MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) A kérdés fontosságára való tekintettel egy kicsit több türelmet szeretnék kérni elnök úrtól. (Közbeszólások: Nem!)
Nem kívánok hosszan beszélni, de azt hiszem, hogy tényleg nem egy ellenzéki kérdésről vagy valamilyen médiaügyről van szó, hanem olyan kérdésről, amely a kormánypárti képviselőtársaimat ugyanúgy érinti: ez az Országgyűlés szerepköréről szóló kérdés. Ebben egyetértek a válaszoló államtitkár úrral, mint ahogy az utolsó mondatával is egyetértek, hogy bírósági ügyeket politikai ügyekkel nyilván nem szabad keverni.
Sajnos, a választ mégsem tudom elfogadni azért, mert az egész ügyre éppen az jellemző, hogy a Kormány sajnos keverte a büntetőjog és a politika ügyeit. Akkor indította meg ezeket az eljárásokat, amikor a politikai szituáció úgy kívánta, nem pedig akkor, amikor a kellő mennyiségű dokumentum összegyűlt volna ennek alátámasztására. Nem valószínű, hogy a véletlen egybeesés napra indokolta volna azt, hogy a két dolog egyszerre történjen.
Sajnos, a választ azért nem tudom elfogadni, mert azzal ugyan egyetértek, hogy az értelmi érvek szintjén próbáljuk a parlamenti bizottságok szerepkörére vonatkozó kérdést tisztázni.
Azzal is egyetértek, hogy nem valamilyen korlátlan vagy parttalan szerepet kell biztosítani. Viszont államtitkár úrral szemben idézni tudom a Házszabály 21. § (4) bekezdéséből azt a részt, amely szerint az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak.
Azt hiszem, hogy bizonyos szempontból, ne haragudjon államtitkár úr, de a médiaügyekben, a rádiózás, televíziózás kérdéseiben való bizonyos járatlanságot is mutat az, hogy a finanszírozás és a szervezeti működési rend kérdéseit ön nem tartotta a válaszában kifejezetten elválaszthatatlanul a Rádió és a Televízió, és adott esetben a Magyar Televízió működéséhez tartozónak, amelyek ügyében ilyen módon nyilvánvalóan illetékes a kulturális bizottság. Az ott lévő képviselőknek ezekhez a kérdésekhez is érteniük kell. Másrészről tudtommal a költségvetési bizottság is kérte ezeket az iratokat, és szintén nem kapta meg.
A kulturális bizottságnak a Pénzügyminisztérium képviselője még az ősz folyamán megígérte, hogy ezeket a jelentéseket, ha elkészülnek, megküldi, merthogy ezekre a jelentésekre alapozza majd a zárolt egymilliárd forintot érintő döntését. Ezek a dokumentumok nem az eljárások során készültek, hanem azok előtt. A Kormány állítólagosan ezekre alapozta az eljárásokat megindító döntését. Ezekből a dokumentumokból hosszan idézett dr. Nahlik Gábor, a Televízió jelenleg hivatalban levő alelnöke.
(15.50)
Pont azokban a napokban, amikor Katona Tamás államtitkár úr a Kormány nevében megtagadta ezeknek a dokumentumoknak az átadását.
Azt hiszem, nem véletlen, hogy a bizottságban több MDF-es képviselőtársam is úgy érezte, hogy ismételten, külön is, képviselői levélben is kérnünk kell az államtitkár urat, hogy mérlegelje az álláspontját, és tegye lehetővé a bizottság számára az érdemi tájékozódást ebben a kérdésben és az állásfoglalást ebben a kérdésben.
Úgyhogy én mindezekből két következtetést tudok befejezésül levonni.
Az első az, hogy éppen ebből az eljárásból is az mutatkozik meg, hogy a Kormánynak takargatnivalója volt és van Hankiss Elemér, Bányai Gábor és Nagy László ellen indított eljárások megalapozottságát illetően.
A második pedig az, hogy a Kormány különös nézeteket vall az Országgyűlés ellenőrző szerepéről és a személyiségi jogok védelméről.
Egyik következtetés már önmagában elég lenne számomra arra, hogy a választ - sajnos - ne tudjam elfogadni, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy vegyék figyelembe a döntésüknél, a szavazásnál, hogy - még egyszer mondom - ez nem médiaügy. Egyetlen kormány sem csorbíthatja a magyar Országgyűlés ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom felett.
Ha ezzel értenek egyet, akkor kérem, hogy velem együtt ne fogadják el az államtitkár úr válaszát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
Határozathozatal
