BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke: Igen, Elnök Úr. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten a biztonságpolitikai alapelvek tárgyalásakor Rockenbauer Zoltán képviselőtársam a napot nagy napnak nevezte azért, mert két és fél év után végre a biztonságpolitikai alapelvek megtárgyalására kerülhetett sor. Én ugyancsak a mai napot nevezem nagy napnak azért, mert a honvédelmi alapelvek tárgyalását ugyanolyan fontosnak és lényegesnek tartom, mint amilyen a biztonságpolitikai alapelveké volt, jóllehet honvédelmi alapelveink és feladataink ráépülnek a biztonságpolitikai alapelvekre.
(10.40)
A trianoni békeszerződés következtében Magyarország elvesztette természetes határait, és a 2240 km-es országhatárunk védelme sokkal problematikusabb, mint a svájci vagy más államok határai, amelyek természetesek. Ezért hatványozottan nehéz feladata van az illetékeseknek akkor, amikor a honvédelmünkkel foglalkozva, az alapelveket és a feladatokat meghatározták.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, amikor a honvédelmi bizottság véleményét tolmácsolom és szólok köztársaságunk tervezett, új doktrinális nézet- és követelményrendszeréről, melyet a honvédelmi tárca vezetése - bizottságunk aktív részvételével - a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei és főbb feladatai című okmányokban összegezett.
Mint ismert, a Magyar Köztársaság a közép- és kelet-európai társadalmi, politikai, gazdasági és más fontos átalakulások élvonalába jutva hajtja végre országátalakító, -átépítő feladatait. Ehhez a rendkívül felelősségteljes munkához államvezetésünk parlamenti és kormányzati eszközökkel biztosítja a szükséges külső és belső feltételeket, köztük meghatározó módon az úgynevezett államvezetési, törvényi garanciákat.
Ezek sorában ma - és környezetünk biztonsági helyzetét és feltételeit figyelembe véve, még hosszabb időszakban is - elsőbbséget és megkülönböztetett figyelmet igényel az országunk biztonságával és védelmével kapcsolatos törvényalkotó és állást foglaló munka. Ez azzal függ össze, hogy az Európa térképeit átrajzoló forradalmi változások térségünkben alapvetően új biztonsági és védelmi helyzeteket, állapotokat eredményeztek, felszínre hozva és aktivizálva a korábban meglévő veszélyeket is, melyek kezelése, de még inkább megelőzése Európa egésze számára fontos, az érintett országoknak pedig - így hazánknak is - alapvető érdeke.
Ilyen államvezetési, törvényi, garanciális feltétel biztosítását jelenti új honvédelmi alapelveink parlamenti elfogadása, megteremtve ezzel a honvédelem átfogó törvényi szabályozásának, egyidejűleg honvédelmünk új alapokra helyezésének kiinduló doktrinális előfeltételeit.
A honvédelmi bizottság a honvédelmi alapelvek több mint kétéves kidolgozói és törvény-előkészítői munkájának nemcsak kritikai vélelmezője, véleményezője, állásfoglalója, hanem aktív részese is volt. Ilyen módon a bizottsági és az egyes pártfrakciók vitáiban kialakított vélemények is beépülhettek a javasolt tervezetbe, növelve annak értékeit, de a bizottság konszenzusát is a legfontosabb kérdésekben.
Ennek pozitív hatása feltehetően érzékelhető lesz a tervezet mostani vitájában is.
Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A honvédelmi alapelvek a biztonságpolitikai alapelvekre épülve, országunkat érintő potenciális veszélyeket előrelátóan feltárva, azok megelőzése és elhárítása céljából rögzíti a Magyar Köztársaság honvédelmi nézet- és követelményrendszerét. Ennek keretében hosszabb időszakra vonatkozóan - melynek időtartama egybeesett az úgynevezett átmeneti biztonsági időszak időtartamával - határozza meg a honvédelmi politikai stratégiánk lényegét kifejező védelmi célokat és elveket, majd ezen stratégiai koncepció érvényre juttatásának követelmény- és feladatrendszerét, az ország védelmi rendszerének, mindenekelőtt a katonai védelem és az azt megvalósító fegyveres erők átalakítása és működése területein.
Ezen egységes és átfogó doktrinális nézetrendszerből három szempontra szeretném a figyelmet ráirányítani. Először is:
Honvédelmi céljaink és alapelveink lényegét kifejező honvédelmi politikai stratégiánk védelmi jellegű. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Magyar Köztársaságnak függetlensége, szuverenitása és területi sérthetetlensége megvédésén, valamint az ENSZ alapokmányában megfogalmazott követelményeken kívül nincsenek egyéb, katonai erővel elérendő céljai.
Ebből következően a magyar honvédség alaprendeltetésének megfelelő alkalmazására is csak az országunkat ért agresszió elhárítása, a katonai konfliktusok kezelése céljából kerülhet sor.
