ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció a konkrét kérdéseken túlmenően, valójában egy sokkal fontosabb és lényegesebb kérdésre keresi a választ, vagyis arra, hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak az Alkotmány 21. §-ának (3) bekezdésében és a Házszabály 20. §-ának (2) bekezdésében rögzített adatkérési jogosultsága, valamint a másik oldalon a hatóságok, hivatalok és intézmények vezetőire és az állampolgárokra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség korlátlan és parttalan vagy az ésszerűség követményeivel behatárolt és jogilag korlátozott. Őszintén szeretném, ha az állandó bizottságok eljárási rendjének és jogosultságainak szabályozatlansága ellenére erre az ismételten felmerülő és valóban lényeges kérdésre nem a terméketlen csatározások és a szenvedélyek szintjén, hanem az értelmi érvek szintjén keresnénk a választ. És legjobb lenne először tényállási oldalról - hiszen a jó jogalkalmazás előfeltétele a tényállás ismerete - próbálnánk a választ megkeresni.
(15.40)
Mert feltételezésem szerint azért mindannyian furcsának tartanánk, ha az Országgyűlés kulturális bizottsága például a működési körétől távol eső intézmények számviteli rendjéről, könyveléséről, szerződéseiről átszervezéséről vagy éppen az intézményben dolgozó és túlnyomórészt az úgynevezett közalkalmazotti körbe tartozó munkatársairól és az általuk kifejtett tevékenységről vagy a magatartás vétkes megszegéséről kérne az egyes ügyek szintjén tájékozódást vagy adatokat.
Én azt hiszem, azt is meglepőnek tartanák, ha az alkotmányügyi és igazságügyi állandó bizottság egyes bírósági vagy ügyészségi ügyek elbírálásának a mikéntjéről, vagy egyes bírák és ügyészek előléptetéseiben és fegyelmi ügyeiben kívánna adatokat beszerezni, netán a hozott döntéseket felülbírálni. De lehetne folytatni a példák sorát. Például a mezőgazdasági állandó bizottság akkor jogosult lenne a rendelkezés alapján egyes kórházaktól vagy klinikáktól adatokat kérni a betegellátás rendjéről, kórlapokat kérhetne vagy a kezelés módjáról kérhetne tájékoztatást.
Meggyőződésem szerint a kérdésre egyértelmű választ ad a Házszabály 20. §-ának (1) bekezdése, amely szerint "A bizottságok az Országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei." Tehát a bizottság csak olyan adat kérésére jogosult, illetve bárki csak olyan adat átadására köteles, amely az Országgyűlés mint legfelsőbb államhatalmi szerv vagy az annak keretében működő valamely bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik.
Az állandó bizottság által kért adatok, vagyis a szakértői vélemények egy megindult fegyelmi illetve polgári peres eljárás egy nyomozati, illetve a nyomozás eredményétől függően egy büntető eljárás bizonyítási eszközei. Ha most a feladatkörre lebontom, akkor a válasz abban található meg: vajon a kulturális állandó bizottság milyen módon kívánta volna a megkapott szakértői véleményeket, vagyis a bizonyítási eszközöket az Országgyűlés elé terjesztett véleményében hogy kívánta előzetesen értékelni, véleményezni.
Ugyanaz vonatkozik a javaslattevő szervekre is, mely önként adódik, hogy a szakértői vélemények birtokában talán javaslatot tett volna a bizonyítékok mérlegelésére, értékelésére vagy a meghozandó határozat tartalmára.
Az ellenőrző szerep vonatkozásában pedig meg kell kérdeznem: vajon az állandó bizottság jogosult-e és milyen körben ellenőrizni egy folyamatban lévő fegyelmi eljárás, polgári per vagy büntető eljárás bizonyítási eszközeit vagy az eljárás során meghozott határozatokat.
Az elmondottak alapján az interpelláció 1-4 alatti kérdésére a válasz az, hogy a magam részéről is megengedhetetlennek tartom, ha valaki a törvényben előírt kötelességének nem tesz eleget, és indokolatlanul megtagadja az országgyűlési képviselők adatkérését, viszont a konkrét esetben törvénysértés nem történt, mivel az állandó bizottság egy megindult eljárás bizonyítási eszközéül szolgáló okiratok kiadását az álláspontunk szerint nem igényelhette, mert ezzel éppen a hatáskör túllépésével egy rá nézve érvényes alkotmányos és házszabályi rendelkezést sértene.
Az ügy lényegéhez tartozik még, hogy az adott esetben a Kormány nem az általános értelemben vett kormányzati feladatát teljesítette, amely természetesen és nem vitásan a tisztelt Országgyűlés és bizottságai ellenőrzése mellett történik, hanem felügyeleti és munkáltatói jogot érvényesítve járt el egyedi ügyben. Ennek jogszerűségét és az eljárás indokoltságát a tisztelt Országgyűléstől független igazságszolgáltatás, végső soron a bíróság fogja felülvizsgálni, a többi között értékelve a rendelkezésre álló bizonyítékokat, így azokat a bizonyos kért szakértői jelentéseket is. Tehát kifejezetten az lenne törvénysértő, ha a bizonyítékok bírói értékelését megelőzve az Országgyűlés állandó bizottsága vagy maga az Országgyűlés bírálná el az ügyet. Az érvényes jogszabályi … (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő múlását.) Csak annyival fogom túllépni, elnök úr, amennyivel az interpelláló képviselő úr túllépte.
Az érvényes jogszabályi rendelkezésnek megfelelően az eljárások tárgyául szolgáló szakértői vélemények az arra jogosultaknak rendelkezésre állnak. Jogi képviselőik is megkapták a szakértői véleményeket.
A személyiségi jogokra vonatkozóan csak anynyit, hogy nem áll rendelkezésünkre olyan adat, mintha kérték volna az érdekeltek a terjesztését. Az érdekeltek között nemcsak az eljárás alá vont személyek, hanem a Magyar Televízióval szerződést kötő külföldiek is szerepeltek, akiknek személyiségi jogait szintén sértette volna az adatok kiadása. (Az elnök ismét megkocogtatja poharát.)
Összefoglalva tehát: sem Katona Tamás államtitkár úr, sem más a szakértői vélemények meg nem küldésével alkotmányos jogot nem sértett. Én azzal kérem a válasz elfogadását, hogy az igen válasszal az Országgyűlés egyúttal kifejezésre juttatja, miszerint a bírói hatáskörbe utalt ügyben sem most, sem a jövőben nem kíván politikai vagy parlamenti véleményt nyilvánítani.
Köszönöm figyelmüket, és elnézést kérek a túllépésért. (Taps.)
