BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim!
A társadalombiztosítási törvénycsomagnak az utolsó tagjához érkeztünk és annak is a részletes vitájához. Én úgy gondolom, hogy nem volt hiábavaló az a vita, amit annak idején gerjesztettem, mert bizonyos vonatkozásokban képviselőtársaim és a bizottságok elismerték felvetéseimnek a jogosságát. Ugyanakkor félsikernek könyvelhetem el, hogy egyéb vonatkozásban alulmaradtam, konkrétan a társadalombiztosítási képviselőválasztással kapcsolatban abban a kérdéskörben, hogy a területi elv érvényesüljön, illetőleg, hogy ne csak a szakszervezetek állíthassanak jelölteket.
Amit sikerült elérni - legalábbis a bizottsági jelentések alapján -, ez, hogy legyen egy alsó határ, egy olyan alsó limit, ameddig a képviselő-választás érvényesnek tekintendő. A másik, ami szintén ehhez kapcsolódik: abban az esetben, hogyha a választáson részt vevők száma nem éri el a 25%-ot, akkor a társadalombiztosítási képviselő-választást el kell halasztani. Én az országgyűlési képviselő-választások időpontját jelöltem meg minimális időpontként. A bizottságok által legújabban elfogadott módosító javaslat szerint ez 1994. december 31-éig tolódna ki.
A módosító javaslatoknak ez a része számomra elfogadható, ugyanakkor, ami a kizárólagos szakszervezeti jelöltállítási jogot érinti, illetve a szakszervezeteknek a megjelenítését a társadalombiztosítás önkormányzatában, továbbra sem elfogadható. Az indokaimat az általános vitában elmondtam.
Most engedjenek meg néhány olyan jellegű kérdéskörről szólnom, ami túlnyúlik az eddigi vitákon, és kapcsolódik régebbi megállapításaimhoz. Alapvető kérdés, hogy vagy mint lehet a társadalombiztosítás működőképességét fenntartani. Alapvető kérdésnek tekintem továbbá, hogy vagy mint lehet a társadalombiztosításban a biztosítottak képviseletét megjeleníteni. Alapvető kérdés továbbá, hogy lehet a hatalmi ágakat úgy megosztani, hogy a hatalmi ágakhoz nem tartozó szervezetek mint önálló hatalmi tényezők jelenjenek meg.
Már annak idején is mondtam, és most újból hangsúlyozom, hogy a szakszervezeteknek nem az a feladata, hogy kvázi hatalmi tényezőként vegyenek részt a politikai életben, illetve a közéletben. A társadalombiztosításnak sem az a feladata, hogy a politika kiszolgálójává váljék.
Éppen ezért tartottam volna szükségesnek, ha a társadalombiztosítási önkormányzatok vagy a klaszszikus modell alapján a biztosítottak, illetve a társadalombiztosítási jogviszonyban állók által jelennek meg, de sajnos úgy tűnik, ez egyelőre még nem kivitelezhető.
Éppen ezért én - mivel el tudom fogadni a kiegészítő jelentés 2. pontjában foglaltakat - reményt látok arra, hogy a későbbiek során, ha nem is ez a Kormány, de a következő kormány - és abban az esetben, ha érvényes lesz a társadalombiztosítási képviselő-választás - be fogja látni és föl fogja róni ennek a Kormánynak azt a hibát, amit a társadalombiztosítással szemben elkövetett. Köszönöm a figyelmet.
