BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony!
Egy szakmájába vágó interpellációval kérjük, világítsa meg a kórházak 13. havi fizetése körüli feszültségeket két nem szakmabelinek, képviselőtársaimnak és az érintetteknek.
Az 1992. évi XXXIII. törvény 68. §-a szerint a közalkalmazottat 13. havi illetmény illeti meg, ha a tárgyévben legalább hat hónapos közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ennek első alkalommal történő kifizetése azonban már most láthatóan komoly működési zavarokat idézhet elő az egészségügyi intézményeknél. Mégpedig azért, mert bár törvény írja elő a 13. havi illetmény kifizetését, de ennek nincs reális fedezete. Hiszen a társadalombiztosítási alapok 1993. évi költségvetéséről szóló törvény 15. § (5) bekezdése a következőképpen szól: ".azon költségvetési szervek részére, melyek a 13. havi bérfizetési kötelezettségüknek 1993. január hónap folyamán tesznek eleget, e jogcímen - igénylés alapján - az egészségbiztosítási alap kezelője időarányost meghaladó támogatást folyósít a következő hathavi pénzellátás arányos csökkentése mellett." Vagyis - túl azon, hogy a törvényi kötelezettséget és felelősséget a kormányzat "lenyomja" az intézményvezetés szintjére -, az egészségügyi és szociális intézményekben 1993-ban úgy fizetik ki az 1992. évi 13. havi közalkalmazotti illetményt, hogy annak az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által megelőlegezett összegét hat hónap alatt a kormányzat az OTF-en keresztül visszavonja.
Ez - mondanom sem kell, hogy - elbocsátásokkal jár együtt, illetőleg néhány példán érzékeltetném, hogy milyen helyzetbe kerülnek a kórházak.
Budapesti adat. Róbert Károly Kórház: ezáltal havi mínusz 9,5 millió forint hiány. Jáhn Ferenc, Dél-pesti Kórház: mínusz 9,3 millió forint hiány. És mindezek a hiányok azt mutatják, hogy a kórházak nem képesek a működésüknek megfelelően ellátni feladataikat.
Az egészségügyi intézményeknek február 15-éig kellett az OTF-fel költségvetési tervüket egyeztetni.
Figyelembe véve a mondottakat, kérdezzük:
Milyen számításokra építi a tárca azon állítását, hogy az intézményeknél többmilliárdos belső bértartalék van?
Második kérdés: hogyan kíván érvényt szerezni a népjóléti tárca az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezésének, hogy az ne okozzon az intézmények működésében súlyos zavarokat, tömeges elbocsátásokat?
Kérem a válaszát. (Szórványos taps a bal oldalon.)
