BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A kérdéssel kapcsolatban néhány alapfogalmat szeretnék tisztázni nagyon röviden. Egyrészt nem privatizálásról van szó, hiszen nem államosított vagyon visszajuttatásáról beszélünk, és a nevesítés szó sem ennek a jogintézménynek a keretében lezajló változásokat szokta illetni, hanem egy másfajta tulajdoni formát, a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos, valóban kommunizált vagyon sorsát illető törvénykezésnek volt ez a tárgya, és így került be a köztudatba, a jogászi szóhasználatba is.
Másrészt szeretném elmondani önnek és a tisztelt Parlamentnek, hogy jelenleg egy alkotmánybírósági eljárás folyik e tárgyban, néhány nyugdíjas ügyvéd panaszát tárgyalja az Alkotmánybíróság.
Talán nem szerencsés, hogy itt a Parlamentben, a döntést megelőzően, a tisztelt képviselő úr kérdésére esetleg politikai nyomatékot kívánnának bárkik is szerezni az Alkotmánybíróság döntését megelőzően és mintegy arra is hatással szándékoltan.
A harmadik: van jogi szabályozás, tisztelt képviselő úr, a jogi szabályozás az, hogy nincsen visszaható hatálya a tisztelt Parlament által 98 %-os arányban megszavazott törvénynek, hogy tudniillik az ügyvédi munkaközösségi vagyonból való részesedés kapcsán a kiváló ügyvéd természetesen csak abban az esetben számíthat és tarthat igényt elszámolásra, amennyiben a törvény hatálybalépésekor tagja volt a munkaközösségnek. Ettől függetlenül természetesen beszereztem a budapesti Ügyvédi Kamara elnökének állásfoglalását, továbbá a mi munkatársaink a tegnap megkapott kérdéssel kapcsolatban kidolgozták a választ, amelynek kapcsán azt tudom mondani, hogy már a vonatkozó módosított ügyvédi törvényt megelőzően is volt egy gyakorlat az ügyvédi kamarákat tömörítő, korábbi elnevezés szerinti Országos Ügyvédi Tanács állásfoglalása kapcsán, amely szerint az 1991. január hó 7-én kiadott ajánlásuk alapján az ügyvédi szervek figyelmét felhívták, hogy a munkaközösségek vagyonának felosztásakor - tehát felosztásról van szó - a vagyon létrehozásában részt vett, még élő nyugdíjas ügyvédek - esetleg az özvegyük - a méltányosság figyelembevételével juttatásban részesüljenek, természetesen a munkaközösség taggyűlése - mint egyedül döntésre jogosult szervezet- hatáskörébe utalva a döntés tényleges formáját.
Eztkövetően, ettől az ajánlástól függetlenül valamennyi ügyvédi kamara - tehát az új törvény hatálybalépését követő időszakban - szintén ajánlotta a kamarák szerint illetékes vagy a kamarákhoz tartozó munkaközösségek tagjainak figyelmébe ezt a megoldást. Néhány helyen a kérdést így oldották meg, hogy a jóval korábban nyugdíjba vonult ügyvédeket is részesítették néhány helyen ettől eltérően, néhány helyen pedig figyelmen kívül hagyták az ajánlást.
Egyet le kell szögezni - tisztelt képviselő úr - a kérdésre adott válaszban, hogy semmi szín alatt nem tervezünk jogszabály-módosítást, hiszen annak idején ez a kérdés - a jogszabály kidolgozása során - a parlamenti pártokban helyet foglaló - hogy úgy mondjam - szakemberek konszenzusán is alapulva, teljesen világosan azt a szándékot kívánta tükrözni, hogy a korábban is a magántulajdoni szférába és csak oda tartozó ügyvédi munkaközösségi tulajdon felosztása során semmiféle állami beavatkozás vagy pláne miniszteri hatáskör az új törvényi szabályozásban ne jelenhessen meg. Így tehát nem látok sem indokot, sem szükséget, sem lehetőséget a jogszabály-módosításra. Az egy más kérdés, hogy a méltányos rendezésre való törekvésre irányuló szándékot támogatjuk, és úgy tudom, az ügyvédi választott önkormányzati szerveknek is ez az álláspontja, és többé-kevésbé ennek érvényt is tudnak szerezni.
Hogy a bíróságok - a képviselő úr kérdése szerint - netán különböző módon foglalnának állást, ez nagyon szerencsétlen dolog lenne, hiszen a törvény világos és egyértelmű. Még egyszer megismétlem, a törvénynek nincsen visszaható hatálya, tehát a munkaközösségi vagyon elszámolásánál csak a munkaközösségben tagként tevékenykedő ügyvédeket lehet figyelembe venni eltérő megállapodás hiányában.
Egy mondatot szeretnék még mondani a látszólag valóban bizonyos szempontból méltánytalan vagy nem minden érdeket figyelembe vevő szabályozás mellett: szeretném felhívni képviselő úr figyelmét arra, hogy az új ügyvédi szabályozás lehetőséget ad minden nyugdíjba vonult ügyvédnek igen méltányos körülmények között történő joggyakorlatra és gyakorlatilag kedvezményes módon történő ügyvédi tevékenység folytatására, sőt megszüntetett kamarai tagságok visszaállítása, helyreállítása során tulajdonképpen egy automatikus eljárás alapján ezek a korábbi sérelmeknek tűnő, vagyoni hátrányos helyzetek kompenzálódhatnak.
(15.00)
Kérem ennek tükrében a választ elfogadni, illetőleg abban megnyugodni. Természetesen az Ügyvédi Kamara elnökével való konzultálásom alapján szeretném közölni, hogy minden nyugdíjas ügyvéd számára részletes felvilágosítással és jogi segítséggel állnak rendelkezésre ezek az önkormányzati, az államtól teljesen független szervek. Köszönöm. (Taps.)
