SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is szeretném leszögezni, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége támogatja az előttünk fekvő indítványt, különös tekintettel arra, hogy - mint ahogyan azt Hörcsik elnök úr, az EK-bizottság elnöke is említette - a FIDESZ kezdeményező szerepet játszott a társulási szerződésnek a ratifikációja idején egy ilyen tartalmú határozatnak az elfogadásában. Egy ponton szeretném kiigazítani, hiszen nem a társulási szerződéshez magához szerettük volna ezt a kiegészítést tenni - erre nincs is mód -, hanem az azt elfogadó határozatot szerettük volna kiegészíteni.
A FIDESZ a jelenlegi szöveget el tudja fogadni annak ellenére, hogy egy kicsit kompromisszumosabb, mint amit annak idején mi terveztünk. A társulási szerződés vitája során elmondott beszédemnek a végén javaslatokat tettem a Kormánynak több ponton. Az egyik ilyen volt, hogy egy szervezeti koncepciót terjesszen az Országgyűlés elé, vagyis hogy milyen szervezeti keretben kívánja a jövőben az európai közösségi csatlakozásnak a kérdését rögzíteni. Fodor András Attila érintette, hogy itt most EK-minisztérium legyen vagy államtitkárság; vagy nagyon sokféle átmeneti változat is létezik Európában. Tehát mindenképpen rögzíteni kellene, hogy az elkövetkező időben milyen szervezeti keretekben folyjék ez a tevékenység.
A másik ilyen javaslat nem is annyira a gazdasági minisztériumokhoz, hanem az Igazságügyi Minisztériumhoz szólt, méghozzá a jogharmonizációs koncepciót szerette volna számonkérni rajta, és azt szerette volna, ha egy ilyen koncepciót maga az Országgyűlés is megvitathat, különösen arra tekintettel, hogy az Országgyűlésben folyik azoknak a törvényeknek az elfogadása, amelyeket majd később módosítani kell akkor, amikor a jogharmonizációs szempontokat is figyelembe vesszük. Természetesen van számos olyan törvény, amelynél már ezt figyelembe veszik, de azt hiszem, hogy fontos lenne a Parlamentnek is tisztában lenni a jogharmonizációnak az alapelveivel.
A harmadik ilyen pont, amiről a határozat nagyon határozottan szól, a beszámolásnak a kérdése, vagyis hogy a Kormány rendszeresen adjon tájékoztatást a Parlamentnek arról, hogy hogyan áll az Európai Közösséghez való csatlakozásnak az ügye, illetőleg ezen belül természetesen technikai értelemben a társulási szerződés végrehajtása.
A továbbiakban ezt a javaslatot egy dologgal kiegészíteném, még ha ez írásban nem is szerepel. Ez az Európai Közösséghez való csatlakozás infrastrukturális hátterének a kialakítása, vagyis olyan oktatási programoknak a beindítása, amelyek a nyelvtanulásra, az európai közösségi munkában való részvételre teszik alkalmassá a jövendőbeli magyar köztisztviselőket. Ez egy nagyon fontos szempont, amelyre azt hiszem, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani.
A parlamenti ellenőrzés szerepe tehát óriási jelentőségű ebben a folyamatban. Természetesen az Európai Közösséghez való csatlakozásnak a folyamatát, illetőleg majd a tagsághoz vezető tárgyalásoknak a folyamatát mindig is a Kormány fogja vezetni. Ez valamennyi európai országban is így van, talán az egyetlen Dánia kivételével, ahol erőteljesebb a parlamenti beavatkozás, ott lényegében a kormány keze meg van kötve, de mindenhol a kormányoknak a dolga ennek a feladatnak a végrehajtása. Ennek következtében a Parlamentre az ellenőrző szerep marad, valamint a legvégső döntéseknek a meghozatala, ilyen, mint például a társulási szerződés, vagy esetleg egy tagságról való döntés.
(16.30)
Azért, hogy ebben a folyamatban a Parlament végül is igent mondhasson, és ezt az igent úgy mondhassa ki, hogy úgy érzi, hogy mögötte állnak a magyar szavazópolgárok, ahhoz állandóan látnia kell, hogy mi folyik ezen a területen, valamint a Parlamentnek magának is részt kell vennie ebben a folyamatban, méghozzá olyan értelemben, amit a társulási szerződés is rögzít, hogy egy közös parlamenti vegyes bizottság jött létre az Európa Parlament és a magyar Országgyűlés között, és az ebben való tevékenység jelentősen előremozdíthatja az ilyen irányú tevékenységet.
A magyar Parlament Európa közösségi bizottsága már az eddigiekben is fontos szerepet játszott abban, hogy ezt a háttér-diplomáciai szerepet eljátssza, kisegítse a Kormányt, illetőleg néha ellenőrizze a Kormány tevékenységét. A múlt héten a bizottság elnökével és alelnökével együtt módunk volt külföldi tárgyalásokat folytatni Hollandiában, illetőleg Brüsszelben, és valamennyi tárgyaláson világossá vált, hogy a ráolvasások ideje lejárt, az Európai Közösség részéről elmúlt az az eufória, amely Magyarországon is nagyon sokakban olyan reményt kelthetett, hogy gyorsan csatlakozhatunk az Európai Közösséghez. Ma már nem ez a fontos, ma már a felkészülés aprómunkája a fontos, a diplomáciai háttérlépések aprómunkája a fontos, és az, hogy a magyar érdekeknek mindenhol meg kell jelenni az Európai Közösségek fórumain, legyen az a Parlament vagy a közösség bizottsága. Köszönöm szépen a figyelmet, a FIDESZ támogatja a javaslatot. (Taps.)
