KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

Teljes szövegű keresés

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációra a következő választ fogom adni vagy szeretném adni:
A 97/1992. kormányrendelet szerint folyósított munkahelyteremtő támogatás, valamint az önkormányzati támogatás a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál valóban adóköteles bevételnek minősül, ennek közgazdasági és jogi indokai a következők:
A személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó az adóévben elért vállalkozói bevétele és a vállalkozói bevétel elérése érdekében az adóévben felmerült és igazolt költségeinek a különbözete - mint adóköteles jövedelem - után adózik, tehát: bevétel - költség = adóalap.
Ebből következően, ha a kapott támogatás vagy támogatások a céljuknak megfelelő módon kerülnek felhasználásra, tehát ezt a vállalkozó a költségek, tehát például a munkahelyteremtés finanszírozására fordította, akkor e bevételének a jövedelemtartalma nulla lesz, elszámolja bevételként is, kiadásként is. A különbözet annyi, hogy teremtett vele munkahelyet. Tehát nem lesz adóköteles ez a jövedelem, nem növeli az adó alapját.
Egy példán: ha az egyéni vállalkozó bevétele egymillió forint, és a költsége 700 ezer forint, akkor az adóköteles jövedelme 300 ezer forint. Abban az esetben, ha egy ilyen típusú vagy bármilyen támogatás címén, amelyik így számolható el, és elég sokfajta ilyen van, kap félmillió forintot, amit adóköteles bevételként kell számba vennie, de ezt munkahelyet teremtő, illetőleg más vállalkozói költségeinek a finanszírozására fordítja, akkor ezzel az összeggel a költségei is megnövelhetők, illetve megnövelendők.
Tehát a bevétele másfél millió forint lesz, a költségei 1,2 millió forintot tesznek ki, és az adóköteles jövedelme ugyanúgy 300 ezer forint lesz, minthogyha nem kapott volna ilyen támogatást. De azért itt tessék figyelembe venni azt, hogy egyszer költségvetési, állami vagy önkormányzati pénzből megkapta a támogatást, tehát munkahelyet teremthetett, ezt elszámolhatja költségként, és nyilvánvalóan hosszú távon, 1-2 éven belül a profitja is növekedni fog, az adóköteles profitja, és az osztozkodás során nem fog rosszul járni.
Ha ez a támogatás nem számítana az adóköteles jövedelmek vagy bevételek közé, akkor kétszer kapná meg. Egyszer megkapna egy forintot a költségvetésből, és ha még az adóból is méltóztatna leiratni a képviselő úr, akkor két forintot kapna, kétszer kapná meg ezt a támogatást.
A jogi vonatkozások tisztázottak, a személyijövedelemadó-törvény szabályozza az erre vonatkozó elszámolási rendet.
Szeretném megemlíteni, hogy a Kormány a vállalkozások élénkítése érdekében 1993-tól az eddig kizárólag amortizáció útján elszámolható beruházási költségeknél jelentős könnyítést javasolt a Parlamentnek, amelyet a Parlament el is fogadott. Az egyéni vállalkozó január 1-jétől a gépek, berendezések, felszerelések és járművek - kivéve természetesen a személygépkocsit - beszerzésére fordított kiadásait amortizáció alkalmazása helyett választása szerint egy összegben is elszámolhatja költségként. Ez a kedvező változás többek között az interpelláció tárgyát képező beruházási támogatások költségkénti érvényesítését is nagymértékben elősegíti.
Végül, miután az interpelláció címe nagy ívű volt: támogatja-e a Kormány az elmaradott térségek munkahelyteremtő vállalkozóit, vagy csak úgy tesz, mintha támogatná? Szeretném elmondani, hogy a támogatások bevett formája általában a helyi önkormányzati támogatás, a helyi adókból nyújtott támogatás, aminek megvan a lehetősége, telekbiztosítások, közművek és így tovább, a Kormány 18 milliárd forintot fordít ez évben a foglalkoztatáspolitikára, többek között munkahelyteremtésre, és az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodás szerint most dolgozunk egy új foglalkoztatási politikán. Hiszen nem lehet az, hogy százmilliárd forintot költsünk el passzív célokra munkanélküli-járadékként. Ennek egy részét aktívvá kell tenni.
Kérem a tisztelt Házat, hogy válaszomat és adótanácsomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem