ÁDER JÁNOS, DR. a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke:
ÁDER JÁNOS, DR. a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke:
ÁDER JÁNOS, DR. a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A budapesti II. és III. Kerületi Bíróság fordult mentelmi ügyben az Országgyűléshez, így került ez az ügy a mentelmi bizottsághoz.
Az ügy alapja, hogy Cseh Sándor debreceni lakos nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett Torgyán József ellen.
Az ügyet itt be is fejezhetném, azonban a dologhoz némi magyarázat hozzátartozik. A megkeresés ugyanis meglehetősen régen történt már. A mentelmi bizottság több alkalommal is megpróbálta az ügyet tárgyalni - két alkalommal elhalasztotta, és harmadszorra hozta meg a döntését. Ugyanis nemcsak Cseh Sándor indított vagy tett büntető feljelentést Torgyán József ellen, hanem ezt megelőzően Torgyán József is büntető feljelentést tett Cseh Sándorral szemben. (Derültség. - Taps a kisgazdák padsoraiban.)
Az első alkalommal, amikor a bizottság ezt az ügyet tárgyalta, Torgyán József kifogásolta, hogy az általa korábban tett feljelentés ügyében nem történt semmi sem. Itt tudni kell - és nagyon fontos, hogy erre a képviselőtársaim figyelmét felhívjam -, hogy a jelenleg hatályos szabályok nem adnak egyértelmű eligazítást az esetben, hogy ilyenkor mi a teendő.
Ugyanis abban az esetben, ha valamelyik parlamenti képviselő kíván ilyen ügyben: rágalmazási ügyben büntetőeljárást indítani egy másik személy ellen, akkor a ma hatályos törvények szerint, a büntető törvénykönyv szerint ő hivatalos személynek minősül. A büntetőeljárási törvény szerint csak az Országgyűlés hivatott és jogosult arra, hogy a büntetőeljárás kezdeményezése feljelentést megtegye.
A Házszabályunk azonban nem rendelkezik arról, hogy ebben az esetben az Országgyűlést ki személyesíti meg: az Országgyűlés elnöke, valamelyik bizottság vagy valamelyik másik személy. Ezért ezek az ügyek 1990 óta állnak - több ilyen ügy is van egyébként -, s ezekben az ügyekben nem sikerült döntést hozni. Az ügyrendi bizottság nem tudott állást foglalni ebben a dologban. Végül a mentelmi bizottság hosszas gondolkodás után arra jutott, hogy a büntető jogszabályok módosítását kezdeményezi. Tehát ezzel az állásfoglalásunkkal az adott konkrét ügyben, ami most itt önök előtt van, megvártuk a büntető törvénykönyv módosítását. Ennek a megtárgyalására még nem került sor, de az Országgyűlés ezt remélhetőleg hamarosan megtárgyalja és elfogadja. Ebben, ha javaslatunkat elfogadja az Országgyűlés, megoldjuk ezt a problémát, és lehetőség nyílik arra, hogy ezekben az ügyekben is ne az Országgyűlés, hanem a képviselő magánemberként tegye meg a feljelentést, és képviselje utána a vádat. Tehát ez hozzátartozott a történethez.
Mindezt, ami a történetet kerekké teszi, azért mondtam el, mert volt ez ügyben a bizottság és Torgyán József között egy levélváltás is. Feltételezem, hogy Torgyán József erről beszélni fog. Az adott, konkrét ügy kapcsán, amiben most a mentelmi jog felfüggesztéséről kell döntenünk, semmiféle olyan kötelezettsége nincs az Országgyűlésnek, hogy megvárja a másik ügyben az eljárás kimenetelét. Tehát minden további nélkül jogszerűen eldönthető ma ez az ügy. Annál is inkább indokolt ez, mert a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint 30 nap lenne a határidő arra, amíg a bizottságnak a Parlament elé kell tárnia az ügyet. Ezt a határidőt már elég lényegesen elmulasztottuk.
Miután a két ügy között ilyen szempontból semmiféle összefüggés nincs, ha a törvényes szabályokat és a határidőre vonatkozó szabályokat be akarjuk tartani, úgy gondolom, hogy a Parlament ma el tudja dönteni ezt a kérdést.
Csak megismételném a bizottság javaslatát: javasoljuk, hogy ebben a konkrét ügyben a Parlament függessze fel Torgyán József mentelmi jogát. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
