DRAGON PÁL (FKgP)
DRAGON PÁL (FKgP)
DRAGON PÁL (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két képviselőtársam önálló indítványaként került a tisztelt Ház elé a termék hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat. Fontos elvnek tartom, hogy a magyar jogrendszerbe olyan szabályok épüljenek be, hogy az alkalmassá váljon az Európai Közösséggel való gazdasági kapcsolattartásra. Fontos, hogy átültetésre kerüljenek azok a szabályok, amelyek a Közösség tagállamaiban a verseny szabadságát biztosítják, és az eddigieknél egységesebb szabályokkal védjék a fogyasztók érdekeit.
Képviselőtársaink által készített termékfelelősségi törvényjavaslat követi az Európai Közösség irányelveiben foglaltakat, korrekten fogalmazza meg azokat a célokat, amelyek érdekében a javaslat megtételére sor került. Él azzal a lehetőséggel, amit az irányelv a tagországok részére biztosít. De nem terjeszti ki a törvény hatályát a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat ősterményeire. E termékek körével a mi képviselőcsoportunk álláspontja szerint sem indokolt kiterjeszteni a fokozott felelősséget.
(17.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos elv, hogy a most megfogalmazásra kerülő felelősség ne tartsa vissza a termék fejlesztését, korszerűsítését. Ezt biztosítja a javaslat 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint a terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba - sőt, a törvénynek az egyik célja éppen ez a fejlesztés lehet.
Tisztelt Országgyűlés! Mi is az európai piac felé törekszünk, így a mi jogrendünknek is tartalmaznia kell azokat a szabályokat, amelyek harmonizálnak a közösség normáival. A törvényjavaslat - azon céljával, hogy a gyártó fokozott felelősséget viseljen a forgalomba hozott termékeiért - megfelel ennek az elvnek. Ezt a magam részéről is fontosnak tartom.
Fontosnak tartom azt is, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Közösségnek a termékfelelősségre vonatkozó szabályok egységesítését előíró irányelveihez, figyelembe véve a magyarországi sajátosságokat.
A Polgári Törvénykönyv szabályozása a felelősséget a jogellenességre, azaz a vétkességre alapozza. Az előttünk fekvő javaslat így ennél bővebb, mert a vétkességtől függetlenül állapít meg kártérítési felelősséget. Ez nagy előrelépést jelent a fogyasztók védelmében.
A javaslat szerint a kár fogalma a jelenlegi szabályozásnál bizonyos mértékben szűkebb is, mert a gyártó kártérítési felelősségét a magánfogyasztásban olyan mértékben osztja meg, hogy az - más dologban esett kár esetén - csak tízezer forintot meghaladó részre ír elő kártérítést. Ezzel a kikötéssel viszont vitatkozni szeretnék, még akkor is, ha ez a szabály enyhébb, mint az Európai Közösség Tanácsának irányelvében foglaltak.
A jelenlegi jövedelmi és árviszonyok ismeretében álláspontom szerint ma Magyarországon még nem érett meg a helyzet arra, hogy a károsultra a kárnak akár csak egy részét is áthárítsuk, különösen akkor, ha a kár bekövetkeztében semmilyen felelősség sem terheli.
Az irányelvtől való eltérésre ma még lehetőségünk van, mert az számunkra nem kötelező, miután még nem vagyunk tagjai az Európai Gazdasági Közösségnek. Javasolni fogjuk ezért ennek a kikötésnek az elhagyását.
Az elmondottakon túl még további két olyan kikötése van a javaslatnak, amely álláspontom szerint módosításra szorul. A javaslat a forgalmazó számára lehetővé teszi, hogy mentesüljön a felelősség alól, ha írásban 30 napon belül megnevezi a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte. Álláspontom szerint a törvényben azt előírni, hogy a károsultnak írásban kell nyilatkozatot kérni, nem indokolt.
A magyar jogrendszer a bizonyításban a kötetlenség elvét alkalmazza, így ebben a tervezetben kikötni, hogy a bizonyítás eszköze írásbeli legyen, indokolatlan. Véleményem szerint - miután a károsult magánszemély - meg kell adni a lehetőséget arra, hogy nyilatkozatot szóban is kérhessen. Ez a másik fél számára sem jelent semmiféle hátrányt, de gyorsíthatja az eljárást, ha az információ azonnal megadható.
Ugyancsak indokolatlannak tartom, hogy a nyilatkozat megtételére 30 napos határidőt biztosít a javaslat. Ez a fogyasztó számára kedvezőtlen, az eljárás elhúzódását eredményezheti. Mind a forgalmazó, mind a gyártó rendelkezik olyan nyilvántartással, számlákkal, szállítólevelekkel, amely biztosítja, hogy azonnal, de legalább 8 napon belül az információt a károsult részére megadhassa.
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint ennél lényegesen rövidebb időket is ismernek a szerződések körében, amikor jelentős anyagi kihatással járó döntéseket hoznak a szerződő felek.
Az, hogy a gyártót vagy a forgalmazót megnevezzék, semmiképpen sem sorolható azon döntések körébe, amelyhez 30 nap szükséges.
Tisztelt Ház! Az előterjesztők termékfelelősségről szóló törvényjavaslatával, az indítványokban foglalt célokkal és azzal, hogy a törvény elfogadásával közelebb jutunk Európához, úgy a magam, mint képviselőtársaim nevében egyetértek. Így - az elmondott észrevételek figyelembevételével - a törvényjavaslatot elfogadásra javaslom.
Képviselőtársaim, köszönöm a figyelmet. (Kis taps.)
