RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által feltett kérdésekre a belügyminiszter úrral megegyezve én fogom megadni a választ.
A feltett kérdés végeredményben nem egy, hanem három kérdéskört érint. Első helyen Medgyesbodzás község lakói házában esett károk felülvizsgálata, második kérdése volt, hogy miképpen oldható meg az ívóvízbázis-védelem, a harmadik pedig a település csatornázásában való állami tehervállalás, költségvetési vállalás kérdése.
Az első kérdésre vonatkozóan szeretném elmondani - mint az talán ön előtt is ismert -, hogy a Kormány, felmérve a Medgyesbodzás településen adódó problémák súlyát, azonnal 1 millió forinttal segítette a problémák feltárását, és a vizsgálatok még jelenleg is folynak. Azt már most meg lehet állapítani a talajmechanikai vizsgálatok alapján, hogy a településen történt építménykárok nem vezethetők vissza a település keretében kiszivattyúzott mélységi vizek használatára, ugyanis az építmények alapozási síkjára a 300 méter mélységből kiszivattyúzott víznek nincs hatása. Végül mégiscsak el kell mondanom: kiszáradásra, egy bizonyos természeti jelenségre vezethető vissza elsősorban az építmények megsüllyedése, illetve elmozdulása, ugyanis való igaz, hogy az agyagtalaj vizet vesztve zsugorodik, és ennek következtében megmozdul az épület. De el kell ismét mondani azt, és le kell szögeznem, hogy ez egy természetes exszikkálódás, tehát kiszáradási folyamat, nem pedig a mélységi vizek használata.
És mindjárt választ is adok a következő kérdésére, hogy az arzénmentesivóvíz-ellátási programot ezért nem kell és nem is szabad háttérbe szorítani vagy pedig felfüggeszteni. Természetesen, miután a teljes körű vizsgálat még nem fejeződött be, nem lehet egyértelműen kimondani, hogy kizárólag a talajkiszáradás okozza ezt a problémát. Mint ahogy ön is említette, a térségben előforduló különböző robbantásos technológiával mélyített olajkutak és gáztermelő kutak és egyéb más események is befolyásolják a talaj teherbíró képességét, és ennek következtében összetettebb kérdésről van szó, mint ahogy az első pillanatban látszik.
Következő kérdése volt a település, illetve az egész körzet ivóvízbázisának védelméről szóló kérdés, amelyre szeretném elmondani: ha emlékszik, az elmúlt év költségvetési vitájában szóba került az ivóvízbázisok védelmének kérdése, illetve általában az ívóvízvédelem. Akkor úgy határozott a Kormány - és ezt a Parlament is jóváhagyta -, hogy elsősorban azok az ivóvízzel ellátott területek lesznek kedvezményezett helyzetbe hozva, azaz kapják meg a támogatást, ahol az ivóvízbázis valamilyen oknál fogva veszélyeztetve van. Ez összefüggésben van a környezetvédelmi értékkel, így került a költségvetésbe, és így lesz megvalósítva is. A Kormány 3401-es határozata a csatornázás és szennyvíztisztítás, -fejlesztés feladatait az ivóvízbázisok védelmében így ennek megfelelően írja elő. A bázisok védelmére vonatkozó vizsgálat még jelenleg is folyik.
Az utolsó kérdésre: a szennyvízcsatornázást és szennyvíztisztítást a Kormány céltámogatási rendszerben segíti. Így az önkormányzatok alanyi jogon részesülhetnek támogatásban, míg a címzett támogatás ezt nem biztosítaná. A települések egészséges ívóvízellátását elősegítő '93-'94-es évi kormányprogram rövidesen a Ház elé kerül, és kiemelt célként kezeli a sérülékeny ivóvízbázisok védelmének kérdését is. Amenynyiben ezt az anyagot kézbe vette, tapasztalhatta, hogy ezen szerepel a Maros hordalékkupján lévő települések ívóvízbázisának védelme is. Így a kérdésre a válasz: igen, foglalkozunk vele. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
