így fogalmaznék. Én úgy fogalmaznék, illetve megkérdezném előtte, hogy mi is a bizottság dolga, egyáltalán minek ez a bizottság? Mit fog csinálni ez a bizottság tetteiben, feladataiban, és mit tud elérni ez a bizottság?
Én úgy gondolom, hogy a bizottság eredménye ahhoz van kötve, hogy a vízlépcső sorsa hogy és mint fog alakulni. Ugyanis nem a bizottság fogja önmagában kezelni a vízlépcsőproblémát, hanem ez a kérdés nyilvánvalóan több pályán fut, gondolok itt a holnapi EK-részvételű tárgyalásra. Borzasztó nagy mértékben befolyásolja a jövőt, hogy a holnapi tárgyaláson a Hágai Nemzetközi Bírósághoz való fordulás kérdésében és az addigi ideiglenes vízátadás kérdésében születik-e megállapodás és milyen megállapodás, születik.
S hogyha ez holnap nem születik meg, akkor is borzasztó nagy kérdés az, hogy mi lesz az igazi funkciója és mi lesz az igazi szerepe ennek a bizottságnak. Nem mérhető meg, egész egyszerűen szerintem pillanatnyilag, napjainkban nem mérhető meg.
Ennek ellenére én személyesen azt mondom, hogy helye van ennek a bizottságnak, helye van annak is, hogy ebben a bizottságban a szakmai összetétel többirányú, és azt hiszem, hogy a kapcsolattartás, egy állandó kapcsolattartás az egy olyan dolog, ami a közben felmerülő problémákat és az addigi problémákat oldani tudja, és a megoldás érdekében, lehet, hogy kis lépésekkel, de tovább tudja mozdítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)