SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal nem értek egyet. Nem értek egyet, mert úgy gondolom, hogy bizonyos jelképek büntetőjogi betiltása - legyenek azok bármely undorító és megvetendő eszmék megjelenítői - sértik a szabad politikai megnyilvánulás alapvető emberi jogát.
Nem értek egyet a javaslattal, mert a Büntető Törvénykönyv aktuális politikai érdektől indíttatott módosítása a jogbiztonságot fenyegeti, és mert a körülhatárolatlansága és pontatlansága miatt az alkotmányos büntetőjog elemi, garanciális feltételeit sem teljesíti.
Nem értek egyet vele, mert a saját maga által kitűzött cél elérésére sem alkalmas, politikailag és jogilag szükségtelen.
Tisztelt Ház! Egyes szám első személyű megfogalmazásom szándékos. Hangsúlyozottan saját meggyőződésemet mondom, s nem a FIDESZ álláspontját - ez utóbbit Orbán Viktor több hete már ismertette.
A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv 269. §-át kívánja új tényállással kiegészíteni. Véleményem szerint a javasolt kiegészítés ellentétes köztársaságunk Alkotmányával. Az Alkotmánybíróság alig néhány hónapja semmisítette meg ugyanennek a paragrafusnak a (2) bekezdését: az úgynevezett gyalázkodás tényállását azzal az indokkal, hogy a szólásszabadság korlátozásához nem elegendő indok az, hogy egy véleménnyel a társadalom túlnyomó többsége nem ért egyet.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor elfogadta a korlátozást, amikor a szabad szólás gyakorlatával olyan mértékű gyűlöletet lehet emberekben kelteni, hogy azt már az erőszak érzelmi előkészítésének tekinthetjük.
Az alapjogok korlátozására akkor kerülhet alkotmányos módon sor, ha a korlátozás arányos és az elérendő cél érdekében a legkisebb mértékű, s egy másik alapjog garantálása érdekében elkerülhetetlen.
Az önkényuralmi jelképek betiltása és büntetőjogi szankcionálása nem felel meg ezeknek a feltételeknek. A tilalmat nem teszi indokolttá valamely másik jognak a súlyos sérelme. A jelképek használata - legyen az sarló, kalapács vagy a nyilaskereszt - természetesen sérti a köznyugalmat, a jóérzésű emberek többségének megvetését váltja ki, de önmagában nem sérti az azt megpillantó egyének jogát, betiltása viszont megsemmisít egy létező jogot.
A szólásszabadság éppen arról szól egy demokratikus társadalomban, hogy a többség által elfogadott nézetektől eltérő elveket is szabad hangoztatni. A semmi szabadságot a szabadság ellenségeinek autokratikus, jakobinus jelszava helyett annak a szabadelvű magatartásnak a híve vagyok, amely a szabad vitát akarja a szabad vita ellenségeivel. Hogy az Alkotmánybíróság ítéletét idézzem: "A büntetőjogi büntetésekkel nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni - ez paternalista hozzáállás -, hanem más jogok védelmében az elkerülhetetlenül szükséges esetekben szankcionálni."
A javasolt szabályozás aránytalan. A büntetőjog a jog legvégső fegyvere. Túlságosan is súlyos eszköz ahhoz, hogy az eszmék vitájában visszaéljünk vele.
(17.30)
Ismét az Alkotmánybíróságot idézem: "A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi."
Tisztelt Ház! A jelképek sűrítve fejezik ki azt az eszmerendszert, amelyet megjelenítenek: a vörös csillag a kommunizmust, a horogkereszt a fasizmust. Ha a szabályozás célja a jelképezett eszméknek a betiltása lenne, akkor arról kellene szólnia. Bár én ezzel sem értenék egyet.
