MÓZES MIHÁLY, DR. a függetlenek vezérszónoka:
MÓZES MIHÁLY, DR. a függetlenek vezérszónoka:
MÓZES MIHÁLY, DR. a függetlenek vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az akadémiai törvény általános vitájában négy kérdésben szeretnénk előzetesen állást foglalni.
Az első probléma az MTA - mint autonóm köztestület problémája lenne. Hajlandók vagyunk a törvényjavaslat második cikkelyének az elfogadására, miszerint a Magyar Tudományos Akadémia végső soron a tudományos élettel, a tudományos tevékenységgel foglalkozók köztestülete. Ugyanakkor az itt elhangzott hozzászólások miatt némi fájdalommal kell kijelentenem, hogy tudomásul kell vennünk a tudós társadalmon belül létező hierarchiát. Nem lehet azt feudálisnak mondani, hogy vannak a magyar tudományos életnek olyan nagyjai, akik akadémiai tagok vagy levelező tagok és amíg világ a világ, ezek mindig bizonyos előjogokkal fognak rendelkezni. Ebben végeredményben semmi kivetnivalót nem találunk, mint ahogy abban sem, hogy az akadémikusok és a levelező tagok külön illetményben részesülnek. Azt gondoljuk, hogy éppen a kutatás szabadságának az egyik megnyilvánulása lehet az, hogy anyagilag függetlenül tudnak tevékenykedni.
Emlékezzünk vissza azokra az időkre, amikor ennek jelentősége volt. Azt gondolom, az elmúlt 30-40 évben az Akadémia jónéhány intézete és az ott dolgozó akadémikusok olyan irányvonalat tudtak kialakítani, a tudományban olyan területeket tudtak művelni és olyan módon, ahogyan ez a hatalomnak akkor nem tetszett. Gondoljunk a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetére, a Magyarország története sorozatra, a Párttörténeti Intézettel szemben az MTA Történettudományi Intézet ellenpólus szerepére, a Magyarország története nyolcadik kötetére és annak vitáira, igenis pozitív szerepet töltött be jónéhány akadémiai intézet azokban az időkben. Nem lehet azt feudálisnak tartani, hogy kialakul egy hierarchia, és nem lehet azt törvénytelennek tartani, hogy a vezető kutatók szabadsága megvalósulhat abban az értelemben is, hogy anyagi függetlenséget élveznek.
A kutatás szabadságának elve nagyon fontos kitétele az akadémiai törvénytervezetnek. Az ezzel kapcsolatos megoldásokat támogatni tudjuk.
A kutatóintézetek problémája. Az akadémiai kutatóintézetekkel kapcsolatos hangok számomra érthetetlenek, éppen amiatt, mert én magam is az Akadémia Történettudományi Intézetében szereztem kandidátusi fokozatot, illetve ott irányították a munkámat, s azt gondolom, hogy feltétlenül szükségesek ezek az akadémiai intézetek, de nem pusztán a humán tudományokban. A humán tudományoknál volt egy bizonyos ellenzéki szerepe az akadémiai intézeteknek a párt hasonló szervezeteivel, intézményeivel szemben. Ez feltétlenül pozitív volt az elmúlt időszakban. Ugyanakkor az alapkutatások miatt ezeknek a kutatóintézeteknek a fennmaradása feltétlenül szükséges.
(11.30)
Azt is látni kell, hogy az akadémiai kutatóintézetekben óriási szellemi tartalékok halmozódtak fel: olyan alkotóműhelyek ezek, amelyeknek a szétverése nagyon sokat ártana a magyar tudománynak.
Lehet ugyanakkor támogatni azt a javaslatot, hogy az akadémiai kutatóintézetek munkatársai különböző egyetemeken vállaljanak feladatokat - ez azonban eléggé nyitott kapuk döngetése, hisz alig van a kutatóintézetekben olyan szakember, akinek valamilyen egyetemi munkája nincs.
Egyébként is, ha az egyetemeken elterjed a magántanári rendszer, a hallgatói létszám pedig növekszik, az egyetem támogatása szintúgy kell hogy növekedjék, és az akadémiai kutatóintézetek munkatársait ez feltétlenül fel fogja szívni.
A tudományos fokozatoknál a kétfokozatú rendszer támogatása mellett tennénk le a voksot. Az egyetemek kezébe kell adni a tudományos fokozatok odaítélését, és ilyen módon két tudományos fokozat létezhetne - miként létezik másutt, a fejlett országokban. Az egyik a PhD, amit az egyetemeken lehet megszerezni, a másik pedig a habilitációs eljárás eredményeként megszerzett habilitációs doktori fokozat.
A Tudományos Akadémiának ilyen szerepet, hogy további tudományos fokozatokat adjon, nem lehet szánni. A "tudományok doktora" fokozat lehet tiszteletbeli cím, de nem lehet része a tudományos fokozatok rendszerének. Valóban egyet lehet azzal érteni, hogy a "levelező tag", illetve a "rendes tag" - mondjuk: cím - helyettesíti a "tudományok doktora" fokozatot, de ha az Akadémia ragaszkodik ahhoz, hogy tiszteletbeli címként ilyen fokozatot adományozzon - merthogy vannak "tudományok doktora"-i és azok szeretnék ezt a tiszteletbeli címet a továbbiakban is meg- őrizni -, abban az esetben tiszteletbeli címként legyen mindössze lehetséges.
Mindezek figyelembevételével az akadémiai törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk, és támogatjuk megvitatását. (Taps.)
