MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mint közismert, a Kormány a közelmúltban fegyelmi eljárást indított Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ellen - ez ügyben a Munkaügyi Bíróságon éppen tegnap volt az első eljárás, hiszen mint tudjuk, Hankiss Elemér megkérdőjelezte a Kormány jogosultságát a fegyelmi eljárás megindítására -, majd ezt követően büntető, illetve fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Televízió két vezető beosztású dolgozója ellen is. Az elnök, illetve munkatársai ellen indított vizsgálatok a Pénzügyminisztérium által kért két könyvvizsgálói jelentésen alapultak.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága még tavaly december 16-án határozatban kérte a fenti döntéseket tartalmazó iratokat, illetve az ezek megalapozásához készült írásos dokumentumokat Katona Tamás miniszterelnökségi politikai államtitkár úrtól. Az államtitkár úr tavaly december 17-ei válaszával egyidejűleg a kormányhatározatokat rendelkezésre bocsátotta ugyan, de az azokat megalapozó írásos dokumentumok megküldésétől elzárkózott. Indoklásként hangsúlyozta, hogy - idézem - "Folyamatban lévő fe- gyelmi és büntető eljárásról van szó, amelynek során feltétlenül érvényesülnie kell az eljárás jogerős lezárásáig az ártatlanság vélelmének és a személyhez fűződő jogok védelmének." Majd még kifejtette: e jogok olyan, a hatályos Alkotmányban is rögzített alapvető emberi jogok, illetőleg olyan büntető eljárási alapelvek, amelyeket az országgyűlési képviselők jogállásából eredő jogosultság nem előzhet és nem sérthet meg.
Ezt követően a bizottság öt tagja - Elek István, Haraszti Miklós, Fodor Tamás, Varga Zoltán és jómagam - december 18-án ismételten kértük az említett dokumentumok megküldését, egyben felhíva a figyelmet arra, hogy a bizottság nem az eljárás során keletkezett iratokat, hanem az eljárások megindítását megalapozó írásos dokumentumokat, a könyvvizsgálói jelentéseket kívánta megismerni.
E levélre adott válaszában az államtitkár úr korábbi álláspontját ismételte meg, és újfent elzárkózott a kért iratok kiadása elől.
Időközben a fegyelmi illetve büntető eljárás alá vont személyek viszont többször nyilatkoztak a sajtóban, kifogást nem emelve a vizsgálatok nyilvánosságra kerülése ellen. A fent vázolt eljárás jól példázza, hogy a Kormány, illetve egyes tisztségviselői, megalapozatlan indokokkal hogyan akadályozzák meg az országgyűlési bizottságokat és az egyes képviselőket munkájuk végzésében - mint erre már több FIDESZ-es képviselőtársam is interpellációban volt kénytelen felhívni a figyelmet.
Az államtitkár úr előszeretettel hivatkozott egyes alkotmányos alapelvekre, másokról azonban megfeledkezett: a hatalmi ágak megosztásának alapelvéről és az ebből folyó konkrét alkotmányi rendelkezésekről, az országgyűlési bizottságok Kormányt ellenőrző szerepköréről például csakúgy, mint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alkotmányi alapelvről. Megfeledkezett továbbá arról, hogy a személyiséghez fűződő jogok a Polgári Törvénykönyv szerint is csak addig terjednek, ameddig a védett személy maga is igényli ezt a védelmet, mert a személyhez fűződő jogokat már nem sérti az a magatartás, amelyhez az érintett személy hozzájárul.
A fentiek miatt a következő kérdésekre várom államtitkár úr révén a miniszterelnök úr, illetve a Kormány válaszát.
1. Ismert volt-e a Kormány számára 3561/1992-es határozatának megszületése előtt a két könyvvizsgálói jelentés - ha nem, milyen dokumentumok alapján és kinek az előterjesztése alapján hozta meg a Kormány a határozatát?
2. Feltételezhető-e, hogy nem ismeri az államtitkár úr az Alkotmány 21. § (3) bekezdését, amely szerint az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni?
3. Megengedhetőnek tartja-e azt, hogy valaki Alkotmányban előírt kötelességének ne tegyen eleget különösen fontos közfeladat ellátása során? Milyen alkotmányi rendelkezés jogosította fel az államtitkár urat, hogy a bizottság által, annak munkája végzéséhez igényelt adatszolgáltatást - írásos adatszolgáltatást - megtagadja?
4. Megengedhetőnek tartja-e azt, hogy valaki törvényben előírt kötelességének nem téve eleget, indokolatlanul megtagadja az országgyűlési képviselők adatkérését, információkérését, és ezzel munkájukat akadályozza?
5. Feltételezése szerint mire alapozhatta az államtitkár úr, hogy a személyiséghez fűződő jogok sérelmét okozta volna a könyvvizsgálói jelentések megküldése a bizottság részére?
Végezetül a 6. kérdésem: Ön szerint kötelessége lett volna-e az államtitkár úrnak tájékozódni arról, hogy a személyiségi jogaikban érintettek kifogásolják-e az említett dokumentumok bizottság elé - nem feltétlenül nyilvánosság elé - kerülését?
Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