A Büntető Törvénykönyv jelenlegi 269. § (1) bekezdése az Alkotmánybíróság által is elfogadott módon szabályozza ezt a kérdést. Vagyis azt, hogy amennyiben egy adott nézet kinyilvánításával gyűlöletet lehet kelteni, akkor jöhet a Btk. tényállása. Ha az adott megnyilvánulás nem gyűlöletkeltő, akkor nincs joga az államnak fellépni. Hogy melyik kategóriába esik, azt a bíróság dönti el a konkrét eset vizsgálatakor. Azt, hogy a Kossuth téren Árpád-sávos lobogót lebegtető ifjú, vagy a Parlamentben akasztásra felhívó képviselő gyűlöletet keltett-e, az eset érdemi vizsgálatával lehet eldönteni.
Furcsa ellentmondáshoz vezetne, hogy bizonyos jelképek bemutatása automatikusan akár egyévi szabadságvesztés büntetést vonhatna maga után, miközben a jelképek mögötti eszmerendszert szinte szabadon lehet hirdetni. Ezeknek a nevében akár politikai pártot lehet szervezni.
Úgy gondolom, hogy ez nem következetes. Úgy gondolom, hogy ez, ami ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán történik, kapkodásnak minősíthető.
A fentiek alapján az is világos, hogy a jelképek bizonyos összefüggésben történő felhasználását, amely valóban veszélyes a társadalomra és a köznyugalomra, ma is képes szankcionálni a büntetőjog, méghozzá sokkal kifinomultabban, az alkotmányos jogok védelme alkotmányosságának nyilvánvaló biztosításával, mint a beterjesztett törvényjavaslat. Ez a módosítvány tehát fölösleges.
Tisztelt Ház! Az MDF-képviselők által benyújtott Btk.-módosítás az önkényuralmi jelképek betiltásáról megfogalmazásának pontatlansága miatt is veszélyes. A javaslat szövege számos értelmezést tesz lehetővé. Vitatható, hogy mely jelképekre vonatkozik. Hogy csak az előttem felszólalót idézzem; például a vörös zászlóra vonatkozik-e, az úttörőszövetségnek a jelképeire vonatkozik-e? Teljesen tisztázatlan.
Ez a pongyola tényállás szemben áll az Alkotmánybíróság véleményével. Hadd idézzem ismételten ezt a véleményt. "Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést."
Ezen tényállás alapján, amely ebben a törvényjavaslatban szerepel, erre nincs mód. Hogyha egy tényállás nem ilyen, mint ahogy az előbb felolvastam, az fenyegeti a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség több évszázada kialakult büntetőjogi elvét.
Tisztelt Ház! A büntetőjogba és az alkotmányos jogok rendjébe nem szabad a politikai hangulatok hullámzásai alapján belenyúlnunk. Az átalakulás kavarodásában ma nyilvánvalóan érezhető egy határozott türelmetlenség a közvélemény egy részétől, hogy a szélsőséges nézetekkel szemben a szigorú tilalom eszközével lépjenek fel. Ennek okait nem kell ma senkinek elmagyarázni. De úgy gondolom, hogy a megoldás nem az, nem abban áll, amit itt előttünk láthatunk. Az autokratikus állam számára kézenfekvő, hogy a neki nem tetsző eszméket büntetéssel fenyegeti. Egy demokratikus állam számára ez nem lehet ennyire nyilvánvaló.
Úgy gondolom, hogy struccpolitikát folytat az, aki azt gondolja, hogy a fasizmus vagy a kommunizmus ellen hatékonyan lehet küzdeni azzal, ha betiltjuk a szvasztikát és az ötágú vörös csillagot. Ez pótcselekvés. Sőt, annál is rosszabb. Kényelmesség, s ezáltal védtelenné teszi a demokratikus politikai közösséget. Hisz nem kell szembesülnie rendre azzal a ténnyel, hogy a szélsőségek uralomra jutása ellen teljes hitelével, a demokrácia szellemi erejének minden eszközével fel kell lépnie. De ez nem az ügyészség dolga, hanem minden demokrata elemi kötelezettsége. A tilalommal célt nem érhetünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