Fontos, hogy ezt így is értelmezzék országhatárainkon belül és kívül, mindenekelőtt szomszédaink, különösen itt a Kárpát-medencében.
Jól fejezi ki ezt a doktrinális lényegi nézetünket az ismert együttműködés, visszatartás és védelem honvédelmi politikai alapelvek sorrendisége és tartalma, melyeknek mesteri államvezetési és szakmai katonai alkalmazása az egyik fontos biztosíték arra, hogy védelmi stratégiánknak érvényt szerezzünk.
Ezen elvek gyakorlati alkalmazását ugyanakkor minden konkrét védelmi helyzetben meg kell, hogy előzze a biztonságpolitika eszközrendszerének hatékony alkalmazása. Ilyen módon a fegyveres erők alkalmazása az országvédelem végső eszköze lesz, fegyvereinket megszólaltatni tehát csak védelmi célokra és végső esetben lehet.
Másodszor: honvédelmi politikai stratégiánk védelmi jellegéből egyenesen következik, hogy a Magyar Köztársaság honvédelmi rendszere csak az ország függetlenségét, szabadságát és alkotmányos rendjét fenyegető veszélyek elhárítására létrehozott biztosítékrendszer lehet.
Olyan belső védelmi garanciarendszer kiépítéséről van szó, amely honvédelmi koncepciónknak megfelelően rendszerbe foglalja, felkészíti és csak kikényszerítetten, vagyis védelmi szükségességből aktivizálja az ország védelmi potenciálját és hajtja végre az országvédelem fegyveres és nem fegyveres feladatait.
A honvédelmi rendszer szükség szerinti egyes alrendszereinek vagy egészének alkalmazására az Alkotmány szerinti minősített időszakokban, vagyis a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet kinyilvánított eseteiben, valamint a háborús küszöb alatti katonai természetű veszélyek kezelését biztosító, úgynevezett korlátozott védelmi helyzet időszakában kerülhet sor.
Ez utóbbiaknak, vagyis a korlátozott védelmi helyzet kezelésének sajátos megnyilvánulási formáját jelentette, illetve jelenti a nagyhatalmi kényszerrel létrehozott Jugoszlávia széthullását kísérő polgárháborús események országunkat érintő katonai védelmi kezelése.
A honvédelmi alapelvek országunk biztonságát és védelmét - figyelembe véve a rendkívüli időszaki helyzetek kezelését is - erős korlátok közé szorítja, amikor rögzíti, hogy a veszélyhelyzetek megelőzéséhez, illetve elhárításához szükséges, a fenyegetettséggel mindenkor arányos intézkedéseket lehet csak meghozni.
Ez a követelmény a honvédelmi rendszert, illetve egyes elemeinek rendkívül differenciált és rugalmas alkalmazását követeli meg.
(10.50)
Harmadszor: a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek hiteles visszatartó erőt kell képezniük, amely elősegíti a fegyveres konfliktusok elkerülését és a veszélyforrások kiküszöbölését. Képesnek kell lenniük az ország megvédésére és az ENSZ alapokmányával összhangban álló nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésére. Fegyveres erőink helyzetét és állapotát ismerve, ennek a követelménynek ma csak szükségszerűen felelhetnek meg.
Az alapelvek szerint védelmi haderő biztosításához a Magyar Honvédséget át kell alakítani. Ez egy hosszabb időszakot felölelő folyamatban valósulhat meg, amelyhez az alapelvek haderő-fejlesztési része konkrét követelményeket is meghatároz, amelyeknek szükségszerűen költségvetési kihatásai is lesznek.
Ez a haderő-korszerűsítés véleményünk szerint nem jelent mást, csupán egy hiteles visszatartó és védelmi erő megteremtését, a környező államok haderő-korszerűsítésével arányosan, az elégséges védelem elvének országunkra történő koncentrálását.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzőkben vázolt három főbb doktrinális nézet és követelmény természetesen csak egyfajta keresztmetszetét adhatta a honvédelmi alapelveknek, ugyanakkor megítélésem szerint alkalmas volt arra, hogy bemutassa új honvédelmi nézetrendszerünk lényegét.
Ezekben - és a többi fontos kérdésekben - a honvédelmi bizottság tagjai azonos állásponton vannak. Természetes azonban az is, hogy bizottságunk egyes pártfrakciói és képviselői - elsősorban részletkérdésekben - eltérő, illetve sajátos nézeteket is megfogalmaztak, illetve képviselnek.
Egyben azonban mindnyájan egyetértünk: hogy a Magyar Köztársaság honvédelme össztársadalmi konszenzuson alapuló nemzeti feladat.
Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a honvédelmi bizottság megtárgyalta és - 11 szavazattal, 2 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett - általános vitára alkalmasnak minősítette A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei és főbb feladatai című tervezetet. Javasolja az Országgyűlésnek: fogadja el, és emelje azt törvényerőre. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
