HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke:
HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke:
HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai közösségi ügyek bizottsága 8652-es számon önálló indítványt terjesztett a tisztelt Ház elé. Az önök előtt lévő indítvány mindössze egy oldalon, három pontból áll - mégis nagy jelentőséggel bír, hiszen az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság között aláírt társulási szerződés végrehajtásáról szól. Éppen ezért engedjék meg, hogy röviden felvázoljam az indítvány megszületésének körülményeit és okait, valamint röviden szóljak annak tartalmáról.
(15.50)
Tisztelt Elnök Úr! Mint közismert, a rendszerváltás után megindult tárgyalások eredményeképpen Antall József miniszterelnök úr 1991. december 16-án Brüsszelben aláírta a társulási szerződést, azt a dokumentumot, amely a magyar gazdaság jövőjét hosszú távon meghatározza.
Ezt a szerződést az Európa Parlament 1992. december 15-16-án tárgyalta meg, és minden módosítás nélkül egyhangúlag elfogadta.
Mint képviselőtársaim nyilván emlékeznek rá, az Országgyűlés tavaly november 16-án tárgyalta, folytatott vitát, és 17-én országgyűlési javaslat formájában jóváhagyta az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság között megkötött társulási szerződést.
A határozati javaslat vitája során felmerült bizonyos módosító indítványok beterjesztése. Először a bizottságunk fideszes tagjai szóban tették meg módosító indítványukat, majd mégis elálltak szándékuktól, pontosabban attól, hogy az Európa Parlament által már ratifikált, egy úgynevezett nemzetközi szerződéshez valamiféle módosítást vagy kiegészítést tegyenek.
Majd Pál László képviselőtársunk hasonló tartalommal újabb módosító indítványt fogalmazott meg most már írásban, és kívánt benyújtani. Szándékától nem állt el. Végül is a bizottsági vita során megszületett az egészséges kompromisszum.
Ha a bizottságunk hasonló tartalommal önálló határozati javaslatot terjeszt a tisztelt Ház elé egy hónapon belül, akkor képviselőtársam visszavonja módosító indítványát. Ezt a megoldási formát Kádár Béla miniszter úron keresztül a Kormány is elfogadta.
Az egy hónapos határidőt betartván, 1992. december 16-án így került a tisztelt Ház elé a most tárgyalandó országgyűlési határozati javaslat.
Bizottságunk tehát teljesen egyetértett az egyéni képviselői elképzelésekkel, és azok céljait messzemenően támogatta. De a nemzetközi jogi formáknak és szokásoknak eleget téve fontosnak tartottuk, hogy az előttünk lévő javaslat a társulási szerződéstől különállóan, mintegy önálló végrehajtásként jelenjen meg. Úgy vélem, hogy ezzel még nagyobb hangsúlyt kap az ügy fontossága.
Tisztelt Elnök Úr! Engedjen meg néhány szót az indítvány tartalmáról. Bizottságunk létrejöttének és eddigi működésének egyik legfontosabb célja az volt, hogy az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság között, a kormányzati törekvésekkel összhangban, a politikai és gazdasági kapcsolatok minél szorosabbá váljanak. A végső cél tehát világos és egyértelmű. Amit miniszterelnök úr Brüsszelben, minden politikai párt itthon a Parlamentben már kifejtett, sőt maga a társulási szerződés preambuluma is megfogalmazott: Magyarország teljes tagságának minél hamarabbi elnyerése.
Az előttünk álló hat-hét esztendő e cél elérésének az úgynevezett átmeneti vagy felkészülési ideje, ami nem kis kihívást jelent a magyar gazdaság számára, és nem kevés feladatot ró a kormányzat és a törvényhozás vállára, a jogi harmonizáció folyamatos végzésére.
Éppen ezért tartja fontosnak bizottságunk, hogy elsősorban a gazdasági szféra a Parlamenten keresztül is minél több információhoz tudjon jutni a társulási szerződésről, illetve annak működéséről.
Tisztelt Elnök Úr! A parlamenti demokrácia szabályainak megfelelően bizottságunk ezzel a javaslatával azt szeretné elérni, hogy a Parlament folyamatosan ellenőrizhesse a társulási szerződésben foglaltak végrehajtását.
Rövid távon, az 1. pontban, az Országgyűlés azt kéri a Kormánytól, hogy ez év március 31-ig terjesszen be írásos tájékoztatót a társulási szerződés végrehajtásáról. Ugyanis a szerződés kereskedelmi megállapodásai már az elmúlt év március elsejével ideiglenesen életbe léptek, tehát az azóta eltelt közel egyéves mérleg megvonásáról kérünk írásbeli tájékoztatót.
Ehhez kapcsolódóan még arról is szeretnénk tájékoztatást kapni, hogy hogyan érvényesültek a piacvédelmi eszközök alkalmazásai. Itt jegyzem meg, tisztelt elnök úr, hogy a bizottságunkat már eddig is folyamatos információkkal látta el a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, tehát már egy meglévő gyakorlatot bővítünk ki, és foglalunk törvényi formába.
A második pontban a további, úgynevezett középtávú tájékoztatáson túl, a társulási szerződés életbelépése után fél éven belül az Országgyűlés tájékoztatást kér a végrehajtásra irányuló kormányzati intézkedések tervéről, beleértve a jogszabályok harmonizálásának a feladatait is.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a társulási szerződés csak akkor léphet életbe, ha az Európai Közösségek 12 nemzeti parlamentje, beleértve a 20 kamarát, ratifikálja, azaz jóváhagyja. Jelenleg 5 parlament hagyta jóvá.
Az elmúlt héten az Európa Parlament külügyi bizottságának elnökével, Baron Crespo úrral és az Európa Parlament Magyarországgal foglalkozó delegációjának elnökével: Habsburg Ottó úrral folytatott brüsszeli tárgyalásaink során kiderült, hogy ez a ratifikációs folyamat ez év májusában befejeződhet. Ezért tervezzük június 7-8-9-ére az Európa Parlament és a magyar Országgyűlés között felállítandó vegyes bizottság első ünnepi ülését Budapesten.
Végül, a harmadik pontban hosszú távra, azaz évenként kér az Országgyűlés ilyenfajta írásbeli tájékoztatót a már előbb jelzett témában.
Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő határozati javaslattal, a Kormánytól kért rendszeres tájékoztatás révén nemcsak az országgyűlési képviselők, hanem az érdekelt gazdasági vállalatok és egyáltalán az érdeklődő, szélesebb közvélemény is elegendő információhoz juthat Magyarországnak az Európai Közösségekbe történő integrációjának a helyzetéről, hiszen az ország jövőjét meghatározó folyamatról van itt szó.
Bizottságunknak éppen ezért az egyik legfontosabb filozófiája a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás. Mert szeretnénk elkerülni azt, hogyha Magyarországon 6-7 év múltán népszavazás lenne az európai közösségi tagságunkról, akkor ne járjunk úgy, mint a maastrichti szerződéssel kapcsolatban a svájciak vagy a dánok, akik "nem"-mel szavaztak. Meggyőződésem, hogy a francia népszavazás gyenge "igen"-jében is szerepet játszott a francia lakosság kevésbé tájékozottsága. Ezért kérem képviselőtársaimat, fogadják el bizottságunk indítványát. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
