CSÓTI GYÖRGY (MDF)

Teljes szövegű keresés

CSÓTI GYÖRGY (MDF)
CSÓTI GYÖRGY (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos dokumentum van a tisztelt Ház előtt, a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai alapelvei. Hosszú előkészítő munka és tárgyalássorozat után került ez a tisztelt Ház elé, és ez nagyon indokolt volt, hogy megfontoltan és az öszszes szempontot egyeztetve szülessen meg ez a dokumentum.
Fontos volt azért, mert a biztonságpolitikai alapelveknek tükröznie kell a magyar társadalom akaratát, és egy egységes akaratot kell, hogy tükrözzön, és fontos volt azért is, hogy alapos előkészítő munka előzze meg a mai tárgyalást, mert a külső körülmények az elmúlt években erősen változtak, s azok nélkül, azok figyelembevétele nélkül nem lehetett a mi céljainkat a realitásokhoz mérve megfogalmazni.
Ez a dokumentum - mint az előttem szólók is kifejtették - üzenet a világnak, de elsősorban a közvetlen környezetünknek. Nagyon fontos, hogy kifejezésre jusson, hogy mit akarunk, és azt hogyan akarjuk elérni. És nagyon fontos az, és ez megszületett a dokumentumban, hogy kifejezzük a magyar társadalomnak azt az akaratát, hogy magyarként akarunk európaiak lenni, vagy másként fogalmazva: európaiként is meg akarunk maradni magyarnak.
Ezt ennek a dokumentumnak két alapelve testesíti meg. Egyik az, hogy kifejezi, és ebből indul ki, hogy az európai biztonság oszthatatlan, a másik pedig az, hogy a veszélyforrások és a gondok közül kiemeli, indokoltan kiemeli a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezetlenségét, és ezek rendezésére irányuló törekvéseket elsődleges fontosságúnak tekinti.
Meg kell erősíteni barátainkat a közvetlen környezetben és a távolabbi körben arról, hogy szándékaink változatlanok, céljaink változatlanok, és meg kell nyugtatni - ha vannak nyugtalankodók a környezetünkben -, hogy nem ellenükre, hanem csakis velük együtt akarjuk a biztonságunkat garantálni, csak együtt tudunk a szomszéd országokkal egy közép-európai biztonságot létrehozni és megőrizni.
Lehetséges azonban, hogy néhány szélsőségesen nacionalista vagy soviniszta erőnek, vagy erőknek ez nem lesz megnyugtatás, de mindenképpen világossá kell váljon előttük is, hogy vádjaik megalapozatlanok és tarthatatlanok. Lehet, hogy egy-két gondolatot megismétlek az előttem szólók által elmondottakból, teszem ezt azért, mert nyomatékosítani akarom és alá akarom húzni, hogy ezek mennyire fontos gondolatok ebben a dokumentumban.
Az egyik ilyen az európai biztonság oszthatatlansága és a biztonsági kérdés komplex volta, az, hogy ma már elsősorban politikai kérdés ez, de számos más vonatkozása: gazdasági, emberi jogi, környezetvédelmi és természetesen katonai vonatkozása is van.
De ezeket a kérdéseket - ahogy ezt már sokszor hangoztattuk - csakis európai keretekben, nemzetközi együttműködéssel lehet megvalósítani. Ezek a szervezetek: az Európai Közösség, amellyel társulási szerződést kötött hazánk is a visegrádi országokkal együtt, és amelynek szervezeteiben Magyarország ugyancsak összpárti és konszenzus alapján kialakított elképzelések megvalósítása érdekében politikai téren a legszorosabb együttműködést akarja kialakítani. Törekvésünk a közeljövőben az, hogy az Európai Közösség politikai szervezeteiben teljes jogú tagként részt vehessünk, a társulási szerződés ratifikálása után a magyar külpolitika ilyen irányú erőfeszítéseket tesz.
Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet rendkívül fontos, talán azt is lehet mondani, hogy biztonságpolitikai szempontból legfontosabb fórumnak tartjuk, hiszen a transzatlanti gondolatot itt lehet megtestesíteni, s a térség valamennyi érintett országa itt fejtheti ki ez irányú tevékenységét. Azonban ehhez ennek a szervezetnek a döntéshozását hatékonyabbá kell tenni, és a válságkezelő mechanizmusait ugyancsak hatékonyabbá kell tenni, hasonlóvá, mint az ENSZ, amely azt biztosíthatná, hogy regionális kérdésekben, kontinensüket érintő kérdésekben elsősorban az EBEÉ tudjon döntéseket hozni, és meg kell teremteni azt a hátteret, amely ezeknek a döntéseknek a megvalósítását is biztosítja.
Nagyon fontos az Európa Tanács is. El kell mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar Országgyűlés képviselői, akik az Európa Tanácsban tevékenykednek, nagyon hasznos munkát végeztek annak érdekében, hogy az egyik sarkalatos kérdés a biztonságpolitika szempontjából a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezettsége megvalósuljon, majd előbbre jusson. Szeretném említeni azt a közelmúltban elért nagyon jelentős eredményt, amellyel a magyar diplomácia és a magyar Országgyűlés képviselői fáradoztak, hogy az Európa Tanácsnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló megállapodását kiegészítette, illetőleg elkészült az a tervezet, amelyet a tagországoknak el kellene most majd fogadni a kisebbségek védelméről.
(11.00)
Ez nagymértékben elősegíti a biztonságpolitikai kérdések rendezését, illetőleg azt, hogy a közép-európai és kelet-európai országok ezt a kérdést - mint ahogy ez valóban így van - elsőrangú biztonságpolitikai kérdésként kezelve rendezzék, megoldják.
Ugyancsak nagy erőfeszítéseket teszünk - elmondhatom; mind az országgyűlési képviselők, mind a magyar diplomácia - a NATO-hoz és a Nyugat-európai Unióhoz való közeledés területén, együttműködést és közreműködést ajánlva fel egyben és kifejezve azt, hogy az európai közösségi tagságnak - amely talán az évtized végéig megvalósul Magyarország számára - a részlépésekben, a biztonságpolitikában kifejezésre kell jutnia már most. Konkrét lépésekre is gondol a magyar külpolitika, amikor megfogalmazza azt az elképzelését, hogy a Nyugat-európai Unióval, amely majd az Európai Politikai Unió biztonságpolitikai szervévé fog válni, és a tervek szerint a NATO európai pillére lesz, szervezett, intézményes együttműködést alakítson ki, például - és ez most az egyéni véleményem - társult tagság elérése révén, amely az Európai Közösséggel történt társulási szerződés ratifikálása után valósulhat meg.
A dokumentum, amely a biztonságpolitikai alapelveket tárgyalja, számos veszélyforrást sorol fel. Én hármat szeretnék kiemelni ezen veszélyforrások közül.
Az egyik a már említett nemzeti, kisebbségi kérdés rendezetlensége, a másik a gazdasági elmaradottság, és a harmadik az érintett országokban történő mélyreható alapvető átalakulás, a rendszerváltás nehézségei. Ezeket a nehézségeket, ezeket a problémákat is csak közös összefogással, európai keretekben lehet megoldani. Bármennyire is szeretnénk magunk megoldani, ez elképzelhetetlen, csak szomszédainkkal, regionális együttműködéssel és az egész kontinens együttműködésével tudjuk megoldani ezeket.
Erre is van egy nagyon jó példa: az elmúlt hét végén írta alá Lengyelország, Ukrajna és Magyarország külügyminisztere azt a megállapodást, amelynek Kárpáti Eurorégió a neve, és amely egy régi gondolat - a régi alatt 2-3 évet értek -, s amelyet ugyancsak a magyar diplomácia szorgalmazott. Ez hallatlanul fontos a térség együttműködése szempontjából is és az európai integráció szempontjából is.
Szeretnék kihangsúlyozni és aláhúzni egy gondolatot, amely szintén tükröződik ebben a dokumentumban: a biztonság legnagyobb garanciája lehet az, ha gazdasági együttműködés, gazdasági összefonódottság van az érintett országok között. Ezért is nagyon fontos, hogy térségünkben - ahol ez még nem alakult ki, illetőleg rosszul működött az elmúlt időszakban - egy valós, közös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés legyen. Erre is kiváló példa ez a Kárpáti Eurorégió gondolata, illetőleg annak megvalósítása. Bízunk benne, hogy Szlovákia keleti tartományai még ebben az évben csatlakoznak, mint ahogy ezt már kifejezték, hogy csupán adminisztratív okok miatt nem sikerült most a csatlakozás, és nagyon hőn óhajtjuk azt, hogy Románia, illetve Erdély észak-keleti részei, tartományai ugyancsak csatlakozhassanak ehhez az együttműködéshez.
Itt szeretném, tisztelt képviselőtársaim, kihangsúlyozni, kiemelni azt a gondolatot - amely ugyancsak teljesen együttműködve a Parlament hat pártjával került be ebbe a dokumentumba -, hogy Magyarország nem tudja elképzelni szomszédaival a jószomszédság kialakítását az ott élő magyar kisebbségek kérdésének megoldása nélkül. Alapvető kérdés a jószomszédság szempontjából, de itt is hangsúlyozni kell, hogy ez is kölcsönös érdek. Hangsúlyozni kell, hogy az Európába vezető úton csak olyan országok tudnak előrehaladni, amelyek nem söprik szőnyeg alá a belső gondjaikat, hanem azokat megoldva, méghozzá európai módon megoldva és az európai normák szerint megoldva kívánják a csatlakozást.
Ezt szeretnénk nagyon elősegíteni a magunk erejével, és készek vagyunk minden tárgyalásra, minden együttműködésre. De egyet le kell szögezni, amit a dokumentum is tartalmaz, hogy bármilyen együttműködés a szomszédos országokkal nem mehet az ott élő magyar kisebbségek rovására.
Szeretném még azt is aláhúzni, hogy a dokumentum kifejti, Magyarország kizár és elítél minden erőszakos határmódosítást, és Magyarország kizár és elítél minden etnikai tisztogatást, mindenféle meglévő etnikai viszonyokat mesterséges módon megváltoztatni kívánó szándékot, és kifejezi azt, hogy az ilyen törekvések aláássák az együttműködést a szomszédos országok között, és háborús forrásokká válnak, mint ahogy azt a volt Jugoszlávia területén tapasztalhattuk.
A biztonságpolitika elsődlegesen politikai eszközökkel valósítható meg, a biztonság elsődlegesen politikai úton érhető el. De ehhez nem lehet kizárni - sőt a dokumentum, az alapelvek nem is zárják ki - egy olyan fegyveres erő működését, amely az ország területi épségének és az ország lakosságának védelmét biztosítja. Természetesen ez a fegyveres erő összhangban kell legyen a leszerelési értekezlet, illetőleg a fegyverkorlátozási értekezletek határozataival, és csupán védelmi célra és csupán arra szolgál, hogy egy esetleges támadás esetén az agresszort fel tudja tartani, és az ország területi épségét, a lakosságának épségét garantálni tudja.
Erre a gondolatra kell épüljön a honvédelmi alapelvek, és erre a gondolatra kell alapozzon a honvédelmi törvény, mint ahogy tudomásom szerint ez így is történik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném kérni, hogy az előttünk levő biztonságpolitikai alapelvekre vonatkozó előterjesztést fogadják el. Járuljunk ezzel hozzá ahhoz, hogy hazánk nyugodt erőként vehessen részt a közép-európai térség biztonságának garantálásában. Köszönöm figyelmüket! (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem