KIRÁLY ZOLTÁN (független)
KIRÁLY ZOLTÁN (független)
KIRÁLY ZOLTÁN (független) Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Az első pillanatban, amikor meghallottam a választ, akkor némileg hasonló zavarba kerültem, mint az elnök úr az előbb Szabó Tamás dolgában: azt hittem, hogy rossz helyre címeztük az interpellációt, és a pénzügyminiszter válaszol és védi oly vehemensen a költségvetés érdekeit, aztán rájöttem, hogy Szabó Iván nyakkendőt visel és a helyén ül.
Szeretném tovább fokozni és még tovább folytatni a tájékozatlanságunkat, és hadd mondjak még néhány konkrét példát, milyen helyzetben is vannak a 13. havi illetmény kifizetése okán a kórházak az országban.
A budapestiek közül néhányat említett már Balogh Gábor képviselőtársam, én a vidékről szólnék néhány szót.
Tatabánya, megyei kórház. 1992 óta a következő finanszírozatlan plusz feladatokat kapták: úgymint gyermek intenzív osztály, CT, új patológia, új infúziós labor. Így talán nem véletlen, hogy a '93-as költségvetési évüket eleve 100 milliós hiánnyal voltak kénytelenek kezdeni. Mindehhez a 13. havi illetmény 40 millió plusz tb-járulékot jelent, és tegyük hozzá, hogy kénytelenek voltak a pluszmunkáért járó helyettesítési pótlékot elhagyni, ami szerintem egyébként jogszabályellenes. Ráadásul a gyesen, gyeden lévőknek, sorkatonáknak nem is tervezik a törvény ellenére, hogy kifizetik a 13. havi fizetést, és ez nemcsak tatabányai jelenség, hanem általában így van ez e tekintetben a kórházaknál. Ha tehát nem tudják finanszírozni dolgaikat, működésüket, Tatabányán például a 4 pavilonból egyet kénytelenek lesznek bezárni, nem azért, mert nincs beteg.
Székesfehérvárott a megyei kórházban 72-74 milliót jelent plusz kiadásban. Itt, Miskolcon, Nyíregyházán, Kerepestarcsán is kénytelenek voltak például megszüntetni ennek okán az érdekeltséget és rugalmas gazdálkodást jelentő önálló osztályos létszám- és bérgazdálkodást. Miskolcon, ha nem változik a helyzet, 8-10%-os létszámleépítésre kényszerülnek.
Persze, igaz, szemben azzal, amit az államtitkár asszony állít, hogy a törvény nagyon jó, sőt, túl jóra sikerült, mert túl sokat ad a dolgozóknak, az embereknek, szóval, ha leépítik a munkásokat, a dolgozókat, a közalkalmazottakat, az elbocsátottak netán más területen lényegesen magasabb fizetéshez jutnak, mert itt olyan mértékben alacsony a fizetésük, csak az a baj, hogy munkához nem fognak jutni és a munkanélküliek seregét fogják növelni.
A miskolci intézményt egyébként 1992-ben 5%-os dologi automatizmussal látták el, ezzel szemben 40%-os inflációs költségnövekedés sújtotta. Átcsoportosítani viszont éppen az államháztartási törvény értelmében csak bérből dologiba lehet. Mivel ez is általánosnak mondható szinte valamennyi intézménynél, egyúttal talán magyarázatul szolgál arra is, hogy miért maradt el az 1992-es bérnövekedés az egészségügyben. Ám én úgy gondolom, hogy az elfogadhatatlan, hogy az inflációs költségnövekedést a tárca az egészségügyi dolgozókra hárítsa át.
Mire költenek az intézmények? Szombathelyi példa: éves költségvetésük 100 millió, ennek a fele bér, amit nem lehet visszatartani, 25 milliót visz el a fűtés, világítás, a rezsi, 25 milliót gyógyszerekre, laboratóriumi anyagokra költenek. A tb által megelőlegezettek törlesztésére ebből az utóbbi kétszer 25 millióból kellene havonta majdnem 11 milliót kigazdálkodni, azt hiszem, ez képtelenség. Ők ugyan azt mondják, hogy persze, nem fognak csődbe jutni, előbb majd ágyakat szüntetnek meg, aztán osztályokat szüntetnek meg, aztán majd a szakdolgozókat szüntetik meg. Mindenesetre az is ténykérdés, nem tudom, hogy érzékelte-e az államtitkár asszony, én igen, személyesen is, hogy ha valaki beteg lesz, itt tartanak már például a kórházak, akkor jobb, ha visz magával vattát eleve, ha bevonul a kórházba, mert ott nem tudnak részére adni, arról nem is beszélve, hogy például egy újszülöttosztályon, a koraszülöttosztályon az osztályvezető főorvos kénytelen különböző alapítványoknál kuncsorogni azért, hogy inkubátorokat szerezzen, kérjen a koraszülött csecsemők lélegeztetésére.
Ezek után nagyon sajnálom, hogy azt kell mondanom, hogy az államtitkár asszony a Parlamentre hárítja a felelősséget azért, mert elfogadta ezt a módosító javaslatot, egyébként Balogh Gábor az egész törvényjavaslatot nem szavazta meg annak idején, és én úgy gondolom, hogy a tárcának az lenne a dolga, hogy ha érzékeli a veszélyeket és a működésképtelenséget, akkor ne a felelősség áthárítását tegye meg, hanem intézkedéseket tegyen, ha kell, módosító javaslat formájában is. 200 ezer egészségügyi szakalkalmazott közalkalmazottról van szó, az ő közérzetükről, az ő fizetésükről, és ezen keresztül, úgy gondolom, több százezer ember, beteg érdekvédelméről. A választ nem tudjuk elfogadni. (Taps a bal oldalról.)
(16.10)
Határozathozatal
