PALOTÁS JÁNOS (független)
PALOTÁS JÁNOS (független)
PALOTÁS JÁNOS (független) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár nem szorul rá, de Deutsch Tamás képviselőtársamnak én végül is tisztelettel szánom a kétperces reakciómat, hiszen nem minden hozzászólás érdemli meg azt, hogy az ember reagáljon rá.
De el kell mondanom - hiszen ő kérdésként felvetette, hogyha 1988-89-ben elkészült a társadalombiztosítási önkormányzat akkori jogszabálytervezete, miért nem fogadta el az elmúlt kormány, el kell mondanom Deutsch Tamásnak -, hogy többek között ő ült abban, vagy ő és az ő képviselői ültek abban az ellenzéki kerekasztalban, amely kérte, hogy az előző kormány és parlament ezt ne szavazza meg '89-ben. Úgyhogy ez ezért nem került elfogadásra. Tudniillik ez az egyik megközelítés.
A másik: még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az a felvetése Deutsch Tamásnak, amely úgy szól, hogy jó, most megegyeztek az ÉT munkavállalói szervezetei, munkaadói szervezetei egymással a delegálásban, de mi van, ha a következő választásokon ezt nem teszik, akkor mégsem kellően egyértelmű a törvény. Szeretném két dologra fölhívni a figyelmet. Az őáltala pozitív példaként említett, Mádi László által bemutatott törvényjavaslat szintén az ÉT-nek egy számot ad, azaz 22 főt a nyugdíjbiztosításban és 27 főt az egészségügy-biztosításban, tehát semmilyen javaslatot nem tesz arra, hogy az ÉT-n belül egyébként, ha vita lenne, akkor a munkaadói szervezetek hogyan osszák meg. Tehát az általa felvetett problémára javaslatuk semmilyen megoldást nem kínált.
De ha módom lett volna, vagy ha sikerült volna - nyilván a hibás én voltam - úgy fogalmazni az előterjesztésemben, de azért az írott előterjesztés valószínűleg megfelelő, hogy megértse Deutsch Tamás a javaslatomat, akkor abban az szerepel, hogy a nemzetközi munkaadói szervezet rendes tagjaként működő, s ezáltal a nemzetközi jogban is elfogadott, országot reprezentáló munkaadói szervezet a munkaadói szervezet, azaz ő delegálhat. Ez három-négy ország kivételével minden országban egy, azaz egy szervezet, úgyhogy ennek megfelelően semmilyen probléma nincsen sem most, sem a következő választások esetén abban, hogy ez az egy szervezet a delegálást hogyan hajtja végre.
Az egy külön öröm, hogy 1993-ban, amikor ez nem jellemző a hazai politikai palettára, a munkaadói szervezetek az Érdekegyeztető Tanácsban tudtak úgy egymással beszélő viszonyba kerülni az elmúlt három évben, hogy egyértelműen, s ellenszavazat és véleménykülönbség nélkül a delegáláson belül tettek egy jelöltállítási javaslatot, amely jelöltállítási javaslatot a munkaadói szervezet, tehát az egy, nemzetközi jognak is megfelelő munkaadói szervzet magáévá tett és elfogadott.
Azt is szeretném hozzátenni, mert fontos, és talán egy félidőben való belépése Deutsch Tamásnak, hogy a munkaadói szervezet kompromisszumkészsége volt az a javaslat, hogy öt főt egy nem munkaadói szervezet számára is lehetővé tesz annak érdekében, hogy végre megalakuljon a társadalombiztosítási önkormányzat. Nem arról volt szó, hogy ez a javaslat, és hogy elfogadta volna. A munkaadói oldalnak nem tagja a KIÉT, nem is lehet tagja, mert nem munkaadói szervezet, hanem az egyértelmű politikai nyomásból annyit engedve, hogy a megalakulás érdekében egy kompromisszumos javaslatot magáévá tett az ÉT munkaadói oldala, ezt elég nehéz úgy bemutatni, hogy ez az egyetlen oka annak, hogy ma itt a Parlamentben értelmezni kell a munkaadói szerepkört.
De szeretném pontosítani Deutsch Tamásnak, azóta is elteltek ülések az ÉT munkaadói oldalán, és friss információval is jó rendelkezni. A munkaadói oldal ezt a kompromisszumos javaslatot - lévén, hogy a Kormány nem tette magáévá, a Parlament elé fordult, s kormánypárti képviselők, és nemcsak kormánypárti képviselők, törvénymódosítási javaslatot adtak be, a munkaadói oldal ezt a kompromisszumos javaslatát - visszavonta, hiszen ez egy tárgyalási javaslat volt, és ma egyetlenegy helyet sem biztosít a KIÉT-nek, lévén nem munkaadói szervezet, és valóban nem fog tudni megalakulni az ÉT munkaadói oldala.
Én úgy gondolom, hogy korrekt a munkaadói szervezetektől az a fellépés, hogy politikai befolyásoltság alatt nem kívánnak legitimálni egy társadalombiztosítási önkormányzatot. Csak abban az esetben vesznek részt, ha abban valóban munkaadói szervezetek szerepelnek.
Úgyhogy ennyi az a kiegészítés, amit el szerettem volna mondani.
Egyébként az általam benyújtott módosító indítványban szerepel, hogy ha Magyarország véletlenül a következő évtizedekben azon - mondjuk - negyedik ország lesz a világon, ahol a nemzetközi munkaügyi szövetség még egy szervezetet elfogad, akkor valóban törekedni kell, hogy a két munkaadói szervezet egymással megállapodjék. Bár hozzá kell tennem, hogy erre csak olyan esetben van példa a nemzetközi munkaadói szervezetben, ha nagyon jól szétválasztható, például két szövetségi állama van egy országnak, vagy három, vagy öt, ebben az esetben képzelhető el, hogy más tartományokat más képviseljen. Például Svájc esetében. Köszönöm szépen.
