BALOGH GÁBOR, DR. (független)
BALOGH GÁBOR, DR. (független)
BALOGH GÁBOR, DR. (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy lábizomgyakorlattal megmenekítettek az esti tornától.
Úgy gondolom, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokkal egy olyan etap kezdődik, amely nagyon hasonlít - legalább is engem nagyon emlékeztet - a médiaügyre. Nagyon félnék attól, ha netalántán a ködösítés magasiskolájában a társadalombiztosítás önkormányzatisága háttérbe szorulna és a valós értékét elveszítené. Éppen ezért én nem ilyen magasiskolai szinten, hanem alacsonyabb szinten próbálok hozzászólni ehhez a törvényjavaslathoz.
Mint ahogy annyiszor elmondtam, teljesen más önkormányzati struktúrában gondolkodtam és ezeket mind előadtam a plenáris vitákon. Mivel azok, amiket elindított a három képviselőtársam, kezd már hasonlítani - igaz még távolról - ahhoz a konstrukcióhoz, amit annak idején igyekeztünk néhányan elérni, én - megmondom őszintén - támogatni tudom a jövőre vonatkozó módosításokat.
(18.50)
Azért tudom támogatni, mert ha figyelembe vesszük a társadalombiztosítás alapvető célját és alapvető feladatkörét, akkor azt tapasztaljuk, hogy elsődleges feladatát nem a munka világában látja el, hanem a szociális biztonság terén.
Annak idején is mondtam, hogy az önkormányzatokat egységes elv alapján kellene létrehozni. A választás és a delegálás megkülönböztetése a későbbiek során problémákat fog okozni - különösen, hogy egy duális rendszer építése irányába indult el az Országgyűlés, és különösen azért, mert éppen a Kormány szándékával ellentétben próbálta ezt megvalósítani. Mert a Kormány szándéka egy tripartit rendszerre irányult, amit bizonyos kormánypárti képviselők változtattak át duális rendszerré.
Ezáltal természetesnek vehető, hogy a jogbiztonság sérülni fog. Én úgy gondolom, hogy a Kormány magatartása épp a jogbiztonság stabilitását szolgálta és szolgálja, hiszen azért terjesztette be azt az elvi állásfoglalást, hogy ezáltal a törvényjavaslatot, amennyire csak lehet, háttérbe szorítsa.
A szándékot nem vizsgálom, azt sem, hogy tudatosan vagy nem tudatosan történt ez a megoldási módozat, de mindenképpen pozitív vonásnak tartom, hogy nem törvényjavaslat szinten állt az önkormányzati kérdéshez.
Egy biztos a számomra: 18-án, amennyiben még az ország meglesz, az önkormányzatok föl fognak állni, létre fognak jönni. Ezt semmiféle törvényjavaslattal nem lehet befolyásolni, hiszen az eredeti törvényjavaslat is úgy szólt, hogy a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba, és én bízom abban, hogy a köztársasági elnök úrnak van olyan elfoglaltsága, ami alapján nem tudja aláírni rögtön kedden, ha netán a holnapi nap folyamán fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot. Nagyon komoly aggodalmakat kelt, és ezt komoly mértékben meg kell vizsgálni.
Mielőtt Kupa Mihály képviselőtársammal beterjesztettük a tb. törzsvagyonhoz jutásáról szóló törvényjavaslatot, ez ügyben is egyeztettem az önkormányzatok képviselőivel, és számunkra is egyértelmű volt, hogy a jövőre vonatkozó változtatásokat ők is el tudják fogadni, de a jelenlegi struktúrának a megváltoztatását - éppen a jogbizonytalanság miatt, a jogbiztonság sérelme miatt - nem tudják.
Elhangzott, hogy érdek-képviseleti szervek többes tagsággal rendelkeznek. Ez természetes, nyugaton bevett szokás - a pártok esetében is: valaki nem csak egy pártnak, hanem több pártnak tagja. Magyarországon ilyen verzió még nem fordul elő.
Elvileg én nem ebben látom a problémát. Az igazi probéma, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok felállása után ki mekkora befolyásra tegyen szert. Tudniillik, a jelenlegi szisztéma szerint egy kettős hatalmi rendszer jön létre, és ez a kettős hatalmi rendszer duálisan valósul meg: egyrészt az Érdekegyeztető Tanácsban, másrészt pedig a társadalombiztosítási önkormányzatokban. Ez, magyarra lefordítva azt jelenti: ha az Érdekegyeztető Tanácsban nem sikerül megállapodni a Kormánnyal, és a szociális biztonságot - konkrétan: társadalombiztosítást - érintő témáról van szó, a Kormány mindaddig nem adhat ki rendeletet, amíg a társadalombiztosítási önkormányzat hozzá nem járul. Ha vétójogával él, az egyértelműen azt jelenti, hogy a kormányrendelet nem születhet meg.
Én ebben látom a legnagyobb problémát, és ennek tulajdonítom azt, hogy sürgősséggel át akarják erőltetni ezt a törvényjavaslatot.
Ha a társadalombiztosítás jövőjét nézem, azt a felosztási módot, azt az önkormányzati struktúrát, ami jelen pillanatban van, mindenképpen elhibázottnak tartom - ugyanakkor, ha már elfogadta az Országgyűlés, én is javaslom: engedjük meg, hogy az önkormányzatok minél hamarabb létrejöjjenek, minél hamarabb elkezdjék működésüket, hiszen nem sokára be kell terjeszteni az 1994. évi költségvetést, és egyéb olyan törvényeket is, amelyek a társadalombiztosítás jövőjét érdemben befolyásolják. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
